Az orosz−kínai reláció a 21. század elején Haszonelvű kapcsolat vagy világpolitikai tandem?
A szerzők a komoly perspektívával rendelkező orosz−kínai kapcsolatrendszert térképezik fel, arra keresve választ, hogy az elmúlt években dinamikusan fejlődő gazdasági, humanitárius, politikai kapcsolatok bővítették-e a korábbi, szinte kizárólagos biztonságpolitikai napirendet. Értékelik, hogy miben több (több-e) a Moszkva−Peking-reláció, mint Kína és a térség fejlődéséből fakadó gravitációs mozgás, és mennyire sikerült kiegyensúlyozni a kapcsolatrendszer veleszületett aránytalanságait? A tanulmány az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) „Oroszország mint politikai-gazdasági erőcentrum a XXI. század eleji eurázsiai térben” (K-105914) című projekt keretében készült.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(50) "Haszonelvű kapcsolat vagy világpolitikai tandem?" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(49) "Az orosz−kínai reláció a 21. század elején" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#729 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4794) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4201) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Deák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#726 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4795) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4201) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(9) "Szunomár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Ágnes" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(24) "orosz−kínai reláció" [1]=> string(4) "OTKA" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11100) ["id"]=> int(3336) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4201) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A 2014-ben a helyi kormányhatalom gyengeségét kihasználva Szíriában és Irakban jelentős teret nyerő Iszlám Állam nemcsak a Közel-Kelet számára jelent regionális fenyegetést, hanem közvetve (menekülthullám) és közvetlenül (terrorista sejtek potenciális támadásai) Európa biztonságát is veszélyezteti. A szélsőséges ideológiát követő és ugyancsak szélsőségesen erőszakos, terrorisztikus eszközöket alkalmazó szervezetet vizsgálva a tanulmány szerzője arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen támogatottságot élvez az Iszlám Állam, és a nemzetközi közösség milyen eszközökkel tud fellépni a szervezet és annak kontinenshatárokon átkelő harcosai ellen.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(45) "Külföldi harcosok az Iszlám Állam mellett" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#123 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4796) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4202) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Zsebe" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Zsolt" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(14) "Iszlám Állam" [1]=> string(19) "külföldi harcosok" [2]=> string(4) "ISIS" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#755 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11102) ["id"]=> int(3337) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4202) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Legyen szó Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról, Görögország adósságrendezési kérdéseiről vagy éppen a magyar kormány és Brüsszel elmúlt évekbeli vitájáról, a szuverenitás kérdése napjaink nemzetközi kapcsolataiban is meghatározó jelentőségű. De mit is takar e fogalom, hogyan változott az elmúlt évszázadokban, és hogyan érvényesül a mai nemzetközi rendszerben? A tanulmány Stephen D. Krasner Szuverenitás: szervezett hipokrácia című korszakos munkájából kiindulva kísérli meg áttekinteni e kérdéseket.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(73) "A vesztfáliai szuverenitás érvényessége a nemzetközi kapcsolatokban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#725 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4797) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4203) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Varga" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Gergely" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(26) "vesztfáliai szuverenitás" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#734 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11104) ["id"]=> int(3338) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4203) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A 2015. január 7-én Párizsban, a Charlie Hebdo szatirikus magazin szerkesztőségénél elkövetett mészárlás, valamint a tettesek utáni hajtóvadászattal párhuzamosan zajló, egy kóser termékeket áruló üzletnél történt, halálos kimenetelű túszdráma a legvéresebb terrortámadás, amit Franciaország területén valaha is elkövettek. Tény, hogy az egész világot sokkolták az események, ugyanakkor szükségesnek tartjuk hangsúlyozni: számítani lehetett rá, hogy Mohamed Merah 2012-ben végrehajtott gyilkosságsorozata után előbb vagy utóbb az iszlamista politikai erőszak valamilyen formában ismét le fog csapni Franciaországra. Írásunkban kísérletet teszünk rá, hogy a párizsi eseményeket szélesebb kontextusba illesszük, rávilágítva arra, hogy a támadások nem voltak minden előzmény nélküliek.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(48) "Franciaország iszlamista terrorfenyegetettsége" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#751 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4798) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4204) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Répási" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(21) "terrorfenyegetettség" [1]=> string(10) "iszlamista" [2]=> string(14) "Franciaország" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#760 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11106) ["id"]=> int(3339) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4204) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Jelen írás két rövid esettanulmány (észak-iraki fegyverszállítmányok, nyugat-balkáni szerepvállalás) segítségével igyekszik a másfél éve hatalmon levő német kormány külpolitikájának egy izgalmas − mert rendhagyó − szeletét elemezni. A cikk tézise szerint az új német kormány több kezdeményezésében is megfigyelhető egy bizonyos távolodás a német külpolitika hagyományos kereteitől, különösen a „kollektív fellépés” gondolatától. Történik mindez annak a hátterében, hogy Németország tíz év alatt „Európa beteg emberéből” a kontinens politikai és gazdasági éllovasává vált. Noha Berlin a közeljövőben várhatóan ragaszkodni fog az 1990 utáni külpolitikáját meghatározó civilhatalom-koncepcióhoz, a két esettanulmány tanulsága, hogy Németország is érzékeli megnövekedett mozgásterét és erejét, és bizonyos esetekben hajlandó az eddigiekhez képest más utakat is járni a külpolitikájában.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(66) "Különutas kezdeményezések: fordulat a német külpolitikában?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#757 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4799) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4205) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Hettyey" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "Iszlám Állam" [1]=> string(17) "Multilateralizmus" [2]=> string(13) "Németország" [3]=> string(21) "fegyverszállítmány" [4]=> string(11) "Észak-Irak" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#762 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11108) ["id"]=> int(3340) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4205) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A szomáli szövetségi kormány első két éve és az al-Sabáb elleni katonai műveletek, 2012−2014 (I.)
Miközben a nemzetközi szereplők percepciójában Szomália változatlanul „bukott a bukottak között”, az országban zajló folyamatok több helyen is meghaladni látszanak az eddigi állapotokat. Az al-Sabáb átalakulása nemzeti gerillacsoportból regionális terrorszervezetté ugyan azt sugallja, hogy a biztonsági helyzet – különösen a külső szereplők számára – rosszabb, mint valaha, maga a szomáli társadalom, túllépve ezen a megközelítésen, újabb és újabb lépéseket tesz a mindennapok normalizálására. Ebben többé-kevésbé partnerre lelt a 2012 óta regnáló kormányzatban, amelynek tevékenysége – főleg nyugati mércével – ugyan számos kívánnivalót hagy maga után, de két évtizednyi káosz után mégis az eddigi legígéretesebb és legpotensebb szereplő Mogadishuban.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(109) "A szomáli szövetségi kormány első két éve és az al-Sabáb elleni katonai műveletek, 2012−2014 (I.)" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#756 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4800) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4206) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Marsai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Viktor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(9) "Szomália" [1]=> string(9) "al-Sabáb" [2]=> string(3) "FGS" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#764 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11110) ["id"]=> int(3341) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4206) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }1971. augusztus 9-én, a Banglades függetlenségét eredményező fegyveres konfliktus és a szovjet−indiai barátsági szerződés megkötésének „háttérzaja” mellett Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó megbeszélést folytatott a washingtoni indiai nagykövettel, Lakshmí Kant Dzsával. Találkozójuk során hangot adott máig gyakran idézett nézetének, miszerint – szemben a legfeljebb regionális hatalmi szerepre alkalmas Pakisztánnal − India „potenciális világhatalom”. Noha Kissinger elméletileg valóban számolt Indiával mint egy majdani multipoláris nemzetközi rendszer egyik pólusával, az adott történelmi pillanatban gesztusa leginkább a Szovjetuniótól való viszonylagos távolságtartásra akarta ösztönözni Dél-Ázsia vezető államát. A bipoláris korszak lezárulta óta eltelt negyedszázad során azonban egyre inkább úgy tűnt, hogy a kissingeri jóslat valósággá válik, és napjaink stratégiai elemzői már az ázsiai térség második számú hatalmaként tekintenek Indiára, míg a jövő globális erőviszonyaira vonatkozó prognózisok a 21. század második felére (a Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok után) a harmadik legjelentősebb tényező szerepébe várják a „brit korona egykori ékkövét”. Mindez önmagában is igazolja az indiai kül- és biztonságpolitika iránt megerősödő tudományos érdeklődést. E kötelező megállapításokon túl azonban azt is látnunk kell, hogy India „emelkedése” a maga szükségszerűsége mellett is ellentmondásokkal terhelt folyamat, melyet a biztonságpolitika terrénumán belül az örökölt stratégiai kultúra, a környezet és az indiai állam hagyományos, ma is ható gyengeségei határoznak meg. Tanulmányom az alábbiakban e biztonságpolitika alapjait, sajátosságait és lehetséges jövőbeli kihívásait elemzi.
" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(50) "Az indiai biztonságpolitika a hidegháború után" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#769 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5763) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4207) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Háda" ["hu_HU"]=> string(5) "Háda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Béla" ["hu_HU"]=> string(5) "Béla" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(5) "India" [1]=> string(13) "hidegháború" [2]=> string(18) "biztonságpolitika" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#768 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11112) ["id"]=> int(3342) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4207) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A „stratégiai autonómia” és a „stratégiai befolyásgyakorlás” határán India külpolitikája a globális átrendeződések korában
Magyarország korábbi (2011−2014) indiai nagykövete személyes tapasztalatai és közvetlen benyomásai alapján formál szakértői véleményt napjaink Indiája geopolitikai jelentőségének, bel- és külpolitikai tradícióinak, biztonságpolitikai kényszereinek és nagyhatalmi lehetőségeinek elegyéről. E roppant összetett viszonyrendszert az ország regionális környezetében és a globális hatalmakkal kapcsolatban meghatározott stratégia kontextusában vizsgálja, arra a kérdésre keresve választ, hogy az indiai külpolitika alapfilozófiáját jelentő egyensúlypolitika hogyan változhat az előttünk álló dinamikus átalakulásokat sejtető korszakban.
" } ["subtitle"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(60) "India külpolitikája a globális átrendeződések korában" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(85) "A „stratégiai autonómia” és a „stratégiai befolyásgyakorlás” határán " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#775 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5764) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4208) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Terényi" ["hu_HU"]=> string(8) "Terényi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "János" ["hu_HU"]=> string(6) "János" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(22) "stratégiai autonómia" [1]=> string(31) "stratégiai befolyásgyakorlás" [2]=> string(5) "India" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#776 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11114) ["id"]=> int(3343) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4208) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }