A terrorizmus elleni küzdelem büntetőjogi eszközei

  • Károlyi Lili
doi: 10.32576/nb.2021.3.2

Absztrakt

A határokat nem ismerő, ennek apropóján a társadalom minden szegmensére hatással lévő terrorizmus korunk globális kihívásaként napjaink legjelentősebb biztonságpolitikai kérdésévé vált. A terrorizmus mint az illegitim politikai másként gondolkodás2 tulajdonképpen azóta jelen van, amióta az emberiség politikai csoportokba szerveződött.3 Transznacionális, valamint komplex jellegéből adódóan folyamatos veszélyt jelent az államok demokratikus működésére, így kiemelt jelentőségű fogalmi meghatározásainak széles körű ismérve ahhoz, hogy kidolgozzuk a megfelelő válaszintézkedéseket. Az ellene való büntetőjogi eszközök korszerűsítése azonban továbbra is kihívást jelent a jogalkotónak, mivel a terrorcselekmények elkövetési alakzatai a technikai fejlődés révén folyamatosan új irányt vesznek, aminek szükségszerű következménye a naprakész biztonsági stratégiák megalkotása. Jelen tanulmány a terrorcselekmények büntetőjogi vonatkozású főbb tendenciáit tekinti át, azonban a terjedelmi korlátokra tekintettel nem célja a téma minden részletekre kiterjedő vizsgálata, sokkal inkább a szabályozás problematikájának bemutatása.

Kulcsszavak:

terrorcselekmények büntetőjog definíció nemzetközi egyezmények elkövetési magatartások

Hivatkozások

Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései. Győr, Universitas-Győr, 2011.

Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész. Hetedik, hatályosított kiadás.

Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó 2019.

Brown, Dan: Angyalok és démonok. Ford. Bori Erzsébet. Budapest, Gabo, 2003. 216-217.

Cilluffo, Frank J. – Daniel Rankin: Harc a terrorizmus ellen. NATO Tükör, (2001/2002), tél. 12–15.

Fábián Ferenc: A terrorcselekmény büntetőjogi szabályozásának jelene és aktuális kérdései. Büntetőjogi Szemle,

(2018), 2. 44–50.

Ganor, Boaz: Defining Terrorism: Is One Man’s Terrorist Another Man’s Freedom Fighter? Police Practice and

Research, 3. (2002), 4. 287–304. Online: https://doi.org/10.1080/1561426022000032060

Kancsal Kitti: Terrorizmus egykor és ma – avagy a büntetőjog eszközei a terrorizmus elleni harcban. [online],

02. 07. Forrás: https://ujbtk.hu [2022. 03. 22.]

Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris Kiadó 2016.

Maras, Marie-Helen: A terrorizmus elmélete és gyakorlata. Ford. Varga Tibor. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2016.

N. Rózsa Erzsébet: Felkelők, terroristák és az állami erőszak a szíriai konfliktusban. Világtörténet, 7. 39. (2017), 4. 647–662.

Rosenberg, Carol: For First Time in Public, a Detainee Describes Torture at C.I.A. Black Sites [online], The New York Times, 2021. 10. 28. Forrás: https://nytimes.com [2022. 03. 22.]

Spitzer Jenő: Az önvédelem és a terrorizmus ütközete. Hajlik vagy törik a nemzetközi jog? Honvédségi Szemle, 146. (2018), 2.

Tálas Péter: A terrorizmus hét évvel 9/11 után. Nemzet és Biztonság, 1. (2008), 9. 69–80.

Tálas Péter: Az Európai Unió terrorfenyegetettsége 2000 és 2019 között, a számok tükrében. Stratégiai Védelmi Kutatóintézet Elemzések, (2021), 11. 1–29.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.