Teljes szám
The economic and political crisis in Venezuela have become a key risk factor for Russia. On 23 January 2019 Juan Guaidó, President of the National Assembly has declared himself interim resident and the United States unilaterally recognized this. According to the dominant Russian narrative of the events, the United States tries to unilaterally and forcefully remove the legitimately elected leader of a sovereign country. Hence, it is very likely that Russia will condemn the U.S. on all possible for it, and will try to slow down, or prevent Maduro’s loss of power. Nevertheless, Russia apparently started to play on the possibility of a regime change in Venezuela. In the short run, Moscow strives for managing the transition process, while hoping that at least parts of its earlier influence can be preserved. In the long run, one may expect that Russia will use the unilateral intervention of the West in Venezuela as a reference point, in order to legitimise its own steps that violated the international order or will do so in the future. From this perspective, the importance of the changes in Venezuela way exceeds Latin America, and points towards the further weakening of the institutional guarantees, on which the international system has been based.
" ["hu_HU"]=> string(1428) "
Oroszország számára a venezuelai gazdasági és politikai válság kiemelt kockázatúvá vált azzal, hogy az ellenzék vezetője, a nemzetgyűlés elnöki posztját betöltő Juan Guaidó, 2019. január 23-án ideiglenes elnöknek nyilvánította magát, és ezt az Egyesült Államok egyoldalúan elismerte. Az események domináns orosz értelmezése szerint az Egyesült Államok egyoldalúan, erővel próbálja elmozdítani egy szuverén ország legitimen megválasztott vezetőjét. Arra lehet tehát számítani, hogy Oroszország minden lehetséges fórumon és eszközzel elítéli majd az Egyesült Államokat a beavatkozás miatt, és igyekszik lassítani, akadályozni Maduro hatalomvesztését. Ezzel együtt Oroszország láthatóan elkezdte „beárazni”, hogy Venezuelában hatalomváltásra kerülhet sor. Rövid távon Moszkva az átmenet menedzselésére törekszik, remélve, hogy valamilyen formában meg tudja őrizni legalább a befolyása egy részét. Hosszú távon pedig arra lehet számítani, hogy Oroszország a nyugati közösség egyoldalú beavatkozását hivatkozási alapként fogja használni, ezzel legitimálva saját, a nemzetközi rendet sértő múltbéli és esetleges jövőbeli lépéseit. Ilyen értelemben a venezuelai változások jelentősége messze túlmutat Dél-Amerikán, és a nemzetközi politika intézményes garanciáinak további gyengülése felé mutat.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(34) "Russia and the Crisis in Venezuela" ["hu_HU"]=> string(38) "Oroszország és a venezuelai válság" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#706 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(460) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(333) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Rácz" ["hu_HU"]=> string(5) "Rácz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(12) "Oroszország" [1]=> string(9) "Venezuela" [2]=> string(18) "Egyesült Államok" [3]=> string(6) "Maduro" [4]=> string(7) "Guaidó" [5]=> string(14) "Wagner csoport" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(6) "Russia" [1]=> string(9) "Venezuela" [2]=> string(13) "United States" [3]=> string(6) "Maduro" [4]=> string(7) "Guaidó" [5]=> string(12) "Wagner Group" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(3927) ["id"]=> int(209) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(333) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }After his election in March 2018, Abiy Ahmed has started fundamental transformation in Ethiopia. The new Prime Minister launched such reforms in different fields (economy, foreign policy, democratisation etc.) which were previously unimaginable. The process was iccompanied by strong optimism both in the country and abroad. Nevertheless, the emerging challenges as ethnic violence and the strong positions of the old guard endanger the successes of the reforms.
" ["hu_HU"]=> string(588) "Abij Ahmed 2018. márciusi megválasztása után alapvető átalakításba kezdett Etiópiában. Az új kormányfő a belpolitikától kezdve a gazdasági szférán át a külkapcsolatokig olyan reformfolyamatot indított be, amely még hónapokkal korábban is elképzelhetetlennek tűnt Afrika szarván. Az átalakulást kísérő, mind belföldön, mind külföldön megfigyelhető optimizmust azonban beárnyékolják a félelmek az esetleges visszarendeződéstől, illetve az egyre inkább elszabaduló etnikai ellentétektől, amelyekre egyelőre Abij sem talál megoldást.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(31) "On the 2018 Ethiopian Elections" ["hu_HU"]=> string(33) "A 2018-as etióp változásokról" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#725 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(624) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(440) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Marsai" ["hu_HU"]=> string(6) "Marsai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Viktor" ["hu_HU"]=> string(6) "Viktor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(8) "Etiópia" [1]=> string(10) "Abij Ahmed" [2]=> string(17) "etnikai csoportok" [3]=> string(13) "föderalizmus" [4]=> string(13) "Afrika szarva" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(8) "Ethiopia" [1]=> string(10) "Abiy Ahmed" [2]=> string(14) "Horn of Africa" [3]=> string(13) "ethnic groups" [4]=> string(10) "federalism" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#730 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(3928) ["id"]=> int(210) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(440) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Orosz–török energiapolitikai kapcsolatok 2019 tavaszán: a folyamatban lévő stratégiai energia projektek értékelése
The study examines the relationship of Turkey and Russia in the field of energy policy. Turkey has historically been highly dependent on energy imports, especially on the natural gas import from Russia. The paper evaluates the two most significant ongoing Turkish−Russian energy projects (TurkStream natural gas pipeline and Akkuyu Nuclear Power Plant). Thus, it concludes that these projects will not be real game changers: they will neither significantly transform the relationship of Turkey and Russia nor will they effect the Western strategic orientation of Ankara.
" ["hu_HU"]=> string(615) "A tanulmány az orosz−török kapcsolatokat vizsgálja az energiapolitika területén. Törökország hagyományosan nagymértékben energiaimport-függő, és különösen függ az orosz földgáz importjától. Az elemzés a két legjelentősebb folyamatban lévő török−orosz energiaprojektet (a Török Áramlat földgázvezeték és az Akkuyu atomerőmű projektjét) értékeli. Ez alapján arra a következtetésre jut, hogy az említett projektek nem fognak jelentős változást hozni sem Törökország és Oroszország kapcsolatában, sem pedig Ankara nyugati stratégiai orientációjában.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(117) "Russian–Turkish Energy Policy Relations in the Spring of 2019: The Evaluation of the Ongoing Energy Policy Projects" ["hu_HU"]=> string(125) "Orosz–török energiapolitikai kapcsolatok 2019 tavaszán: a folyamatban lévő stratégiai energia projektek értékelése" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#757 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(569) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(403) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Pénzváltó" ["hu_HU"]=> string(12) "Pénzváltó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Nikolett" ["hu_HU"]=> string(8) "Nikolett" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "Oroszország" [1]=> string(14) "Törökország" [2]=> string(15) "energiapolitika" [3]=> string(16) "Török Áramlat" [4]=> string(11) "atomenergia" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Russia" [1]=> string(6) "Turkey" [2]=> string(13) "energy policy" [3]=> string(10) "TurkStream" [4]=> string(14) "nuclear energy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#751 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(3925) ["id"]=> int(207) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(403) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The paper aims to analyse the ongoing gas dispute in the Eastern Mediterranean. Turkey sent drilling ships in Cyprus’s EEZ in the spring of 2019 which escalated to a diplomatic crisis. The tensions between the two countries have multiple causes, and the paper intends to examine them at local and regional level. Firstly, the Turkish intervention in 1974 led to the partition of the island and the establishment of the Turkish Republic of Northern Cyprus (recognised only by Ankara). Despite the efforts, this problem has not been solved yet leading to territorial disputes concerning the use and the extent of the Exclusive Economic Zone of the island. Secondly, the drilling activities since the mid-2000s were successful in the South by discovering several gas fields which pushed Turkey and the Turkish Republic of Northern Cyprus to pursue a more confrontative foreign policy in order to assure their rights. Thirdly, during the last 10–15 years, large reserves were found in the Egyptian and Israeli EEZ as well, opening the opportunity for these states to become gas exporters. Cyprus (and Greece) began to support the energy cooperation between these countries which (taking into consideration their problems with Ankara) limits Turkey’s room for manoeuvre in the region.
" ["hu_HU"]=> string(1490) "Törökország 2019 tavaszán fúróhajókat küldött a ciprusi Különleges Gazdasági Övezetbe (EEZ). Mindez nemzetközi válsághoz vezetett, felhívván a figyelmet a Földközi-tenger keleti medencéjében zajló gázvitára. A tanulmány a vita és okainak elemzésére tesz kísérletet. A Ciprus és Törökország közötti feszültségnek számos oka van, idetartozik a szigetország 1974 óta tartó megosztottsága (az északi részén létrejött a csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság, KKTC). A probléma megoldatlansága további feszültségeket eredményezett az EEZ-t és a befolyó jövedelmek elosztását illetően. Mivel a 2000-esévek közepétől a kutatások sikerrel zárultak, és a Ciprustól délre elterülő vizek alatt számos gázmezőt tártak fel, a jogai biztosítása érdekében egy konfrontatívabb politikára késztették Törökországot és a KKTC-t. Végezetül, tágabb kontextusban vizsgálva a kérdés komoly regionális dimenzióval is rendelkezik: az utóbbi 10–15 évben további jelentős készleteket találtak az izraeli és az egyiptomi EEZ-ben, lehetővé téve, hogy ezek az országok exportőrökké váljanak. A hasonló helyzetben lévő Ciprus (élvezvén Görögország támogatását) elkezdte támogatni az energiapolitikai együttműködést, ami a két másik ország és Törökország közötti rossz kapcsolatból is fakadóan korlátozza Ankara mozgásterét a régióban.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(77) "Gas Reserves in the Eastern Mediterranean: New Dimension in the Cyprus Crisis" ["hu_HU"]=> string(68) "Kelet-mediterráneumi gázkincs: a ciprusi válság új dimenzióban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#761 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(671) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(469) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Egeresi" ["hu_HU"]=> string(7) "Egeresi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "Törökország" [1]=> string(6) "Ciprus" [2]=> string(20) "Kelet-Mediterráneum" [3]=> string(7) "Energia" [4]=> string(11) "Geopolitika" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Turkey" [1]=> string(6) "Cyprus" [2]=> string(21) "Eastern Mediterranean" [3]=> string(6) "energy" [4]=> string(11) "geopolitics" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#756 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(3929) ["id"]=> int(211) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(469) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }This paper analyses – in the context of the 2019 presidential elections – the prospective, near future scenarios for the existing conflicts that have developed in and around Ukraine. It applies a comparative analysis of the campaign programs of the most outstanding candidates, as well as the possible Russian security prognoses in response to the results of the elections. As a basic assumption, it regards the realist international political theory as a means that helps to most precisely understand the current status quo that appeared as a consequence of the Maidan movements and the armed conflict.
" ["hu_HU"]=> string(673) "A tanulmány a 2019-es ukrajnai elnökválasztás kontextusában vizsgálja az Ukrajnán belüli és körüli konfliktusrendszer közeli jövőbeni alakulási lehetőségeit. Módszerként a legesélyesebb jelöltek kampányprogramjának összehasonlító jellemzését, valamint az ezekre rezonáló, feltételezhető orosz biztonságpolitikai prognózisok párhuzamba állítását alkalmazza. Alapfeltevésként abból indul ki, hogy a Majdan mozgalom és a keleti fegyveres szembenállás nyomán kialakult pillanatnyi status quót, annak lehetséges módosulásait a realista külpolitikaelméleti megközelítés segítségével érthetjük meg legpontosabban.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(76) "The Security Policy Consequences of the 2019 Ukrainian Presidential Election" ["hu_HU"]=> string(63) "A 2019-es ukrán elnökválasztás biztonságpolitikai vonzatai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#765 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(372) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(265) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Orosz" ["hu_HU"]=> string(5) "Orosz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Sándor" ["hu_HU"]=> string(7) "Sándor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(7) "Ukrajna" [1]=> string(17) "elnökválasztás" [2]=> string(18) "biztonságpolitika" [3]=> string(10) "Porosenkó" [4]=> string(10) "Timosenkó" [5]=> string(10) "Zelenszkij" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(7) "Ukraine" [1]=> string(22) "presidential elections" [2]=> string(15) "security policy" [3]=> string(10) "Poroshenko" [4]=> string(10) "Timoshenko" [5]=> string(9) "Zelenskiy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#760 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(3930) ["id"]=> int(212) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(265) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az Amerikai Egyesült Államok Dél-Ázsia-stratégiájának elvi alapjai és gyakorlati ellentmondásai
The appreciation of South Asia from the perspective of the United States’ strategic endeavors was a gradual, but unstoppable process in the last 18 years. After the 2001 terrorist attacks, Washington tightened its cooperation with Pakistan and India as well. Nowadays, the radical transformation of the strategic environment of the Asia-Pacific Region gives new impetus to this relationships. Despite of the political declarations and military campaigns, however, the Afghanistan conflict has became the longest war of the USA, and the threat of terrorism is still one of the basic security problems in the wider region. This phenomena inspired the American government’s new South Asia Strategy, announced by President Donald Trump in August 21, 2017. The following paper offers an overview of the features of this strategy, especially the conceptions and practices of the Trump administration.
" ["hu_HU"]=> string(1000) "Dél-Ázsia felértékelődése az Amerikai Egyesült Államok stratégiai törekvéseinek szemszö-géből fokozatos, de megfékezhetetlen folyamat volt az elmúlt 18 esztendő során. A 2001-esterrortámadások után Washington szorosabbra fűzte együttműködését Pakisztánnal és Indiával is. Manapság az ázsiai–csendes-óceáni térség stratégiai környezetének radikális átalakulása új ösztönzést ad e kapcsolatoknak. A politikai deklarációk és katonai kampányok ellenére azonban az afganisztáni konfliktus az Egyesült Államok leghosszabb háborújává vált, és a terrorizmus fenyegetése továbbra is az egyik alapvető biztonsági probléma a tágabb térségben. Ez a jelenség ihlette az amerikai kormány új Dél-Ázsia-stratégiáját, amelyet Donald Trump elnök 2017. augusztus 21-énhirdetett meg. A következő cikk áttekintést nyújt e stratégia jellemzőiről, különös tekintettel a Trump-adminisztráció koncepcióira és gyakorlatára.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(101) "The Theoretical Fundamentals and Practical Contradictions of the United States’ South Asia Strategy" ["hu_HU"]=> string(104) "Az Amerikai Egyesült Államok Dél-Ázsia-stratégiájának elvi alapjai és gyakorlati ellentmondásai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#763 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(570) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(404) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Háda" ["hu_HU"]=> string(5) "Háda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Béla" ["hu_HU"]=> string(5) "Béla" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(11) "Dél-Ázsia" [1]=> string(27) "Amerikai Egyesült Államok" [2]=> string(10) "stratégia" [3]=> string(12) "Afganisztán" [4]=> string(5) "India" [5]=> string(10) "Pakisztán" [6]=> string(12) "Donald Trump" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(10) "South Asia" [1]=> string(24) "United States of America" [2]=> string(8) "strategy" [3]=> string(11) "Afghanistan" [4]=> string(5) "India" [5]=> string(8) "Pakistan" [6]=> string(12) "Donald Trump" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#764 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(3931) ["id"]=> int(213) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(404) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A nemzetközi jelenlét Líbiában 2011-től napjainkig
Great powers (the United States, Russia, China), European leading powers (France, Italy, Germany) and regional powers (Egypt, Saudi Arabia, the United Arab Emirates, Turkey) have been using different hard and soft foreign policy tools in the civil war-torn Libya in order to pursue their own interests. The ongoing offensive launched by Khalifa Haftar in April 2019 complicates further the Libyan political landscape; it will also affect the influence and relations within Libya of the above mentioned powers. Their interests remain unchanged; however, the foreign policy tools used by the international actors can harden, which compounds further the stabilisation of Libya.
" ["hu_HU"]=> string(1020) "Tanulmányunkban a nagyhatalmak (Egyesült Államok, Oroszország és Kína), az európai vezető hatalmak (Franciaország, Olaszország, Németország) és a regionális szereplők (Egyiptom, Szaúd-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emírségek és Törökország) szerint csoportokra bontva, az említett államok líbiai szerepvállalásának legjellemzőbb vonásait foglaljuk össze, megjelenítve az adott állam által használt puha és/vagy kemény külpolitikai eszközöket is. Khalífa Haftar Tripoli ellen indított 2019. áprilisi offenzívája tovább bonyolítja a líbiai belpolitikai helyzetet, így a külföldi szereplők befolyása és líbiai kapcsolatrendszere is várhatóan komplexebb lesz. A vizsgált államok líbiai érdekei azonban alapjaiban nem fognak változni, így ha az általuk használt külpolitikai eszközökben változás következik be, az a kemény eszközök irányába történő elmozdulás lesz/lehet, ami spirálszerűen tovább nehezítheti Líbia stabilizálását.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(41) "International Presence in Libya from 2011" ["hu_HU"]=> string(55) "A nemzetközi jelenlét Líbiában 2011-től napjainkig" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(4) { [0]=> object(Author)#773 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1669) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(419) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Molnár" ["hu_HU"]=> string(7) "Molnár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Anna" ["hu_HU"]=> string(4) "Anna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#774 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1670) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(419) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Molnár" ["hu_HU"]=> string(7) "Molnár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Éva" ["hu_HU"]=> string(4) "Éva" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#766 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(591) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(419) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(32) "NKE Hadtudományi Doktori Iskola" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Takács" ["hu_HU"]=> string(7) "Takács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Lili" ["hu_HU"]=> string(4) "Lili" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [3]=> object(Author)#762 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1671) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(419) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Vecsey" ["hu_HU"]=> string(6) "Vecsey" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Mariann" ["hu_HU"]=> string(7) "Mariann" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Líbia" [1]=> string(15) "Khalífa Haftar" [2]=> string(12) "nagyhatalmak" [3]=> string(12) "Olaszország" [4]=> string(14) "Franciaország" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(5) "Libya" [1]=> string(14) "Khalifa Haftar" [2]=> string(12) "great powers" [3]=> string(5) "Italy" [4]=> string(6) "France" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#768 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(3933) ["id"]=> int(215) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(419) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }