Morality and the Law of War
Thoughts on the Steps towards Insurgent Regularisation
Copyright (c) 2026 Marcell Matányi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
A fundamental characteristic of military life and war is that it is ruled by military law. In the 18th century, under the influence of the French Revolution, the drills that had been prevalent until then were gradually replaced by virtue-based training in all European armies. This trend can also be observed in the army of the Habsburg Empire. But a similar search for a new direction also took place in the self-defence forces of Natio Hungarica, in the institution of general insurrection. In my thesis, I use court records to try to define the modernisation efforts of the insurrection through regularisation. Can military law be a tool for moral education?
Keywords:
References
The documents are available in fragmentary form at the Heves County Archives of the Hungarian National Archives. MNL, HVM. Nemesi felkelés iratai (1800–1801). IV-1/g.2. No. 9–13.
ÁCS, Tibor (1995): A XIX. századi magyar katonai gondolkodás irányzatai. In ÁCS, Tibor – MÉSZÁROS, Károly (eds.): A magyar katonai gondolkodás története. Budapest: Zrínyi Kiadó, 76–107.
BENCZE, László (2005): Napóleon bécsi hadjárata 1809. Budapest: “Múlttal a Jövőért” Alapítvány.
BODA, Mihály (2021): A katonai erények. Hadtörténelmi példákkal szemléltetett katonai etika elmélet. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. Online: https://doi.org/10.36250/00928_00
BODA, Mihály (2023): A katonai erények története. Katonai személyiségjegyek Nyugat-Európában és Magyarországon az ókortól a 20. század végéig. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. Online: https://doi.org/10.36250/01161_00
ERZHERZOG VON ÖSTERREICH, Karl Ludwig (1806): Grundsätze der höheren Kriegskunst. Wien: Kaiserl. Königl. Hof- und Staatsdruckerey.
KOVÁCS, András – MARTINKÓ, József – BÁRDOS, László (2002): Katonapedagógia. Egyetemi jegyzet. Budapest: ZMN HDI, Pedagógiai és Pszichológiai Tanszék.
FORGÁCS, Balázs (2020): Gerillák, partizánok, felkelők. Az irreguláris hadviselés elméletének története – korunk kihívásai. Budapest: Zrínyi Kiadó.
HAUTZINGER, Zoltán (2011): A magyar katonai büntetőeljárás fejlesztési irányai. Pécs: PTE ÁJK – Dialóg Campus.
HAHNER, Péter (2021): A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1642–1815. Pécs: Kronosz Kiadó.
HEIDEGGER, Martin (1993): Schelling értekezése az emberi szabadság lényegéről (1809). Budapest: T-Twins Kiadó.
JUDSON, Pieter M. (2024): A Habsburg Birodalom. Budapest: Osiris Társadalomtudományi Könyvtár.
KENYERES, István (2021): A fiskális-katonai állam kezdetei Európában a 16. század első felében. Századok, 155(4), 761–782.
LÁZÁR, Balázs (2009): A magyar királyi nemesi felkelés 1809. évi szabályzatai korabeli katonai szótárral. Budapest: Nap Kiadó.
LÁZÁR, Balázs (2024): Újoncoktól a generálisokig. Válogatott írások az újkori hadtörténelem témaköréből. Budapest: Line Design Kiadó.
NAGY, Ágoston (2022): Kisfaludy Sándor: Hazafiúi Szózat a’ Magyar Nemességhez (1809). Budapest: Reciti Kiadó.
NAGY-L., István (2013): A császári-királyi hadsereg 1765–1815. Szervezettörténeti és létszámviszonyok. Pápa: Gróf Esterházy Károly Múzeum.
SECHER, Reynald (2023): A vendée-i mészárlás. Népírtás francia módra. Budapest: Századvég Kiadó.
SZŰCS, Jenő (1983): Vázlat Európa három történeti régiójáról. Budapest: Magvető Kiadó
WESS, Mitchell (2020): A Habsburg Birodalom nagystratégiája. Budapest: Antall József Tudásközpont.
ZAMOYSKI, Adam (2015): Napóleon bukása és a bécsi kongresszus (1814–1815). Budapest: Park Könyvkiadó.