„Rajta hát, nemes magyarok!”
A magyar királyság önvédelmi rendszerének ideológiai háttere az 1809. évi koalíciós háborúban
Copyright (c) 2025 Marcell Matányi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A Natio Hungarica, valamint az exercitus hungaricus két középkori eredetű fogalom, amelyekre az évszázadok során vastag jelentésrétegek rakódtak. Hogyan reflektált a Magyar Királyság társadalma a 18. század végén mindenhol megjelenő polgári eszmékre? Hogyan képzelte el saját szerepét a Habsburg Birodalom katonai erejében? A francia forradalmi háborúk új kihívásokat állítottak a hadseregszervezés elé az összes európai államban. Így Európa-szerte egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a patriótatudatú területvédelmi erők mint a hadkiegészítés szerves részei. Dolgozatomban a Magyar Királyság társadalmának önmagáról alkotott önvédelemképét és annak ideológiai vetületét igyekszem felhelyezni a sokszínű Habsburg Birodalom gondolattérképére.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
BENCZE László (2005): Napóleon bécsi hadjárata 1809. Budapest: Hadtörténelmi Levéltár.
BIETAK, Wilhelm (1931): Das Lebensgefühl des Biedermeiers in der österreichischen Dichtung. Leipzig: Braumüller.
BODA Mihály (2019): A háborús igazságosság elméletének egy példája a magyar hadtörténelemben. Az igazságos háború szentkorona-eszmére alapozott elmélete. In Hadtudomány, 29(4), 3–16. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2019.29.4.3 ; DOI: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2019.29.4.3
BODA Mihály (2021): A katonai erények. Hadtörténelmi példákkal szemléltetett katonai etikai elmélet. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó.
BODA Mihály (2023a): A háborús ideológiák története. A háború igazolása Nyugat-Európában és Magyarországon az ókortól a 20. század végéig. Budapest: Ludovika.
BODA Mihály (2023b): A katonai erények története. Katonai személyiségjegyek Nyugat-Európában és Magyarországon az ókortól a 20. század végéig. Budapest: Ludovika.
BOTOS Máté (2022): A francia forradalom és napóleoni háborúk Magyarország-képe. In Bodó Márton (szerk.): Magyarország-kép Franciaországban. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 139–171. Online: https://doi.org/10.53644/MKI.MKF.2022.139 ; DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MKF.2022.139
FORGÁCS Balázs (2020): Gerillák, partizánok, felkelők. Az irreguláris hadviselés elméletének története – korunk kihívásai. Budapest: Zrínyi.
KENYERES István (2021): A fiskális-katonai állam kezdetei Európában a 16. század első felében. Századok, 155(4), 761–782. Online: https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=3103437&mutat=https://epa.oszk.hu/03300/03328/00046/pdf/EPA03328_szazadok_2021_04_761-782.pdf
KEREKES Gábor (2010): Domus Austriae. Osztrák és magyar irodalom Habsburg kontextusban. Budapest: Szent István Társulat.
KOSÁRY Domokos (1990): Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867. Magyarok Európában III. Miskolci Egyetem.
LÁZÁR Balázs (2009): A Magyar Királyi Nemesi felkelés 1809. évi szabályzatai. Korabeli katonai szótárral. Budapest: Nap.
MAGRIS, Claudio (1988): A Habsburg-mítosz az osztrák irodalomban. Budapest: Európa.
MARKÓ Árpád (1939): Insurrectio és állandó hadsereg. In DOMANOVSZKY Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet IV. Budapest: Révai.
MATÁNYI Marcell (2024): Inszurgens önvédelmi rendszer európai minták nyomán. Pest-Pilis-Solt vármegye mobilizálása 1809-ben. Hadtudományi Szemle, 17(3), 71–88. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2024.3.5 ; DOI: https://doi.org/10.32563/hsz.2024.3.5
MÉSZÁROS Kálmán (2021): A Rákóczi-szabadságharc hadseregének irányítási rendszere (1703–1711). In HERMANN Róbert (szerk.): A magyar hadügyi igazgatás története 1526–1990. Budapest, Zrínyi.
NAGY Ágoston (2022): Kisfaludy Sándor: Hazafiúi szózat a’ Magyar Nemességhez (1809) forráskiadása. Budapest: Reciti.
NAGY-L. István (2024a): A francia háborúk, Magyarország és a Habsburg Monarchia (1792–1815). Budapest: Ludovika.
NAGY-L. István (2024b): Az 1809-es magyarországi hadjárat a létszámok tükrében. In ŐZE Sándor (szerk.): József nádor, az újító I. Budapest: Habsburg Történeti Intézet, 199–231.
PAVLINA, Zelimir – KOMAR, Zoran szerk. (2007): Katonapszichológia. I. kötet. Budapest: Zrínyi.
POÓR János (2003): Adók, katonák, országgyűlések 1796–1811/12. Budapest: Universitas.
ROMSICS Ignác (2020): Nemzet, nemzetiség és állam. Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Budapest: Helikon.
SZŰCS Jenő (1983): Vázlat Európa három történeti régiójáról. Budapest: Magvető.
TARI Lujza (2012): A Napóleon elleni nemesi felkelés zenei emlékei. In BANA József – KATONA Csaba (szerk.): Franciák Magyarországon 1809. II. Győr–Budapest: Mediawave Konferenciák III.
TULARD, Jean (1997): Napóleon. Budapest: Osiris.
VADÁSZ Sándor (1989): Emberek és eszmék a francia forradalomban (1789–1799). Budapest: Gondolat.
A. WESS, Mitchell (2020): A Habsburg Birodalom nagystratégiája. Budapest: Antall József Tudásközpont.