Teljes szám
Kommentár
Biztonságpolitika
Contrary to the optimism in the end of the Cold War, Europe is neither united nor peaceful. While in the 1990s armed conflicts were still present in the area of the former Soviet Union as well as in the former Yugoslavia, in the 21st century Europe’s wars and less intense armed conflicts take place exclusively between or within the former Soviet republics. Faced with challenges from various directions, Russia wants to create a hegemonic system there in which no one can question its leading role. However, this sometimes goes against the interests of the population of other states, sometimes their leaders, sometimes both. Therefore, the insecurity that leads to violence will not go away, regardless of whether the powers that appear as rivals in the region contribute to that Russia perceives its environment as hostile, or that its insecurity stems from the fact that societies are moving away from each other inch by inch since the end of the Soviet Union. This study first makes general observations about the forces of disunity, the decline of the Soviet sense of identity, then shows the not at all reassuring trends in the unresolved and increasing number of protracted conflicts in the region, and finally filters the conclusion: the eastern end of Europe, which also includes Central Asia, to varying extent, remains unsettled. An area where the use of organised violence continues to be the part of politics.
" ["hu_HU"]=> string(1581) "Ellentétben a hidegháború végének optimizmusával, Európa nem lett sem egységes, sem békés. Míg a kilencvenes években a fegyveres konfliktusok még éppúgy jelen voltak az egykori Szovjetunió térségében, mint az egykori Jugoszláviában, a 21. században Európa háborúi és kisebb intenzitású fegyveres összetűzései kizárólag a volt szovjet köztársaságok között vagy azokon belül zajlanak. A különböző irányokból kihívásokkal szembenéző Oroszország hegemón rendszert szeretne létrehozni, amelyben vezető szerepét senki nem kérdőjelezheti meg. Ez azonban hol más államok lakosságának, hol vezetőinek, hol mindkettőnek az érdekeivel ellentétes. Ezért az erőszakba torkolló bizonytalanság nem szűnik meg tekintet nélkül arra, hogy a térségben riválisként megjelenő hatalmak hozzájárulnak-e ahhoz, hogy Oroszország ellenségesként érzékeli környezetét, vagy bizonytalansága abból fakad, hogy a társadalmak távolodnak egymástól egy emberöltővel a Szovjetunió elmúlta után. Ez a tanulmány előbb általános megfigyeléseket tesz a széttartó erőkről, a posztszovjet azonosságtudat lehanyatlásáról, majd néhány térségbeli elhúzódó konfliktus megoldatlanságán és szaporodó számán mutatja meg az egyáltalán nem megnyugtató tendenciákat, végül leszűri a következtetést: Európa Közép-Ázsiát is magában foglaló keleti vége változékony mértékben, továbbra is békétlen marad. Olyan térség, ahol a szervezett erőszak alkalmazása része a politikának.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(60) "The Former Soviet Space: The Peaceless Eastern End of Europe" ["hu_HU"]=> string(56) "A posztszovjet térség: Európa békétlen keleti vége" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(10) "Dunay Pál" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#735 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8440) ["email"]=> string(24) "p.dunay@osce-academy.net" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6833) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(29) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:4:"ELTE";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Dunay" ["hu_HU"]=> string(5) "Dunay" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Pál" ["hu_HU"]=> string(4) "Pál" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(24) "elhúzódó konfliktusok" [1]=> string(10) "hegemónia" [2]=> string(19) "offenzív realizmus" [3]=> string(12) "Oroszország" [4]=> string(7) "Ukrajna" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(8) "hegemony" [1]=> string(20) "protracted conflicts" [2]=> string(17) "offensive realism" [3]=> string(6) "Russia" [4]=> string(7) "Ukraine" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#730 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29231) ["id"]=> int(5464) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6833) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kezelésének tendenciái 2014 és 2022 között: a Zelenszkij- és a Porosenko-éra konszenzuskeresése
Russia’s de facto aggression against Ukraine has elevated the armed conflict from a relatively low to a high level of intensity, as well as broadened its territorial scope, and dimensioned the status quo from the previously frozen conflict to that of a conventional war. This development signifies an end to an era: the eight-year period known as the Minsk process, which used to favor negotiations as a means of solution has now ended. The focus, from compromise-seeking has shifted to the military solution, which not only endangers Ukraine’s territorial integrity, but also throws a challenge to the international peace and security architecture. The question rightly arises, what potential have we lost with the failure of the series of negotiations in Minsk?
" ["hu_HU"]=> string(720) "Oroszország de facto agressziója Ukrajna ellen a fegyveres konfliktust az eddigi relatíve alacsonyról magas intenzitási szintre emelte, területi kiterjedését kiszélesítette, a status quót pedig a befagyasztottról konvencionális háborúvá dimenzionálta. Ez a fejlemény korszakhatár: lezárul a minszki folyamatnak nevezett, tárgyalásos megoldást preferáló nyolcéves időszak. A hangsúly mostantól a kompromisszumkeresésről a katonai megoldásra helyeződik át, ami Ukrajna területi egységén túl a nemzetközi békét és biztonsági architektúrát is veszélyezteti. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen potenciált veszítettünk a minszki tárgyalássorozat kudarcával?
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(138) "Trends of Management of the East-Ukrainian Armed Conflict between 2014 and 2022: Consensus-Seeking during the Zelenskiy and Poroshenko Era" ["hu_HU"]=> string(142) "A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kezelésének tendenciái 2014 és 2022 között: a Zelenszkij- és a Porosenko-éra konszenzuskeresése" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Sándor Orosz" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#759 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7876) ["email"]=> string(21) "sandororosz@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6387) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Orosz" ["hu_HU"]=> string(5) "Orosz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Sándor" ["hu_HU"]=> string(7) "Sándor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(12) "Oroszország" [1]=> string(7) "Ukrajna" [2]=> string(16) "minszki folyamat" [3]=> string(8) "háború" [4]=> string(5) "béke" [5]=> string(10) "biztonság" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(6) "Russia" [1]=> string(7) "Ukraine" [2]=> string(13) "Minsk process" [3]=> string(3) "war" [4]=> string(5) "peace" [5]=> string(8) "security" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#768 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29232) ["id"]=> int(5465) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6387) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Generációváltás Közép-Ázsiában Biztonság és stabilitás Mirzijojev és Tokajev hatalomra kerülése után
The past five years have significantly reshaped the regional security environment of Central Asia. With Uzbekistan’s Shavkat Mirziyoyev taking the presidency in 2016 and Kazakhstan’s Kassym-Zhomart Tokayev in 2019, the first changes of leadership were conducted in nearly three decades. The security and stability of the region are largely determined by the personal choices and priorities of the authoritarian leaders of its states, thus, the current generation change has triggered the most significant transformation in the region since the independence of the five republics. The aim of this paper is to review and assess the most important changes catalysed by Mirziyoyev and Tokayev’s rise to power, their regional impact, and their limitations. The paper first analyses the internal reforms in Uzbekistan and Kazakhstan, then reviews the results of enhancing regional cooperation, and finally focuses on the changes in the relationship with the great powers that maintain interests in the region.
" ["hu_HU"]=> string(1190) "Az elmúlt öt év jelentősen átrajzolta Közép-Ázsia regionális biztonsági viszonyait, amiben kulcsfontosságú szerepet játszott, hogy a térség két vezető államában közel három évtized után először történt vezetőváltás: Üzbegisztán elnöki székében 2016 óta Savkat Mirzijojev ül, Kazahsztán vezetője pedig 2019 óta Kaszim-Zsomart Tokajev. A térség biztonságát és stabilitását nagymértékben meghatározza, hogy államainak autoriter vezetői milyen személyes döntéseket hoznak, illetve milyen prioritásrendszerek mentén gondolkodnak, a jelenleg zajló generációváltás így az öt köztársaság függetlenedése óta a legnagyobb jelentőségű átalakulást indította meg a régióban. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse és értékelje a Mirzijojev és Tokajev hatalomra jutása által hozott legfontosabb változásokat, azok regionális hatásait, illetve korlátait. A tanulmány elsőként az üzbegisztáni és kazahsztáni belső reformokat elemzi, majd rátér a regionális együttműködés eredményeinek áttekintésére, végül a térségben érdekelt nagyhatalmakkal való viszony változásaira fókuszál.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(73) "Security and Stability after Mirziyoyev’s and Tokayev’s Rise to Power" ["hu_HU"]=> string(76) "Biztonság és stabilitás Mirzijojev és Tokajev hatalomra kerülése után" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(33) "Generation Change in Central Asia" ["hu_HU"]=> string(38) "Generációváltás Közép-Ázsiában" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Szálkai Kinga" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#761 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7975) ["email"]=> string(24) "kszalkai@metropolitan.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6466) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(29) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:4:"METU";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Szálkai" ["hu_HU"]=> string(8) "Szálkai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Kinga" ["hu_HU"]=> string(5) "Kinga" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(14) "Közép-Ázsia" [1]=> string(19) "generációváltás" [2]=> string(11) "stabilitás" [3]=> string(8) "fordulat" [4]=> string(11) "Kazahsztán" [5]=> string(13) "Üzbegisztán" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(14) "transformation" [1]=> string(9) "stability" [2]=> string(17) "generation change" [3]=> string(10) "Kazakhstan" [4]=> string(10) "Uzbekistan" [5]=> string(12) "Central Asia" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#769 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29233) ["id"]=> int(5466) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6466) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Védelempolitika
Út a háborúba A 2022-es orosz–ukrán háború diplomáciai és katonai előzményei
The study presents the causes of Russia’s military aggression against Ukraine as well as the key diplomatic and military momentums that occurred in the last one year preceding the war. The first part of the analysis focuses on the possible interpretations of the war and sheds light on the causes of the conflict. The second part of this study elaborates the diplomatic efforts made to avoid the war and the process of the Russian military build-up along Ukraine’s borders in the months before the start of the war. The analysis does not intend to detail the history of the war or its military lessons, thus, it merely provides a short summary of the first ten months of the conflict.
" ["hu_HU"]=> string(714) "A tanulmány Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának okait és a háborút megelőző egy év diplomáciai és katonai eseménytörténetét ismerteti. Az elemzés első fele a háború értelmezési kereteit járja körül, majd feltárja a konfliktus kirobbanásának okait. A tanulmány második fele pedig bemutatja a háború elkerülésére tett diplomáciai erőfeszítéseket, valamint az orosz támadókontingens kiépülését az ukrán határ közelében a háborút megelőző hónapokban. Az elemzésnek nem célja a háború menetének vagy katonai tapasztalatainak részletes bemutatása, ezért csak röviden összegzi a háború első tíz hónapját.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(67) "Diplomatic and Military Prelude to the 2022 Russian–Ukrainian War" ["hu_HU"]=> string(71) "A 2022-es orosz–ukrán háború diplomáciai és katonai előzményei" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Road to War" ["hu_HU"]=> string(16) "Út a háborúba" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(19) "Jójárt Krisztián" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#731 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8313) ["email"]=> string(26) "jojart.krisztian@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6725) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Jójárt" ["hu_HU"]=> string(8) "Jójárt" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Krisztián" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(12) "Oroszország" [1]=> string(7) "Ukrajna" [2]=> string(21) "orosz-ukrán háború" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(6) "Russia" [1]=> string(7) "Ukraine" [2]=> string(18) "Russia-Ukraine War" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#754 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29234) ["id"]=> int(5467) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6725) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Reflektorfényben
Nesszosz vére – az orosz–nyugati szankciós játszma és következményei
The paper provides an early analysis of the Russian-Western sanctions game that has unfolded since the start of the war in February 2022. Following the analytical conventions of the academic literature, it reviews its origins, the sides’ initial positions, the objectives formulated, the means used to achieve them, and the economic and political aspects of adaptation. It draws on the theoretical literature to offer criteria for evaluating effectiveness and also provides some insights into the Hungarian context. The Russian-Western sanctions game is a pivotal issue in international politics and the world economy. Its outcome may determine the future perception, acceptance and applicability of economic statecraft.
" ["hu_HU"]=> string(809) "A cikk a 2022. februári háborúindítás óta kibontakozott orosz–nyugati szankciós játszma korai elemzését adja. A szakirodalom elemzési konvencióinak megfelelően áttekinti annak előzményeit, a kiinduló pozíciókat, a megfogalmazott célrendszert, az annak elérése érdekében alkalmazott eszközöket, az adaptáció gazdasági és politikai aspektusait. Ezen túlmenően az elméleti irodalomra támaszkodva szempontokat kínál az eredményesség értékeléséhez, illetve kitekintést ad a magyar vonatkozásokra is. Az orosz–nyugati szankciós játszma a nemzetközi politika és világgazdaság egyik meghatározó kérdésköre, annak sorsa vízválasztó lehet a gazdasági nyomásgyakorlás jövendő megítélését, elfogadottságát és alkalmazhatóságát illetően.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(91) "The Blood of Nessos – The Sanctions Game between Russia and the West and Its Implications" ["hu_HU"]=> string(78) "Nesszosz vére – az orosz–nyugati szankciós játszma és következményei" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(36) "András György Deák, Klauda Zalán" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#756 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8044) ["email"]=> string(17) "deakgya@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6528) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Deák" ["hu_HU"]=> string(5) "Deák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "András György" ["hu_HU"]=> string(15) "András György" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#762 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8045) ["email"]=> string(22) "zalan.klauda@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6528) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Klauda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Zalán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(12) "Oroszország" [1]=> string(23) "orosz–ukrán háború" [2]=> string(9) "szankció" [3]=> string(28) "gazdasági nyomásgyakorlás" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(6) "Russia" [1]=> string(23) "Russian–ukrainian war" [2]=> string(8) "sanction" [3]=> string(17) "economic pressure" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#739 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29235) ["id"]=> int(5468) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6528) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }