The study is the continuation of the paper entitled The European Union and the Middle East I. It analyses the importance of the Mediterranean and the Middle East from the perspective of the EU’s security policy through examining the major features of the relationship, and the aims and means of the EU. The study focuses on two questions: what kind of security challenges are in the European Union’s centre of attention regarding the Middle East, and how (by which means) the EU has been trying to solve them.
" ["hu_HU"]=> string(556) "Jelen írás Az Európai Unió és a Közel-Kelet I. tanulmány folytatása. Célja az EU biztonságpolitikáján keresztül vizsgálni a Mediterráneum és a Közel-Kelet jelentőségét, a már kialakult uniós kapcsolatrendszer főbb jellemzőit, illetve bemutatni az unió céljait, megvalósításuk eszközeit. Az elemzés két kérdés köré építkezik: az egyik, hogy milyen biztonsági kihívások foglalkoztatják az Európai Uniót a Közel-Keleten unióvá válása óta, illetve hogyan (milyen eszközökkel) tervezi azokat megoldani.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(42) "The European Union and the Middle East II." ["hu_HU"]=> string(40) "Az Európai Unió és a Közel-Kelet II." } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#731 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4291) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3774) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Remek" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(4) "Éva" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(2) "EU" [1]=> string(12) "Közel-Kelet" [2]=> string(18) "biztonságpolitika" [3]=> string(11) "partnerség" [4]=> string(21) "szomszédságpolitika" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(2) "EU" [1]=> string(11) "Middle East" [2]=> string(15) "security policy" [3]=> string(11) "partnership" [4]=> string(20) "neighbourhood policy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#754 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10160) ["id"]=> int(2936) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3774) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }This analysis aims at describing the dynamics of German–Turkish relations, with a special focus on the diplomatic quarrels of the past year. Berlin’s adoption of the resolution on acknowledging the Armenian genocide, the relocation of the German contingent from Incirlik Air Base, the politically motivated imprisonment of German citizens in Turkey and the exchange of harsh communiqués are the proofs of the deterioration of a once better relationship. Even though the rhetoric of both sides was conflicting, especially during the electoral campaign periods; in fact it would be a shared interest of both Ankara and Berlin to settle the disputes. The current analysis sets out the fundaments of German–Turkish relations, the role that the Turkish diaspora living in Germany plays in these relations in general and in the latest quarrels, and what possible changes can be expected in the German–Turkish relations after the German parliamentary elections of September 24, 2017.
" ["hu_HU"]=> string(1130) "Jelen írás a német–török kapcsolatok alakulásának dinamikáját kívánja felvázolni, különösen az elmúlt egy esztendő diplomáciai csatározásainak tükrében. Az örmény népirtásról szóló határozat berlini elfogadása, az incirliki bázison lévő német kontingens relokációja, a német állampolgárok politikai indíttatású letartóztatása Törökországban és a kemény nyilatkozatok mindkét fél részéről a korábban jobb napokat látott viszony folyamatos romlásának bizonyítékai. Jóllehet a retorika mindkét fél részéről, különösen a választási kampányok során konfliktusvállaló volt, valójában mind Ankarának, mind pedig Berlinnek érdeke a nézeteltérések rendezése. Elemzésünk azt kívánja bemutatni, mire épülnek a német–török kapcsolatok, mi a szerepe két ország közötti viszonyban a németországi török diaszpórának, milyen tényezők játszottak szerepet a diplomáciai csatározásokban, s végül milyen változások várhatók a 2017. szeptember 24-i német parlamenti választások után a német–török kapcsolatok terén.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(72) "German–Turkish Relations in the Aftermath of the 2017 German Elections" ["hu_HU"]=> string(80) "Merre tovább? A német–török kapcsolatok a 2017-es német választás után" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#758 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4292) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3775) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Egeresi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "Németország" [1]=> string(14) "Törökország" [2]=> string(11) "választás" [3]=> string(13) "Angela Merkel" [4]=> string(21) "Recep Tayyip Erdoğan" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Germany" [1]=> string(6) "Turkey" [2]=> string(9) "elections" [3]=> string(13) "Angela Merkel" [4]=> string(21) "Recep Tayyip Erdoğan" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#730 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10162) ["id"]=> int(2937) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3775) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Politikai perszonalizáció – az olasz politika főszereplői a második köztársaság idején
In my paper, I will study the personalization of politics in the context of two periods: during the crisis of the first and the second republic. On the one hand I will analyze the role of Silvio Berlusconi in the process of personalization following the Clean Hands (mani pulite) scandals during the early nineties. On the other hand, I will analyze the return of Silvio Berlusconi during the crisis of the second republic after 2011, and then the activities of two politicians, Beppe Grillo and Matteo Renzi.
" ["hu_HU"]=> string(521) "Tanulmányomban alapvetően két korszakkal összefüggésben vizsgálom a politika perszonalizációját. Egyrészt a kilencvenes évek elején a Tiszta Kezek mozgalom tevékenysége nyomán az úgynevezett első köztársaság válsága idején „pályára lépő” Silvio Berlusconi által képviselt folyamatot, másrészt a második köztársaság 2011-től elmélyülő válsága idején Silvio Berlusconi bukását, majd visszatérését követően két politikus, Beppe Grillo és Matteo Renzi szerepét.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(104) "Political Personalization – The Protagonists of the Italian Politics in the Era of the Second Republic" ["hu_HU"]=> string(97) "Politikai perszonalizáció – az olasz politika főszereplői a második köztársaság idején" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#762 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4293) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3776) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Molnár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(4) "Anna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "olasz politika" [1]=> string(10) "Berlusconi" [2]=> string(5) "Renzi" [3]=> string(6) "Grillo" [4]=> string(17) "perszonalizáció" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(16) "Italian politics" [1]=> string(10) "Berlusconi" [2]=> string(5) "Renzi" [3]=> string(6) "Grillo" [4]=> string(15) "personalization" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#739 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10164) ["id"]=> int(2938) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3776) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The article offers a re-conceptualisation of the basic conceptual framework of empirical analysis in Security Studies: the “security complex”, as outlined by Buzan et al. in their seminal works (Security: A New Framework for Analysis, 1998, and Regions and Powers, 2003). Especially the way security complexes were interpreted in the 2003 book of Buzan and Wæver, it may be criticised for its unduly strong state-centricity, its focus on the military sector of analysis, and its approach to spatiality as simply a matter of regionality (and finding the relevant regions of security interactions). Here an issue-specific approach to security complexes is proposed instead, in detail, to enable us to deal with all issue areas relevant to Security Studies, to move away from state-centricity, and to see spatiality in the form of network structures rather – where spatiality may be meaningfully interpreted, which is not always or necessarily the case.
" ["hu_HU"]=> string(2123) "Rada Péterrel és Balogh Istvánnal közösen 2015-ben jelent meg Biztonsági tanulmányok: Új fogalmi keretek, és tanulságok a visegrádi országok számára című könyvünk. Ezzel a kötettel nem kevesebb volt a szándékunk, mint hogy a biztonsági tanulmányok területére jellemző status quót jelentősen meghaladjuk. A „fennálló állapotra” jellemző legelőször is az egységes megközelítés hiánya: egyszerre vannak jelen a biztonsági tanulmányok területén az elméleti alapozást nélkülöző és szubjektív tartalmaknak éppen ezért teret engedő empirikus elemzések, illetve a mindenben kételkedő, posztpozitivista kritikai szemlélet. Ahol elméleti keretek használatára (vagy legalábbis felidézésére) sor kerül, ott főként a koppenhágai iskolára hivatkoznak a szerzők – egyfelől a „biztonságiasítás” koncepciójára, másfelől a „biztonsági komplexumok”, illetve kifejezetten a „regionális biztonsági komplexumok” fogalmára. A regionális biztonsági komplexumok kutatása látszólag magától értetődő napirendet diktál, valójában azonban számos gyengeségtől szenved. Ezekre – alternatív fogalmi kereteket kínálva – magam már doktori disszertációmban is rámutattam. A fentebb említett, 2015-ös kötetben e fogalmi kereteket a második fejezetben mutattuk be, azután e keretekbe illesztve végeztük el számos nagyobb kérdésterület elemzését. Jelen cikk célja most összefoglalni, bizonyos pontokon továbbfejleszteni és újszerű módokon illusztrálni az ott leírtakat az érdemi tudományos reflexió ösztönzése végett: hogy a jövőben a hazai szakirodalom vegye figyelembe, miszerint úgymond egy „budapesti iskola” is létezik, amely a koppenhágai iskolát meghaladta, azaz indokolt kritika alá vetette, és alternatívára is rámutatott ezzel kapcsolatban. Ebben a tekintetben tehát Budapest (és Magyarország) bátran használhatja e tanulságokat – egyben pedig kritizálhatja is, tekintettel arra, hogy kritizálni való minden bizonnyal e budapesti iskola környékén is akadhat.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(49) "Rethinking Empirical Analysis in Security Studies" ["hu_HU"]=> string(52) "A biztonság empirikus elemzésének újragondolása" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#766 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4294) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3777) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Marton" ["hu_HU"]=> string(6) "Marton" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(23) "biztonsági komplexumok" [1]=> string(11) "módszertan" [2]=> string(18) "kutatási napirend" [3]=> string(12) "Buzan et al." [4]=> string(19) "koppenhágai iskola" [5]=> string(16) "Security Studies" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(16) "Security Studies" [1]=> string(18) "security complexes" [2]=> string(11) "methodology" [3]=> string(15) "research agenda" [4]=> string(12) "Buzan et al." [5]=> string(17) "Copenhagen School" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#760 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10166) ["id"]=> int(2939) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3777) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }As a result of the dissolution of the Soviet Union, the former Cold War superpower, Russia significantly weakened in the 1990s, hit by a series of economic, political and societal crises. Such crisis phenomena also affected the Russian military: its capabilities were weakened by the aging of most military assets, the demoralization of the personnel and widespread corruption. These problems could only be countered after the turn of the millennium due to the improving economic background and the consolidating political power, thus triggering the comprehensive reform and modernization of the military. Throughout a series of four studies the author offers an overview and assessment of those processes that enabled Russia to rearticulate its great power ambitions, underpinned by more modern and combat-ready conventional armed forces to be developed until the end of the current decade. Previous studies of the series unveiled the main aims of the comprehensive reform, including the organisational, personnel and modernization aspects of the reform; as well as the lessons learnt from combat experience of the Russian armed forces in the past 25 years. This fourth and last study offers an overview of defence expenditure trends that have been underpinning these efforts, also reflecting upon the burden-bearing capacity of the Russian economy.
" ["hu_HU"]=> string(1188) "A Szovjetunió felbomlásának eredményeképpen az 1990-es években a hidegháborús szuperhatalom, Oroszország jelentősen meggyengült, gazdasági, politikai társadalmi válságok sora sújtotta. A válságjelenségek az orosz haderőt sem kímélték: a haditechnikai eszközök túlnyomó többségének elavulása, a személyi állomány demoralizálódása, a burjánzó korrupció bomlasztotta a fegyveres erők képességeit, amit csak ezredfordulót követően javuló gazdasági helyzetben a megszilárduló politikai vezetés többszöri kísérletre tudott csak megállítani, és elkezdeni a haderő átfogó reformját és modernizációját. A szerző négyrészes tanulmánysorozatban azt a folyamatot tekinti át és értékeli, amelynek eredményeképpen az ismét nagyhatalmi ambíciókat megfogalmazó Oroszország hagyományos fegyveres erőit modernebb, ütőképesebb haderővé alakította, és ezen az úton kívánja továbbfejleszteni az évtized végéig. A tanulmánysorozat negyedik, befejező része az orosz haderőreformot lehetővé tevő védelmi költségvetési trendeket mutatja be az orosz gazdaság teherbíró képességének tükrében.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(19) "Defence Expenditure" ["hu_HU"]=> string(24) "Védelmi költségvetés" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(49) "An Evaluation of the Russian Military Reforms IV." ["hu_HU"]=> string(40) "Az orosz haderőreform értékelése IV." } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#765 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4295) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3778) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Jójárt" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "Oroszország" [1]=> string(13) "haderőreform" [2]=> string(15) "fegyveres erők" [3]=> string(16) "védelempolitika" [4]=> string(18) "védelmi kiadások" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Russia" [1]=> string(15) "military reform" [2]=> string(12) "armed forces" [3]=> string(14) "defence policy" [4]=> string(19) "defence expenditure" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#764 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10168) ["id"]=> int(2940) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3778) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Studies forecasting the end of the liberal world order and the global leadership of the U.S. have been surging since Donald Trump was elected president a year ago. The current analysis is to examine the Trump Administration’s foreign policy within the context of those global trends that fundamentally influence the international world order, to identify to what extent the new U.S. administration would serve as a turning point for the international order. It also aims to answer the question what could be the consequences of the crisis of U.S. hegemony and of the liberal world order for international relations.
" ["hu_HU"]=> string(621) "Donald Trump egy évvel ezelőtti elnökké választása óta megszaporodtak a liberális világrend és a globális amerikai vezető szerep végét előrejelző tanulmányok. Jelen elemzés célja a Trump-kormányzat külpolitikáját a nemzetközi hatalmi rendet alapjaiban befolyásoló globális trendek kontextusába helyezve megvizsgálni, hogy mennyiben jelent mérföldkövet az új amerikai kormányzat a nemzetközi rendre nézve. Emellett arra is választ kíván találni, hogy az amerikai hegemónia és a liberális világrend válsága milyen következményekkel járhat a nemzetközi kapcsolatokra.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(58) "The Trump Factor and the Crisis of the Liberal World Order" ["hu_HU"]=> string(58) "A „Trump-faktor” és a liberális világrend válsága" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#774 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4296) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3779) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Varga" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Gergely" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(27) "Amerikai Egyesült Államok" [1]=> string(31) "liberális nemzetközi rendszer" [2]=> string(10) "biztonság" [3]=> string(9) "gazdaság" [4]=> string(12) "Donald Trump" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(24) "United States of America" [1]=> string(27) "liberal international order" [2]=> string(8) "security" [3]=> string(7) "economy" [4]=> string(12) "Donald Trump" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#768 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10170) ["id"]=> int(2941) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3779) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A tömeges migráció és az iszlamista terrorizmus közti kapcsolat az Európai Unióban
The aim of the study is to examine, whether there is, and if so, what kind of a connection between mass migration and the religiously motivated terror attacks committed in the European Union after 2010. The increasingly frequent and effective terrorist attacks and the significant number of refugees are increasing concerns, thus managing these problems is an issue of key importance in European politics. The study gives a detailed overview of the Islamist terrorist attacks committed in Europe after 2010. The period of 2010–2014 and the following years are examined separately in order to clearly demonstrate the effects of the migration flow that started in 2015.
" ["hu_HU"]=> string(909) "A cikk célja, hogy megvizsgálja, van-e, és ha igen, milyen jellegű kapcsolat az Európai Unió területén történt vallási indíttatású terrortámadások és a tömeges migráció között a 2010 utáni időszakban. A terrortámadások gyakoribbá és hatékonyabbá válása, a menekültek nagyszámú érkezése fokozott aggodalomra ad okot, így e problémák kezelése kiemelt kérdésként szerepel az európai biztonságpolitikában. A cikk részletesen áttekinti a 2010–2017 ősze között végrehajtott iszlamista terrortámadásokat és azok elkövetőit. Az elemzés országonként, időrendben veszi sorra a terrortámadásokat a 2017. augusztusi barcelonai támadással bezárólag. A tanulmány külön kezeli a 2010–2014 közötti, valamint az azt követő időszakot annak érdekében, hogy megfigyelhető legyen a 2015-ben kezdődött tömeges migrációs hullám hatása.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(57) "Connections between Mass Migration and Islamist Terrorism" ["hu_HU"]=> string(89) "A tömeges migráció és az iszlamista terrorizmus közti kapcsolat az Európai Unióban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#778 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4297) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3782) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Ambrus" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Andrea" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(10) "migráció" [1]=> string(11) "terrorizmus" [2]=> string(14) "Európai Unió" [3]=> string(15) "radikalizáció" [4]=> string(14) "Iszlám Állam" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(9) "migration" [1]=> string(9) "terrorism" [2]=> string(14) "European Union" [3]=> string(14) "radicalization" [4]=> string(13) "Islamic State" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10172) ["id"]=> int(2942) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3782) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }This study aims to introduce and specify the meaning of post-truth, while it also clarifies the social, technological and political preconditions of this phenomenon. After this, the second part of the analysis highlights the most important security policy consequences of the post-truth era. The final section summarizes the empirical experiences of the U.S. presidential elections.
" ["hu_HU"]=> string(502) "Elemzésünk célja, hogy körüljárjuk a posztigazság jelenségének sajátosságait és néhány pontosítással éljünk a szóösszetétel jelentését és a posztigazság korszakának társadalmi, technológiai és politikai előfeltételeit illetően. Ezt követően arra a kérdésre keressük a választ, hogy melyek lesznek e korszak legfontosabb biztonságpolitikai vonatkozásai, megállapításainkat végül az amerikai elnökválasztás tapasztalatainak összegzésével zárjuk.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(54) "The Security Policy Consequences of the Post-truth Era" ["hu_HU"]=> string(56) "A posztigazságkorszak biztonságpolitikai vonatkozásai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#775 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4289) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3772) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(3) "Etl" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(4) "Alex" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "posztigazság" [1]=> string(23) "konszenzuális igazság" [2]=> string(19) "destabilizálódás" [3]=> string(22) "információs buborék" [4]=> string(10) "populizmus" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(10) "post-truth" [1]=> string(16) "consensual truth" [2]=> string(15) "destabilization" [3]=> string(13) "filter bubble" [4]=> string(8) "populism" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#780 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10156) ["id"]=> int(2934) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3772) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }