A reziliencia jelentése és fogalmi fejlődése
Multi- és interdiszciplináris perspektíva
Copyright (c) 2025 Annamária Szöllősi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A tanulmány célja a reziliencia fogalom értelmezési tartományának feltérképezése, amely megfelelő viszonyítási keretrendszert biztosíthat a tématerület további kutatásához. Ennek érdekében az ökológia, a pszichológia, a filozófia és a politikatudomány hazai és nemzetközi releváns szakirodalmának áttekintésére támaszkodik, kiemelve a kiválasztott tudományágakban megjelenő rezilienciaértelmezések sokszínűségét. A tanulmány rávilágít a reziliencia és a rezisztencia fogalmak közötti etimológiai és szemantikai különbségekre. Kiemelt figyelmet fordít továbbá a reziliencia terminusának multi- és interdiszciplináris jellegére és a fogalom meghatározásával kapcsolatos nehézségek áttekintésére.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
American Psychological Association [é. n.]: Resilience. Online: https://dictionary.apa.org/resilience
BONANNO, George A. (2004): Loss, Trauma, and Human Resilience. Have We Underestimated the Human Capacity to Thrive After Extremely Aversive Events? American Psychologist, 59(1), 20–28. Online: https://doi.org/10.1037/0003-066X.59.1.20
BOURBEAU, Philippe (2013): Resiliencism: Premises and Promises in Securitisation Research. Resilience, 1(1), 3–17. Online: https://doi.org/10.1080/21693293.2013.765738
CHANDLER, David – COAFFEE, Jon (2017): Introduction. Contested Paradigms of International Resilience. In CHANDLER, David – COAFFEE, Jon (szerk.): The Routledge Handbook of International Resilience. London: Routledge, 3–9. Online: https://doi.org/10.4324/9781315765006
CZENE-JOÓ Máté (2022): Reziliencia, az ellenálló képesség régi-új paradigmája: elméletek, modellek, perspektívák. In DR. ANTAL Attila (szerk.): Politikatudományi tanulmányok. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 7–17. Online: https://www.ajk.elte.hu/dstore/document/3629/politikatudomanyi-tanulmanyok-2022.pdf
FJÄDER, Christian (2014): The Nation-State, National Security and Resilience in the Age of Globalisation. Resilience, 2(2), 114–129. Online: https://doi.org/10.1080/21693293.2014.914771
HOLLING, C. S. (1973): Resilience and Stability of Ecological Systems. Annual Review of Ecology and Systematics, 4, 1–23. Online: https://doi.org/10.1146/annurev.es.04.110173.000245
JOSEPH, Jonathan (2013): Resilience as Embedded Neoliberalism: A Governmentality Approach. Resilience, 1(1), 38–52. Online: https://doi.org/10.1080/21693293.2013.765741
KONT, Jülide et al. (2024): What Makes Audiences Resilient to Disinformation? Integrating Micro, Meso, and Macro Factors Based on a Systematic Literature Review. Communications, 1–22. Online: https://doi.org/10.1515/commun-2023-0078
KÓRÓDI Kitti – SZABÓ Éva (2019): A tanulmányi reziliencia értelmezése: kutatási, prevenciós és intervenciós lehetőségek. Magyar Pszichológiai Szemle, 74(4), 527–545. Online: https://doi.org/10.1556/0016.2019.74.4.6
LAKE, Philip S. (2013): Resistance, Resilience and Restoration. Ecological Management & Restoration, 14(1), 20–24. Online: https://doi.org/10.1111/emr.12016
LÁSZLÓ Tamás (2022): Közelítések a reziliencia fogalmához és méréséhez a narrativitás kontextusában. Replika, 127, 149–164. Online: https://doi.org/10.32564/127.7
LÖVEI Mária – VAJDA Réka szerk. (2021): 100 Ezópusz-mese. Pécs: Alexandra.
MARKOVICS Milán Mór (2024): Morális reziliencia mint a katona harcértékét meghatározó elem. Honvédségi Szemle – Hungarian Defence Review, 152(3), 99–112. Online: https://doi.org/10.35926/HSZ.2024.3.8
MASTEN, Ann S. – POWELL, Jenifer L. (2003): A Resilience Framework for Research, Policy, and Practice. In LUTHAR, Suniya S. (szerk.): Resilience and Vulnerability: Adaptation in the Context of Childhood Adversities. New York: Cambridge University Press, 1–25. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511615788.003
Merriam-Webster Dictionary [é. n.]: Resilience. Online: https://www.merriam-webster.com/dictionary/resilience
NORRIS, Fran H. et al. (2008): Community Resilience as a Metaphor, Theory, Set of Capacities, and Strategy for Disaster Readiness. American Journal of Community Psychology, 41(1–2), 127–150. Online: https://doi.org/10.1007/s10464-007-9156-6
RIBICZEY Nóra (2008): A rizikótényezőktől a protektív mechanizmusokig: a reziliencia fogalmának alakulása a pszichológiában. Alkalmazott pszichológia, 10(1–2), 161–171.
RUSHTON, Cynda Hylton (2023): Transforming Moral Suffering by Cultivating Moral Resilience and Ethical Practice. American Journal of Critical Care, 32 (4), 238–248. Online: https://doi.org/10.4037/ajcc2023207
SOUTHWICK, Steven M. et al. (2014): Resilience Definitions, Theory, and Challenges: Interdisciplinary Perspectives. European Journal of Psychotraumatology, 5(1), 1–14. Online: https://doi.org/10.3402/ejpt.v5.25338
SZABÓ Renáta Krisztina – MÁTH János – SZTANCSIK Veronika (2019): A reziliencia és a proaktív megküzdés összefüggéseinek vizsgálata. Alkalmazott pszichológia, 19(4), 73–99. Online: http://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2019.4.73
SZÉKELY Iván (2015): Reziliencia: a rendszerelmélettől a társadalomtudományokig. Replika, 94, 7–23. Online: https://www.replika.hu/system/files/archivum/94_01_szekely.pdf
SZOKOLSZKY Ágnes – V. KOMLÓSI Annamária (2015): A „reziliencia-gondolkodás” felemelkedése – ökológiai és pszichológiai megközelítések. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 11-26. Online: http://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2015.1.11