Full Issue
Kommentár
Ázsia és a világrend átalakulása – Előszó a Nemzet és Biztonság tematikus számához
Biztonságpolitika
The Clash of U.S. and Chinese Geostrategic Interests in Southeast Asia, Using the Philippines as an Example
In recent years, the geopolitical rivalry between the United States and China has intensified, making it difficult for Southeast Asian countries to balance their positions. The region is an important player in the geostrategic plans of both the United States and China, and the foreign policies of ASEAN member states deserve close attention. As an ally of Washington and given its strategic location, the Philippines’ relations with the major powers are also key in this regard, especially as its foreign policy orientation has changed to adapt to geostrategic realities after 2016 under the presidency of Rodrigo Duterte. This paper briefly summarises the key elements of the Duterte administration’s geopolitical balancing act and then assesses the successes of Duterte’s ‘independent foreign policy,” while also presenting the foreign policy strategy of Ferdinand Marcos Jr.
" ["hu_HU"]=> string(975) "Az utóbbi években az Amerikai Egyesült Államok és Kína között fokozódott a geopolitikai rivalizálás, ami a délkelet-ázsiai országok egyensúlyozását is megnehezíti. A térség jelentős szerepet kap mind az USA, mind Kína geostratégiai terveiben, ezért az ASEAN-tagállamok külpolitikája komoly figyelmet érdemel. Washington szövetségeseként és stratégiai elhelyezkedésénél fogva a Fülöp-szigeteknek a nagyhatalmakhoz fűződő viszonya ezen belül is kulcsjelentőségű, főleg, hogy 2016 után Rodrigo Duterte elnöksége alatt alkalmazkodva a geostratégiai realitáshoz a Fülöp-szigetek külpolitikai orientációja átalakult. A tanulmány röviden összefoglalja a Duterte-kormányzat geopolitikai egyensúlyozásának lényegi elemeit, majd pedig mérlegre teszi Duterte „független külpolitikájának” eredményeit, egyúttal bemutatva a 2022-ben hivatalba lépett ifjabb Ferdinand Marcos külpolitikai stratégiáját.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(107) "The Clash of U.S. and Chinese Geostrategic Interests in Southeast Asia, Using the Philippines as an Example" ["hu_HU"]=> string(112) "Az amerikai és a kínai geostratégiai érdekek ütközése Délkelet-Ázsiában a Fülöp-szigetek példáján" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(30) "Háda Béla; Klemensits Péter" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#720 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9170) ["email"]=> string(25) "peterklemensits@yahoo.com" ["includeInBrowse"]=> bool(false) ["publicationId"]=> int(7339) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(10) "Klemensits" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(16) "Délkelet-Ázsia" [1]=> string(16) "Fülöp-szigetek" [2]=> string(13) "geostratégia" [3]=> string(29) "amerikai-kínai rivalizálás" [4]=> string(31) "Övezet és Út kezdeményezés" [5]=> string(29) "„független külpolitika”" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(14) "Southeast Asia" [1]=> string(11) "Philippines" [2]=> string(11) "geostrategy" [3]=> string(16) "US-China rivalry" [4]=> string(24) "Belt and Road Initiative" [5]=> string(32) "„independent foreign policy”" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#733 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34278) ["id"]=> int(5901) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7339) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The objective of this article is to give a comprehensive overview of the major changes that have occurred in the security situation of Afghanistan and its implications for the wider region. After a short review of the political, economic and humanitarian situation the author will detail the specificities of the security situation in Afghanistan, the trends in this field as well as the threats emanating from the territory of Afghanistan. The article will focus on two major players: the United States and Pakistan, both of which perceive threats to their security interests due to the ongoing events in Afghanistan.
" ["hu_HU"]=> string(664) "Alábbi tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a 2021 augusztusa óta az afganisztáni biztonsági helyzetben bekövetkezett jelentősebb eseményekről és ezek hatásairól a szélesebb régióra. A politikai, gazdasági és humanitárius helyzet áttekintése után a szerző taglalja az afganisztáni biztonsági helyzet sajátosságait, az ott tapasztalható trendeket és az Afganisztán területéről kiinduló fenyegetéseket. A tanulmány jelentős figyelmet szentel két kiemelkedő szereplőnek: az Egyesült Államoknak és Pakisztánnak, amelyek fenyegetve érzik biztonsági érdekeiket az Afganisztánban végbemenő folyamatok miatt.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(48) "Afghanistan in the Changing International System" ["hu_HU"]=> string(48) "Afganisztán a változó nemzetközi rendszerben" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "János Dr. Kemény" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#769 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9183) ["email"]=> string(24) "kemeny_janos@hotmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7350) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kemény" ["hu_HU"]=> string(7) "Kemény" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "János" ["hu_HU"]=> string(6) "János" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(12) "Afganisztán" [1]=> string(41) "Iszlám Állam Khorasan Tartomány (ISKP)" [2]=> string(54) "pakisztáni tálibok (Tehrik-e-Taliban Pakistan [TTP])" [3]=> string(11) "terrorizmus" [4]=> string(16) "drogkereskedelem" [5]=> string(15) "külkapcsolatok" [6]=> string(18) "Egyesült Államok" [7]=> string(10) "Pakisztán" [8]=> string(12) "Oroszország" } ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(11) "Afghanistan" [1]=> string(38) "Islamic State Khorasan Province (ISKP)" [2]=> string(31) "Tehrik-e-Taliban Pakistan (TTP)" [3]=> string(9) "terrorism" [4]=> string(11) "drugs trade" [5]=> string(23) "international relations" [6]=> string(13) "United States" [7]=> string(8) "Pakistan" [8]=> string(6) "Russia" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#763 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34279) ["id"]=> int(5902) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7350) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The current transformation of the world order and the challenges to the leading position of the United States are not without consequences for the South Asian states. The rapid rise of the People’s Republic of China and the loss of Russian power are forcing some countries in the region to reassess their strategies. Related with this, experts of international and security studies pay keen attention to the future roles of India and Pakistan. This study examines the challenges that the South Asian region, and especially its two leading powers, may face in the post-hegemonic stage of the development of world order. In doing so, it briefly reviews the post-Cold War strategic aspirations of India and Pakistan and their relationship with the great powers, and then it pays detailed attention to the changes in the South Asian strategic environment over the past decade, with particular regard to the effects of the intensifying U.S.-China rivalry.
" ["hu_HU"]=> string(1102) "A világrend napjainkban zajló átalakulása és az Egyesült Államok vezető pozícióját érő kihívások Dél-Ázsia államaira nézve sem maradnak következmények nélkül. Kína gyors felemelkedése, valamint Oroszország hatalmának gyengülése stratégiáinak átértékelésére készteti a térség országainak egy részét. Ezzel összefüggően India és Pakisztán jövőbeli szereplehetőségeit kíséri élénk figyelem a nemzetközi és biztonsági tanulmányok művelői részéről. E tanulmány azt vizsgálja, hogy a dél-ázsiai térség, és különösen annak két vezető hatalma milyen kihívásokkal szembesülhet a világrend poszthegemoniális fejlődési stádiumában. Ennek során röviden áttekinti India és Pakisztán poszthidegháborús korszakra jellemző stratégiai törekvéseit és a nagyhatalmakhoz fűződő viszonyát, majd részletesebb figyelmet szentel a dél-ázsiai stratégiai környezet elmúlt évtized során bekövetkezett változásainak, különös tekintettel a fokozódó amerikai–kínai rivalizálás erre gyakorolt hatásaira.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(49) "South Asia and the New Era of Great Power Rivalry" ["hu_HU"]=> string(53) "Dél-Ázsia és a nagyhatalmi versengés új korszaka" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(11) "Háda Béla" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#766 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(9250) ["email"]=> string(20) "hada.bela@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7393) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Béla" ["hu_HU"]=> string(5) "Háda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Dr. Háda" ["hu_HU"]=> string(5) "Béla" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(11) "Dél-Ázsia" [1]=> string(22) "nagyhatalmi versengés" [2]=> string(5) "India" [3]=> string(10) "Pakisztán" [4]=> string(25) "Kínai Népköztársaság" [5]=> string(29) "Poszthegemoniális világrend" [6]=> string(27) "Amerikai Egyesült Államok" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(10) "South Asia" [1]=> string(19) "great power rivalry" [2]=> string(5) "India" [3]=> string(8) "Pakistan" [4]=> string(28) "People’s Republic of China" [5]=> string(26) "Post-hegemonic world order" [6]=> string(24) "United States of America" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#771 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34280) ["id"]=> int(5903) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7393) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Védelempolitika
Prospects for Armed Reunification of the People’s Republic of China and Taiwan in the Light of The Russo-Ukrainian War
The paper examines the likelihood and possible scenarios of a military conflict between the People’s Republic of China and Taiwan, drawing parallels with the experience of the Russo-Ukrainian War. The study concludes that Taiwan would not be able to deter the offensive of the People’s Liberation Army by relying solely on its own defence forces. However, Taiwan’s defensive military geography coupled with the military support provided by the United States and its East Asian allies are sufficient to deter Beijing from launching an attack or to repel landing operations on Taiwan. There is a risk that Beijing concludes from the Ukrainian conflict that the United States would not be willing to intervene militarily on behalf of Taiwan against a nuclear power. While the prospects of Chinese reunification by military means remain uncertain, it is vital for the international community, embedded in a globalised world economy, that the parties seek to avoid escalation and a global crisis through diplomacy and peaceful dialogue.
" ["hu_HU"]=> string(1275) "A tanulmány a Kínai Népköztársaság és Tajvan közti katonai konfliktus valószínűségét és lehetséges forgatókönyveit vizsgálja, párhuzamba állítva az orosz–ukrán háború tapasztalataival. A szerző fő megállapítása, hogy Tajvan pusztán saját haderejére támaszkodva nem lenne képes elrettenteni a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg offenzíváját, azonban a sziget védelmi szempontból kedvező katonaföldrajzi jellemzői, illetve az Egyesült Államok és kelet-ázsiai szövetségeseinek katonai támogatása már elegendő ahhoz, hogy elrettentse Pekinget a támadástól, vagy akár vissza is verjen egy kínai partraszállási kísérletet. Fennáll ugyanakkor a veszélye, hogy Peking az ukrajnai konfliktusból azt a következtetést vonja le, hogy az Egyesült Államok nem lesz hajlandó katonai beavatkozásra Tajvan érdekében egy atomhatalom ellenében. Miközben az egységes Kína katonai eszközökkel történő újraegyesítésének kilátása továbbra is bizonytalan, a globalizált világgazdaságba ágyazott nemzetközi közösség számára létfontosságú, hogy diplomáciai úton, békés párbeszéddel igyekezzenek a felek elkerülni az esetleges eszkalációt és egy globális válság kialakulását.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(120) "Prospects for Armed Reunification of the People’s Republic of China and Taiwan in the Light of The Russo-Ukrainian War" ["hu_HU"]=> string(135) "A Kínai Népköztársaság és Tajvan katonai úton történő újraegyesítésének kilátásai az orosz–ukrán háború fényében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Pomogács Péter" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#761 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8791) ["email"]=> string(24) "pomogacs.peter@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7088) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0009-0001-0073-9679" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(48) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:22:"NKE HHK Doktori Iskola";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(9) "Pomogács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(25) "Kínai Népköztársaság" [1]=> string(6) "Tajvan" [2]=> string(16) "újraegyesítés" [3]=> string(21) "orosz-ukrán háború" [4]=> string(18) "Egyesült Államok" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(28) "People’s Republic of China" [1]=> string(6) "Taiwan" [2]=> string(13) "reunification" [3]=> string(19) "Russo-Ukrainian War" [4]=> string(13) "United States" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#755 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34281) ["id"]=> int(5904) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7088) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }One of the big issues of the early 21st century is China’s role in security policy. What power does it have, how much and for what purposes is it willing to use it? In this paper I want to examine an important aspect of this question, the Chinese naval forces. After a historical overview, I will present the most recent current information on the Chinese navy, based on open-source documents compiled by the Congressional Research Service, the United States Department of Defense, and the Office of Naval Intelligence. These sources are the latest data available at the time of writing (November 2023). My conclusions from the data are presented at the end of this paper.
" ["hu_HU"]=> string(870) "A 21. század elejének egyik legnagyobb kérdése Kína biztonságpolitikai szerepe. Milyen erővel bír, mennyire és milyen célokra hajlandó használni az erejét? Jelen tanulmányomban e kérdés egy fontos részletét, a kínai haditengerészeti erőket kívánom vizsgálni. A történeti áttekintés után ismertetem a kínai haditengerészetre vonatkozó aktuális információkat, amelyeknek forrásai az Egyesült Államok törvényhozásának Kongresszusi Kutatószolgálata, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma, valamint az Egyesült Államok Haditengerészeti Hírszerző Hivatala által összeállított, nyílt forrású dokumentumok. Ezen források a tanulmány elkészítésének időpontjában (2023. november) elérhető legfrissebb adatokat tartalmazzák. Az adatokból levont következtetéseim a tanulmány végén olvashatóak.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(45) "Sea Monster or Kite? The Chinese Navy in 2023" ["hu_HU"]=> string(72) "Tengeri szörny vagy papírsárkány? A kínai haditengerészet 2023-ban" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Gábor Antal" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#765 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9077) ["email"]=> string(22) "anthonyg8304@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7264) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(33) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:8:"ELTE BTK";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Antal" ["hu_HU"]=> string(5) "Antal" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(5) "Kína" [1]=> string(16) "haditengerészet" [2]=> string(19) "tengeri hadviselés" [3]=> string(15) "Csendes-óceán" [4]=> string(12) "Kelet-Ázsia" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(5) "China" [1]=> string(4) "navy" [2]=> string(13) "naval warfare" [3]=> string(13) "Pacific Ocean" [4]=> string(9) "East Asia" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#759 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34282) ["id"]=> int(5905) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7264) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Reflektorfényben
The Two Parts of The Korean Peninsula and Changes in the International Environment
At the beginning of the third decade of the 21st century, the classic front lines of the Cold War period reappeared in the East Asian region, which had a serious impact on the two states of the Korean Peninsula. With regard to the Republic of Korea, it can be considered that the population has become disillusioned with the left-wing course promoting cooperation with North Korea. In the case of foreign policy and security issues, the cooperation with the United States and its allies (Japan, NATO) became even tighter.
" ["hu_HU"]=> string(583) "A 21. század harmadik évtizedének kezdetén a hidegháborús időszak klasszikus frontvonalai jelentek meg ismét a kelet-ázsiai régióban, ami természetesen a Koreai-félsziget két államára is komoly hatást gyakorolt. A Koreai Köztársaság tekintetében egyértelműnek mondható, hogy a lakosság kiábrándult az Észak-Koreával megegyezést és együttműködést hirdető baloldali kurzusból, valamint külpolitikai és biztonságpolitikai tekintetben teljes mellszélességgel felsorakozott az Egyesült Államok és szövetségesei (Japán, NATO) mellett.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(82) "The Two Parts of The Korean Peninsula and Changes in the International Environment" ["hu_HU"]=> string(74) "A Koreai-félsziget két állama és a nemzetközi környezet változásai" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Csoma Mózes" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#750 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(9027) ["email"]=> string(22) "csoma.mozes@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7228) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(39) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:13:"NKE EJKK SVKI";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Csoma" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Mózes" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(17) "Koreai-félsziget" [1]=> string(10) "Dél-Korea" [2]=> string(6) "Japán" [3]=> string(12) "Észak-Korea" [4]=> string(21) "orosz-ukrán háború" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(16) "Korean Peninsula" [1]=> string(11) "South Korea" [2]=> string(5) "Japan" [3]=> string(11) "North Korea" [4]=> string(19) "Russo-Ukrainian war" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#734 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34283) ["id"]=> int(5906) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7228) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Kitekintő
A Status-Based Explanation of ASEAN’s Response to the Changing World Order
More than any other region, and at a faster pace, Southeast Asia has become a subject and venue for dynamic strategic competition between the United States of America and the People’s Republic of China for defining the world order. The situation is increasingly orienting global and local foreign policy thinking, foreign policy action and foreign policy analysis. Drawing on primary sources, this paper formulates and tests the hypothesis of ’status-sustenance’ in the form of a case study on Southeast Asian regionalism. The paper first reviews the relevant theoretical literature, then posits the hypothesis. The second half of the paper examines the capacity of the Association of Southeast Asian Nations to stabilize great power relations as a social construct, followed by an analysis of ASEAN’s ’status-performance’.
" ["hu_HU"]=> string(967) "Délkelet-Ázsia minden más térségnél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben válik az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között a világrend meghatározásáért folyó dinamikus stratégiai verseny tárgyává és színterévé. A jelenség növekvő mértékben tematizálja a globális és a helyi külpolitikai gondolkodásokat, a külpolitikai cselekvéseket és a külpolitikai elemzéseket. Jelen írás elsődleges forrásokra támaszkodva, kvalitatív tartalomelemzés alapján fogalmazza meg és esettanulmány formájában teszteli a státuszmentés hipotézisét. A tanulmány először a releváns elméleti szakirodalmat tekinti át, majd felállítja a feltevést. Az írás második fele a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének kapacitását a nagyhatalmi relációk stabilizálására mint társadalmi konstrukciót vizsgálja, majd az ASEAN-reakciók mint státuszteljesítmény elemzését végzi el.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(76) "A Status-Based Explanation of ASEAN’s Response to the Changing World Order" ["hu_HU"]=> string(73) "A világrendváltozásra adott ASEAN-reakció státuszalapú magyarázata" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Szakáli Máté" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#706 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8855) ["email"]=> string(24) "szakali.mate89@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7127) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(48) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:22:"NJE Eurázsia Központ";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Szakáli" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Máté" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(5) "ASEAN" [1]=> string(3) "USA" [2]=> string(5) "Kína" [3]=> string(8) "reakció" [4]=> string(8) "státusz" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(5) "ASEAN" [1]=> string(3) "USA" [2]=> string(5) "China" [3]=> string(8) "response" [4]=> string(6) "status" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34284) ["id"]=> int(5907) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7127) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }