Vákuum és bizonytalanság:

a Közel-Kelet biztonsági struktúráinak átalakulása

Absztrakt

Az elmúlt időszak eseményei és folyamatai a Közel-Kelet biztonsági struktúráit alapjaiban változtatták meg. A hatalmi egyensúlyok átalakulása és a megnövekedett regionális instabilitás átformálták a térség biztonsági rendszereit. Az egykori hegemón (a biztonság minden kétségen felül álló garantálója) visszavonulása az egész térséget érintő hatalmi vákuumot hagyott maga mögött. Az összeomlott államiságok és a meggyengült hatalmi központok következtében az államon belül létrejött hatalmi űrök megerősítették a nem állami és a szubállami szereplőket. A rezsimváltástól való félelem, a biztonsági dilemma, a regionális ellenfelekkel kapcsolatos (misz)percepciók fegyverkezési versenyhez, újabb és újabb szövetségesek keresésének szükségességéhez és a regionális fölény csapdájának kialakulásához vezettek. Az erőkivetítés és a befolyásszerzés a túlélésért folytatott küzdelem részévé vált, így korábban elképzelhetetlen együttműködések jöttek létre. Ezek a koalíciók ez idáig azonban képlékenynek, változónak, esetinek és érdekalapúnak tűnnek, állandó vagy koherens szövetségek még nem alakultak ki. Úgy tűnik, nem egy szilárd biztonsági architektúra van kialakulóban, hanem egy új biztonsági szubkomplexum, amelynek legfontosabb szervező dinamikája a Szaúd-Arábia és Irán közötti szembenállás (háttérben az Öböl menti arab államok Izraellel való kapcsolatainak elmélyülésével).