A hagyomány szerepe a társadalomban és a Magyar Honvédség rendszerében
Copyright (c) 2023 Füleki Réka
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A hagyomány szerepe értékteremtő, ugyanakkor megőrző képessége minden nemzet és közösség életében alapvető ragasztóként funkcionál. Továbbörökített, fennmaradt hagyományaink őrzik közös emlékeinket, amelyek nemzeti identitásunkat, összetartozásunkat táplálják. Modern társadalmunk nemzeti hagyományainak egy része szorosan összefonódik a Magyar Honvédség által őrzött katonai hagyományokkal, mindamellett a szervezet, annak alakulatai önálló emlékezettel, múlttal rendelkeznek, amelyek a szolgálatot teljesítő katonák hivatástudatát, csapatszellemét erősítik.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
/2011. (VII. 29.) HM utasítás „a Magyar Honvédség humánstratégiája a 2012–2021. közötti időszakra” kiadásáról, 1. melléklet. Online: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=A11U0079.HM&targetdate=&printTitle=79/2011.+(VII.+29.)+HM+utas%C3%ADt%C3%A1s&getdoc=1
Alexander, James (2016): A Systematic Theory of Tradition. Journal of the Philosophy of History, 10(1), 1–28. Online: https://doi.org/10.1163/18722636-12341313
Assmann, Jan (2018): A kulturális emlékezet – Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrában. Budapest: Atlantisz.
Bachó László – Szinay Béla (1943): M. Kir. Honvédelmi Minisztérium, Alapkiképzés szabályzat. Budapest: Stádium S. R.
Balatoni Kitti (2020): A tisztavatás hagyományai. Honvédelem.hu, 2020. augusztus 19. Online: https://honvedelem.hu/hirek/a-tisztavatas-hagyomanyai.html
Bihari Nagy Éva – Bartha Elek – Keményfi Róbert (2015): Műveltség és hagyomány. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Bimmer, Andreas (1977): Typisierung gegenwärtiger Feste. Hessische Blätter für Volksund Kulturforschung, N. F. 4. 38–52.
Foote, Kenneth E. – Tóth Attila – D. Árvay Anett (2001): Emlékezés, nemzeti identitás, politikai emlékművek rombolása. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 138–163.
Gyáni Gábor (2007): Relatív történelem. Budapest: Typotex.
Jobbágy Zoltán (2010): A csapathagyományok és a katonai hagyományok közelítésében rejlő lehetőségek a Magyar Honvédség megtartó erejének növelése érdekében. Sereg Szemle, 8(1), 155–159.
Kanyó Mária (2021): A társadalom „szövetét” alkotó jelképi kultúra mint a közösséget integráló kötőanyag. Hadtudományi Szemle, 14(1). 113–124. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2021.1.8
Kanyó Mária – Lőwi Ildikó (2021): A szimbólumok egyetemes értékmegőrző szerepe. Hadtudományi Szemle, 14(2), 101–114. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2021.2.8
Népújság, 1969. 20(193), 1. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1969_08/?pg=150&layout=s
Nyíri Kristóf (1994): A hagyomány filozófiája. Budapest: T Twins. Online: https://mek.oszk.hu/09800/09808/
Rada Tibor (1998): A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia és a testvérintézetek összefoglalt története (1830–1945) I. kötet. Budapest: Gálos-Nyomdász Kft.
Shils, Edward (1981): Tradition. Chicago: The University of Chicago Press.
Szabóné Szabó Andrea (2000): A Magyar Honvédség arculati elemei. Hadtudomány, 10(3), 107–113. Online: https://www.mhtt.eu/hadtudomany/2000/3_12.html
Tóth Gergely (2018): Katonai hagyományőrzés a honvédség társadalmi kapcsolatainak szolgálatában. Honvédségi Szemle, 146(6), 140–153.