A kontinensünket már hónapok óta sújtó menekültválság megmutatta az európai menekültpolitika cselekvőképtelenségét. A hónapok óta egyre intenzívebbé váló migrációs válság nem kíméli az európai országokat, főleg azokat nem, amelyek tranzit- vagy célországnak számítanak. Az utóbbi körbe tartozik Németország is, mely a délszláv válság óta a menekültek és bevándorlók egyik legkedveltebb európai célállomásának számít. A szerző a 2015-ös migrációs és menekültválság főbb németországi jellemzőit, a válságkezelő és a német integrációs intézkedéseket összegzi a korábbi évek trendjeinek kontextusában.
" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(55) "Helyzetkép a Németországba irányuló migrációról" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#731 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4719) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4134) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(4) "Gál" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Bettina" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(10) "migráció" [1]=> string(22) "karlsruhei nyilatkozat" [2]=> string(3) "CDU" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#754 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10937) ["id"]=> int(3278) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4134) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Németországban 2014 őszén Drezdában alakult meg az úgynevezett Pegida-mozgalom (Patriotische Europäer gegen die Islamisierung des Abendlandes), a németországi – szélesebb értelemben európai – bevándorlási folyamatok, az iszlám jelenléte elleni társadalmi-politikai fellépésként. A tanulmány a mozgalom kialakulásának okait, fejlődését és sikerének hátterét mutatja be.
" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(63) "Pegida – a szélsőjobboldal előretörése Németországban?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#735 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4720) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4135) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(9) "Elszaszer" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(13) "Vanda Katalin" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(6) "Pegida" [1]=> string(17) "szélsőjobboldal" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#730 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10939) ["id"]=> int(3279) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4135) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Mexikó több mint 120 millió lakosú latin-amerikai állam (2015), kulturális nagyhatalom, a világ tizenötödik, Latin-Amerika második legnagyobb gazdasága (2014). Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja. Mexikó alakja a térképeken bőségszarura emlékeztet (Octavio Paz), a bőség és a jólét helyett azonban manapság a híradások inkább drogkartellekről, kivégzésekről és a közbiztonság hiányáról tudósítanak, Ferenc pápa pedig a „mexikanizációtól” óvta Argentínát – Mexikó az utóbbi években negatív példa lett. A tanulmány azokat a kihívásokat, problémákat tekinti át, amelyek miatt Mexikó ma a latin-amerikai törékeny/gyenge államok egyik példájaként szolgál.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(53) "A jaguár karmai közt – Mexikó a 2010-es években" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#755 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4722) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4137) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(12) "Szente-Varga" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Mónika" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(7) "Mexikó" [1]=> string(23) "latin-amerikai államok" [2]=> string(14) "közbiztonság" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#739 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10943) ["id"]=> int(3281) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4137) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Észak-Koreáról pozitív hírek nem nagyon szoktak megjelenni, ami nem véletlen, hiszen a világ jelenlegi legszigorúbb diktatúrájáról van szó, amely a legkeményebb sztálinista vonalat viszi tovább. Bár nem az egyetlen megmaradt kommunista ország, a többiektől eltérően minimális változásokra sem mutatkozott hajlandónak, holott például Kína vagy Vietnam megtartotta a politikai rendszert, mégis piacgazdaságra tértek át, amely elindította társadalmaikat a növekvő jólét útján. Kuba pedig évek óta politikai és gazdasági tekintetben is enyhül, illetve 2015-ben elérkezett az Egyesült Államokkal való kiegyezés is. Ezzel szemben Észak-Korea nemcsak bezárkózott, de heti rendszerességgel fenyegeti szomszédjait is, másrészről, bár az országból csak kevés megbízható információ jut ki, mégis úgy tűnik, hogy egyre több a repedés az eddigi sziklaszilárd rendszeren.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(36) "A határ két oldalán: Észak-Korea" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#761 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4721) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4136) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(4) "Kiss" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Roland" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(12) "Észak-Korea" [1]=> string(13) "Kim Dzsong Un" [2]=> string(11) "atomprogram" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#760 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10941) ["id"]=> int(3280) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4136) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A tanulmány a politika, a gazdaság és a katonai biztonság szféráját értékeli a Kurdisztáni Regionális Kormányzat területén a 2011–2015 közötti időszakban – azaz az amerikai erők kivonásától napjainkig –, azt vizsgálva, hogy a különböző szereplők eltérő érdek- és lehetőségstruktúrái, illetve az ezeken alapuló interakciók milyen hatást gyakorolnak a régió stabilitására.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(28) "Iraki Kurdisztán 2011 után" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(36) "A stabilitás esélye Észak-Irakban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#765 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4723) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4138) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(12) "Pénzváltó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Nikolett" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(36) "Kurdisztáni Regionális Kormányzat" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#764 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10945) ["id"]=> int(3282) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4138) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A hidegháború utolsó éveiben a Közép- és Rövidebb Hatótávolságú Rakéták Megszüntetéséről szóló Szerződés (Treaty between the United States of America and the Union of Soviet Socialist Republics on the Elimination of Their Intermediate-Range and Shorter-Range Missiles, vagy más néven Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty – INF) volt az európai stabilitás és biztonság egyik sarokköve. A szerződés kivonta a legveszélyesebb fegyverrendszereket az európai hadszíntérről, átláthatóságot és úttörő verifikációs mechanizmusokat hívott életre, miközben enyhítette a Washington és Moszkva közötti bizalmatlanságot, és csökkentette a félreértésekből adódó nem kívánt eszkaláció veszélyeit is. Az ukrán válság nyomán ugyanakkor komoly veszélybe került a szerződés fennmaradása, és mind amerikai, mind orosz oldalon egyre növekvő nyomás jelent meg a szerződésből való kilépés irányába.
Jelen tanulmány bemutatja az amerikai és orosz oldalon felmerült kölcsönös vádakat, és azok technikai hátterét, illetve részletesen megvizsgálja, hogy ezek az aggodalmak mennyiben szolgáltatnak valós alapot egy szerződésszegéshez. Miután ezek az új fegyverrendszerek megvizsgálásra kerülnek, a tanulmány felvázolja, hogy mik a szerződés fenntartásának előnyei amerikai és orosz szempontból. A tanulmány egy sor konkrét javaslattal zárul arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a felmerült problémákat kezelni, melyek a lehetséges szcenáriók, és hogyan lehetne a kialakult válságot arra használni, hogy a szerződés hatályát kibővítve és egyes elavult paragrafusokat modernizálva egy még hatékonyabb fegyverzetkorlátozási rezsim szülessen.
A tanulmány egyik legfontosabb következtetése, hogy az INF-szerződés összeomlása sem az Egyesült Államoknak, sem az európai szövetségeseknek, sem pedig Moszkvának nem lenne előnyös. E tekintetben a fegyverzetkorlátozási megállapodások általános előnyei (úgymint a nagyobb kiszámíthatóság és átláthatóság, a költséges fegyverkezési verseny kiújulásának megakadályozása vagy a többi fegyverzetkorlátozási megállapodás – például az Új START-szerződés – megőrzése) mellett számos egyéb stratégiai érdek is megjelenik. Az INF-szerződés ugyanis még ma is fontos eleme az európai biztonsági architektúrának. Oroszország szerződésszegése nem elsősorban az Egyesült Államok számára, hanem az európai szövetségeseknek jelent közvetlen fenyegetést. A hidegháború végével ugyanis az európai szövetségeseknek nem kellett többé félniük egy robotrepülőgépekkel vagy ballisztikus rakétákkal végrehajtott meglepetésszerű támadástól. Ha viszont Moszkva visszahozza ezeket a fegyvereket az európai hadszíntérre, az egyértelműen komoly pszichológiai hatással lenne a szövetségesekre. A közép-kelet-európai államok már így is aggodalommal követik az orosz modernizációs törekvéseket, és az INF hatálya alá eső fegyverrendszerek újbóli telepítése megnövelné Oroszország zsarolási potenciálját, illetve az eszkaláció esélyeit. Ez a NATO szempontjából komoly kérdéseket vethet fel a szövetségen belüli szolidaritás és kohézió szempontjából, és visszahozhatja a hidegháború legkellemetlenebb biztonsági dilemmáit. Az INF-fegyverek újbóli telepítése ugyan nem borítaná fel a katonai egyensúlyt Moszkva és Washington között, és nem is jelentene új típusú fenyegetést, mégis tökéletes politikai eszközként szolgálhat arra, hogy Moszkva leválassza az európai szövetségeseket az amerikai stratégiai nukleáris elrettentésről. Az európaiaknak tehát a kontinens biztonsága és stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú, hogy fennmaradjon a szerződés. Ehhez Washington részéről megerősített biztosítékokra van szükség, rendszeres konzultációkra és olyan lehetséges válaszlépések kidolgozására, amelyek meggyőzik Moszkvát arról, hogy az egyetlen ésszerű lépés a szerződés megőrzése.
„Gaddis az amerikai hatalmi dominancia mellett az integráció és a fragmentáció ellentétes irányú folyamatai által meghatározott új világrendet írt le, amelyben a nacionalizmus és a vallás újraéledésével kell számolni, új biztonsági fenyegetések jelennek meg. Köchler szerint az új világrend fogalma csak ideológiai fegyver az USA globális hatalomgyakorlásához egy egypólusú környezetben. Nye szerint a Szovjetunió összeomlása nem hozott létre új világrendet, csak megteremtette a lehetőséget, hogy működjön az a liberális intézményi rend, amelyet 1945-ben létrehoztak.”
" } ["subtitle"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(42) "Gondolatok a világrend alapkérdéseiről" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(29) "Világrend vagy amit akartok?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#771 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4911) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4140) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Farkas" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Ádám" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(10) "világrend" [1]=> string(14) "világrendszer" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#774 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10949) ["id"]=> int(3284) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4140) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A tanulmány Thomas Hobbes Leviatán, valamint John Locke Második értekezés a polgári kormányzatról című írásai alapján kívánja összefoglalni, hogy a közösségek által a belső biztonság megteremtésében megmutatkozó igény milyen jellegű és mértékű szerepet játszott a politikai társadalmak kialakulásában.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(53) "A prepolitikai állapottól a politikai társadalomig" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(27) "Középpontban a biztonság" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#775 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4726) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4141) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Felméry" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(11) "közösség" [1]=> string(17) "belső biztonság" [2]=> string(21) "politikai társadalom" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#780 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10951) ["id"]=> int(3285) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4141) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }