A Méloszi párbeszéd újraértelmezése
Hatalom, morál és tárgyalás a Belgrád–Pristina párbeszédben
Copyright (c) 2026 Mikó Lili Dorottya

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A tanulmány célja, hogy Thuküdidész Méloszi dialógusán keresztül értelmezze a kortárs, tárgyalásos konfliktuskezelés egyik legösszetettebb esetét: a Belgrád–Pristina párbeszédet. A peloponnészoszi háború történetének ez az ikonikus részlete a politikai realizmus egyik első megfogalmazása, amely az erő, az igazság és a racionalitás viszonyát drámai formában tárja fel. A tanulmány alapfeltevése, hogy a Belgrád–Pristina dialógus nem pusztán diplomáciai folyamat, hanem a „méloszi” logika modern újrajátszása: aszimmetrikus kommunikációs tér, ahol a hatalmi és morális érvek inkompatibilisek.
A kutatás Thuküdidész realizmusát a modern diskurzuselemzés és konfliktuskommunikáció elméleteivel kapcsolja össze, hogy feltárja: a tárgyalások során a felek nem közös megértésre, hanem diszkurzív dominanciára törekednek. A tanulmány szerint a Belgrád–Pristina párbeszéd strukturálisan a Méloszi dialógus mintáját követi: a „gyengébb” fél (Koszovó) morális legitimitásra épít, míg az „erősebb” (Szerbia és a nemzetközi közvetítők) a stratégiai racionalitás nyelvét uralja.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
BIEBER, Florian (2011): Debating National Identity: The Case of Kosovo. Boulder: Rowman & Littlefield.
BODA Mihály (2023.): A háborús ideológiák története. Budapest: Ludovika. Online: https://doi.org/10.36250/01102_00
DIEZ, Thomas – STETTER, Stephan – ALBERT, Mathias (2008): The European Union and Border Conflicts. The Transformative Power of Integration. International Organization, 60(3), 563–593. Online: https://doi.org/10.1017/S0020818306060218
European Commission [é. n.]: Serbia. Online: https://neighbourhood-enlargement.ec.europa.eu/enlargement-policy/serbia_en
FAIRCLOUGH, Norman (1989): Language and Power. New York: Longman Inc. Online: https://www.researchgate.net/profile/Norman-Fairclough/publication/49551220_Language_and_Power/links/54db76260cf233119bc62bc2/Language-and-Power.pdf
FISHER, Roger – URY, William (1981): Getting to Yes: Negotiating Agreement without Giving In. New York: Penguin Books.
HABERMAS, Jürgen (1984): The Theory of Communicative Action. Boston: Beacon Press. Online: https://teddykw2.wordpress.com/wp-content/uploads/2012/07/jurgen-habermas-theory-of-communicative-action-volume-1.pdf
HAMPSON, Fen Osler (1996): Nurturing Peace. Why Peace Succeed or Fail. Washington D.C.: USIP Press. Online: https://archive.org/details/nurturingpeacewh0000hamp
HYZEN, Aaron (2021): Revisiting the Theoretical Foundations of Propaganda. International Journal of Communication, 15(1), 3479–3496. Online: https://ijoc.org/index.php/ijoc/article/view/15769/3513
MORGENTHAU, Hans J. (1948): Politics Among Nations. New York: Knopf. Online: https://archive.org/download/in.ernet.dli.2015.74487/2015.74487.Politics-Among-Nations-The-Struggle-For-Power-And-Peace.pdf
Thuküdidész (1999): A peloponnészoszi háború. Budapest: Osiris.
ZARTMAN, I. William (2001): The Timing of Peace Initiatives: Hurting Stalemates and Ripe Moments. The Global Review of Ethnopolitics, 1(1), 8–18. Online: https://doi.org/10.1080/14718800108405087
ZARTMAN, I. William – RUBIN, Jeffrey Z. (szerk.) (2000): Power and Negotiation. Ann Arbor: University of Michigan Press. Online: https://doi.org/10.3998/mpub.16897