With the death of Burhan Wani, a well-known Kashmiri separatist, a wave of demonstrations erupted in the Kashmir-valley in July 2016. The tensions quickly elevated to the international level with the arduous relations between India and Pakistan falling to a decade-low level.
" ["hu_HU"]=> string(353) "2016 júliusában Burhan Wani, a közismert kasmíri felkelő halálával tüntetéshullám indult el Kasmírban, amit az indiai hatóságok erővel fojtottak el. A feszültségek azonban a belső ellentétekről hamar áthelyeződtek a nemzetközi térre: India és Pakisztán konfliktusoktól terhes kapcsolata évtizedes mélypontra süllyedt.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(62) "A New Kashmiri Uprising? The Anatomy of the South Asian Crisis" ["hu_HU"]=> string(60) "Új kasmíri felkelés? A dél-ázsiai válság anatómiája" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#726 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4387) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3850) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Ilosvai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Dániel" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Kasmír" [1]=> string(11) "Dél-Ázsia" [2]=> string(11) "terrorizmus" [3]=> string(13) "szeparatizmus" [4]=> string(8) "válság" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Kashmir" [1]=> string(10) "South-Asia" [2]=> string(9) "terrorism" [3]=> string(10) "separatism" [4]=> string(6) "crisis" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10316) ["id"]=> int(3008) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "Pdf" ["publicationId"]=> int(3850) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The 263 international river basins of the world are home to around 40% of the global population. Demographic explosion, urbanisation, economic expansion and climate change are likely to result in a 40% global water deficit by 2030. In this context the role of transboundary river basins is of paramount importance as much of that water deficit is likely to materialise in these areas. Consequently, in the global international security discourse the risks associated with the management of shared rivers emerge more and more intensely. The nature of transboundary conflicts however shows that such conflicts cannot be directly linked to any particular basin problem (e.g. drought). Rather, the main factor determining the intensity of cooperation is the level of institutionalisation of co-riparian relations. This study summarises the theoretical background of transboundary water cooperation and the findings of the most important relevant hydropolitical analyses.
" ["hu_HU"]=> string(1250) "A világ 263 nemzetközi vízgyűjtőjén él a Föld lakosainak mintegy 40%-a. A népességrobbanás, az urbanizáció, a gazdasági növekedés, valamint az éghajlatváltozás eredményeképpen 2030-ra a globális vízdeficit várhatóan eléri a 40%-ot. E tekintetben különösen fontos a nemzetközi vízgyűjtők szerepe, mert a vízhiány elsősorban ezeken a területeken fog intenzívvé válni. A globális biztonságpolitikai diskurzusban ezért egyre élesebben merül fel a kérdés, hogy a határokkal osztott vízgyűjtők milyen kockázatot jelentenek. A nemzetközi vízügyi konfliktusok természetrajza azt igazolja, hogy a politikai feszültségek kialakulása még jelentős hidrológiai kihívások esetén sem szükségszerű. A konfliktusok strukturális elemzése ugyanis arra mutat rá, hogy azok nem a vízgyűjtő országok közötti együttműködési problémák egyikéhez vagy másikához (például szárazság) köthetők, hanem alapvetően a kooperáció intézményesítésének szintjétől függnek. Jelen tanulmány összefoglalja a nemzetközi vízgyűjtőkön való együttműködés elméleti hátterét, valamint bemutatja a témában készült főbb hidropolitikai kockázatelemzések eredményeit.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(55) "The Security Policy Aspects of the International Rivers" ["hu_HU"]=> string(91) "A nemzetközi folyók biztonságpolitikai vonatkozásai: a háború vagy a béke forrásai?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#753 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4389) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3851) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Baranyai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(25) "nemzetközi vízgyűjtők" [1]=> string(22) "globális vízválság" [2]=> string(31) "biztonságpolitikai kockázatok" [3]=> string(24) "intézményi stabilitás" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(26) "international river basins" [1]=> string(19) "global water crisis" [2]=> string(35) "international security implications" [3]=> string(23) "institutional stability" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#725 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10319) ["id"]=> int(3010) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3851) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }An Evaluation of the Russian Military Reforms I. Belated, Comprehensive Reform
As a result of the dissolution of the Soviet Union, the former Cold War superpower, Russia significantly weakened in the 1990s, hit by a series of economic, political and societal crises. Such crisis phenomena also affected the Russian military: its capabilities were weakened by the aging of most military assets, the demoralization of the personnel and widespread corruption. These problems could only be countered after the turn of millennium due to the improving economic background and the consolidating political power, thus triggering the comprehensive reform and modernization of the military. Throughout a series of four studies the author offers an overview and assessment of those processes that enabled Russia to rearticulate its great power ambitions, underpinned by more modern and combat-ready conventional armed forces to be developed until the end of the current decade. The current first study of the series unveils those factors which delayed the restructuring of the Russian armed forces until after the turn of the millennium and outlines the main aims of the comprehensive reform. Subsequent parts of the series will focus on the organisational, personnel and modernization aspects of the reform; the lessons learnt from combat experience of the Russian armed forces in the past 25 years; and the trends of defence expenditure, underpinning these efforts.
" ["hu_HU"]=> string(1496) "A Szovjetunió felbomlásának eredményeképpen az 1990-es években a hidegháborús szuperhatalom, Oroszország jelentősen meggyengült, gazdasági, politikai, társadalmi válságok sora sújtotta. A válságjelenségek az orosz haderőt sem kímélték: a haditechnikai eszközök túlnyomó többségének elavulása, a személyi állomány demoralizálódása, burjánzó korrupció bomlasztotta a fegyveres erők képességeit, amit az ezredfordulót követő javuló gazdasági helyzetben a megszilárduló politikai vezetés többszöri kísérletre tudott csak megállítani, és elkezdeni a haderő átfogó reformját és modernizációját. A szerző négyrészes tanulmánysorozatban azt a folyamatot tekinti át és értékeli, amelynek eredményeképpen az ismét nagyhatalmi ambíciókat megfogalmazó Oroszország hagyományos fegyveres erőit modernebb, ütőképesebb haderővé alakította, és ezen az úton kívánja tovább fejleszteni az évtized végéig. A tanulmánysorozat első része azokat az okokat tárja fel, amelyek miatt az orosz fegyveres erők átszervezésére csak az ezredfordulót követően kerülhetett sor, valamint körvonalazza az átfogó haderőreform főbb célkitűzéseit. A további részekben a haderőreform szervezeti, személyi és fegyverzettechnikai vonatkozásait, az orosz haderő-alkalmazás elmúlt huszonöt évének műveleti tapasztalatait, valamint a védelmi költségvetés mindezt alátámasztó trendjeit vizsgálja.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(29) "Belated, Comprehensive Reform" ["hu_HU"]=> string(31) "Megkésettség, átfogó reform" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(48) "An Evaluation of the Russian Military Reforms I." ["hu_HU"]=> string(39) "Az orosz haderőreform értékelése I." } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#750 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4390) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3852) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Jójárt" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "Szovjetunió" [1]=> string(12) "Oroszország" [2]=> string(13) "haderőreform" [3]=> string(15) "fegyveres erők" [4]=> string(16) "védelempolitika" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(12) "Soviet Union" [1]=> string(6) "Russia" [2]=> string(15) "military reform" [3]=> string(12) "armed forces" [4]=> string(14) "defence policy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#734 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10322) ["id"]=> int(3011) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3852) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }We have witnessed countless cyber security incidents in recent years, some of them of historical importance. Among their causes the increasing vulnerabilities created by spreading info-communication technologies and more complex systems that require protection is only one. Further reasons for the sharp increase in the number of cyber incidents are underfinancing, lack of knowledge, underestimated exposure, as well as the lack of skilled professionals who can design and operate secure systems. The United States, as a leading info-communication society, has faced this problem in 2009. By now, more and more countries must face the challenge of lacking human resources, still its reality and extent are debated even among professionals. The current article deems the lack of skilled professionals in this field a real phenomenon, and from this point of departure offers insights into the human resource management problems in the field of cyber security, highlighting some measures as good practices that are aimed to counter such challenges.
" ["hu_HU"]=> string(1313) "Az elmúlt években számtalan kiberbiztonsági incidens történt, amelyek között több történelmi jelentőségű esetet is találhatunk. A kiváltó okok közül csak az egyik, hogy az infokommunikációs technológia terjedésével párhuzamosan a támadási felület is növekszik, és emiatt egyre több és egyre komplexebb rendszer biztonságáról kellene gondoskodni. Az incidensek meredek növekedésének további okai között éppúgy megtalálható az alulfinanszírozottság, a tájékozatlanság, vagy a kitettség alábecslése, mint a biztonságos rendszerek tervezéséhez és azok biztonságos üzemeltetéséhez szükséges szakemberek hiánya. Utóbbival az Amerikai Egyesült Államok – vezető infokommunikációs társadalomként – már 2009-ben szembesült. A kiberbiztonság humán területeket érintő kihívásaival mára egyre több ország kénytelen szembenézni, azonban szakmai körökben is vita van a kiberbiztonsági szakemberhiány realitásáról és mértékéről. Jelen írás a szakemberhiányt reális kihívásként kezeli, és ennek tükrében nyújt betekintést a kiberbiztonsághoz kapcsolódó, humán területeket érintő problémákba, kiemelve a kezelésükre tett néhány intézkedést, amelyek bevált gyakorlati példaként szolgálhatnak.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(31) "The Human Side of Cybersecurity" ["hu_HU"]=> string(31) "A kiberbiztonság humán oldala" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#761 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4391) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3853) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(9) "Berzsenyi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Dániel" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(15) "kiberbiztonság" [1]=> string(9) "szakember" [2]=> string(12) "szakértelem" [3]=> string(6) "hiány" [4]=> string(17) "humánerőforrás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(13) "cybersecurity" [1]=> string(12) "professional" [2]=> string(6) "skills" [3]=> string(8) "shortage" [4]=> string(15) "human resources" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#755 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10324) ["id"]=> int(3012) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3853) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }In October 2016 the conflict in Colombia that had been lasting for more than 50 years and claimed the life of an estimated 200,000 citizens seemed to be arriving at its end. However, in a referendum held on 2 October, 50,2% of voters rejected the peace deal between the government and the Revolutionary Armed Forces of Colombia (FARC). Although the peace deal has been ratified since then and its implementation has begun, the outcome of the referendum pointed out the complex nature of the challenge posed by FARC. To be able to adequately assess the durability of the current peace period in Colombia, this study seeks to provide an overview of the evolution and transformation of the organization with a particular focus on those factors and tendencies that significantly impact the current situation, while also presenting the challenges to the future of the peace deal.
" ["hu_HU"]=> string(1028) "2016 őszén lezáródni látszott az a több mint 50 éve zajló konfliktus Kolumbiában, amelynek során becslések szerint legalább 200 ezer civil vesztette életét. Az október 2-án megrendezett népszavazáson azonban a szavazók 50,2%-a elutasította a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és az ország kormánya közti békemegállapodást. Bár azóta az egyezményt ratifikálták és megkezdték az abban foglalt intézkedések végrehajtását, a társadalom oldaláról tapasztalható ellenállás rámutatott a szervezet jelentette kihívás komplex természetére. Annak érdekében, hogy megfelelően tudjuk értékelni a jelenlegi béke tartósságát, jelen tanulmány a FARC fejlődését és átalakulását tekinti át, különös tekintettel azokra a tényezőkre és tendenciákra, amelyek jelentős kihatással vannak az aktuális állapotokra, végül kísérletet tesz arra, hogy felvázolja a FARC jövőjét alapvetően meghatározó békemegállapodás előtt álló kihívásokat.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(72) "The Revolutionary Armed Forces of Colombia (FARC): Past, Present, Future" ["hu_HU"]=> string(67) "A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC): múlt, jelen, jövő" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#765 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4393) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3855) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Budai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Ádám" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(4) "FARC" [1]=> string(10) "fejlődés" [2]=> string(5) "béke" [3]=> string(10) "konfliktus" [4]=> string(6) "terror" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(4) "FARC" [1]=> string(9) "evolution" [2]=> string(5) "peace" [3]=> string(8) "conflict" [4]=> string(6) "terror" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#759 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10328) ["id"]=> int(3014) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3855) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Global Go To Think Tank Index has been compiled by the Think Tanks and Civil Society Program in cooperation with the Lauder Institute of the University of Pennsylvania since 1989 and published online since 2008 as an international evaluation of the role of think tanks in governmental and non-governmental spheres. Think tanks dealing with various fields, including national and international security, globalization and international economy are included and ranked in the Index. Nemzet és Biztonság is to offer a review of several institutions that are relevant for the defence sphere in its 2017 issues, regarding their work portfolio, and background, as well as the resources and services they offer. On the one hand, these resources are deemed valuable for individual research, while on the other hand getting to know the best international practices also serves the development of Hungarian think tanks. The aim of the current article is to offer such review of a selection of East Central European foreign and security policy think tanks.
" ["hu_HU"]=> string(1255) "A Think Tanks and Civil Society Program és a Lauder Institute of the University of Pennsylvania közreműködésében 1989 óta jelenik meg a nemzetközi szakpolitikai kutatóintézetek értékelése arról, hogy milyen szerepet töltenek be a kormányzati és a civil szférában. Az értékelés eredményeként állítják össze a − 2008 óta online formátumban is elérhető − Global Go To Think Tank Indexet, amely a nemzeti és nemzetközi biztonsággal, globalizációval, nemzetközi gazdasággal stb. foglalkozó szakpolitikai kutatóintézeteket (úgynevezett think tankeket) gyűjti össze és rangsorolja. A Nemzet és Biztonság a következő hónapokban áttekintést ad számos, a védelmi szféra szempontjából releváns intézet munkájáról, hátteréről és a felhasználók számára ajánlott forrásairól, szolgáltatásairól. Egyfelől e források ismertetésével is segíthetjük olvasóink saját kutatásait, másfelől bízunk abban, hogy a pozitív nemzetközi gyakorlatok feltárása nagyban hozzájárulhat a hazai kutatóintézetek fejlődéséhez.
Cikkünk célja, hogy regionális fókusszal több kelet-közép-európai kül- és biztonságpolitikai kutatóintézetekről adjon áttekintést.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(62) "Foreign and Security Policy Think Tanks in East Central Europe" ["hu_HU"]=> string(73) "Kül- és biztonságpolitikai kutatóintézetek Kelet-Közép-Európában" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#769 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4395) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3857) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Zavoianu" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Dóra" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "külpolitika" [1]=> string(18) "biztonságpolitika" [2]=> string(15) "Közép-Európa" [3]=> string(5) "index" [4]=> string(13) "Magyarország" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(14) "foreign policy" [1]=> string(15) "security policy" [2]=> string(14) "Central Europe" [3]=> string(5) "index" [4]=> string(7) "Hungary" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#763 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10332) ["id"]=> int(3016) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3857) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The European Union Institute for Security Studies (EU ISS) is one of the most important think tanks of the EU. As an autonomous agency – loosely joining to the EU’s institutional hierarchy while enjoying full intellectual freedom – it primarily conducts research in the fields of foreign, security and defense policy that supports the functioning of the Common Security and Defense Policy (CSDP) and provides background analysis for the High Representative. EUISS (previously WEUISS) gradually evolved from the Western European Union and was established in 2002 in its current form with the primary task to “support the formulation of a shared security culture within the European Union, the planning and development of CSDP and the deepening of the strategic debate”. Its headquarter is situated in Paris. In order to effectively bind experts with decision-makers and to participate in the daily business of the EU, a new office was established in Brussels in 2012 that provides support functions and activities.
" ["hu_HU"]=> string(1362) "Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (European Union Institute for Security Studies – EUISS) az EU egyik legfontosabb „agytrösztje”. Autonóm ügynökségként − az EU szervezeti hierarchiájába lazán bekapcsolódva, tevékenységét ugyanakkor teljes intellektuális szabadság birtokában végezve − elsősorban olyan kül-, biztonság- és védelempolitikai kutatásokat készít, amelyek segítik a Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) működését, továbbá megfelelő tájékoztatással látják el a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt. A Nyugat-európai Unióból fokozatosan kiemelkedő, 2002-ben létrejött EUISS (korábban WEUISS) legfontosabb feladata, hogy – fórumot biztosítva a véleménycseréhez – „elősegítse az unión belül a közös biztonságkultúra kialakulását, a közös kül- és biztonságpolitika tervezését és fejlesztését, valamint a stratégiai vitafolyamat elmélyülését”. A szervezet központja Párizsban található. Annak érdekében, hogy az intézet hatékonyan össze tudja kapcsolni a szakértőket a döntéshozókkal, illetve megfelelő módon részt tudjon venni az EU napi ügyeiben, a párizsi központ mellett 2012-ben létrejött egy brüsszeli iroda is, amely többek között támogató és kiegészítő tevékenységet végez.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(49) "The European Union Institute for Security Studies" ["hu_HU"]=> string(54) "Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#773 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4396) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3858) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Kövesdi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "Európai Unió" [1]=> string(18) "biztonságpolitika" [2]=> string(16) "védelempolitika" [3]=> string(10) "stratégia" [4]=> string(15) "kutatóintézet" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(14) "European Union" [1]=> string(15) "security policy" [2]=> string(14) "defense policy" [3]=> string(8) "strategy" [4]=> string(10) "think tank" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#767 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10334) ["id"]=> int(3017) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3858) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Impossibility? Ascertaining the Extent of Self-Governing-, Ethical- and Aggressive Coordination in the Internal Security Sector
The paper seeks to ascertain the size of self-governing-, ethical- and aggressive coordination mechanisms in the internal security sector. In order to compare the extent of the various internal security subsystems and get acquainted with the total extent of the system, we need to strive to the ascertainment of the above mechanisms. Even if it is not a simple task at first sight.
" ["hu_HU"]=> string(643) "Írásunk arra a kérdésre próbál meg választ találni, hogy mekkora a belbiztonsági szektorban jelen lévő önkormányzati, etikai és agresszív koordináció mértéke. Ahhoz ugyanis, hogy a belbiztonsági rendszer egyes – általunk a koordinációs mechanizmusokkal definiált – alrendszereinek méretét összehasonlítsuk, és ezáltal képet kapjunk a belbiztonsági rendszer egészének méretéről, a bürokratikus és a piaci koordináció mellett egyaránt törekednünk kell a fenti mechanizmusok – legalább becsült – mértékének meghatározására. Még akkor is, ha ez látszólag nem egyszerű feladat.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(127) "Impossibility? Ascertaining the Extent of Self-Governing-, Ethical- and Aggressive Coordination in the Internal Security Sector" ["hu_HU"]=> string(127) "Lehetetlenség? A belbiztonsághoz köthető önkormányzati, etikai és agresszív koordináció mértékének meghatározása" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#777 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4397) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3860) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Felméry" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(22) "belbiztonsági szektor" [1]=> string(15) "önkormányzati" [2]=> string(50) "etikai és agresszív koordinációs mechanizmusok" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(24) "internal security sector" [1]=> string(15) "self-governing-" [2]=> string(35) "ethical and aggressive coordination" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#771 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10336) ["id"]=> int(3018) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3860) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }