A Karola-vonal erődítési rendszere
Copyright (c) 2022 Bazsi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Kutatási eredményem újdonsága, hogy jelenleg ez a legrészletesebb, legfrissebb és a legszélesebb körű forrásfelhasználással készült leírás az Északi-középhegység déli lábánál húzódó egykori védelmi rendszer, a Karola-vonal Aszód–Gyöngyösterepszakaszon létesült állásairól és azok elhelyezkedéséről. Magával az állásrendszer kutatásával és elhelyezkedésével sem foglalkozott még tudomásom szerint szélesebb körben senki, így a témában eddig megjelent publikációk is rendkívül rövidek, és csak általános, átfogó információkat tartalmaznak a területtel kapcsolatban. A kutatással célom volt a magyar hadtörténelem e hiányának kitöltése, illetve kiegészítést/alapot nyújtani a már elkészült és a folyamatban lévő vagy tervezett fémkereső-műszeres II. világháborús kutatásaim helyszíneinek pontos kijelöléséhez.
A Karola-vonal kutatásához vizsgáltam a szovjet csapatok által készített térképeket, jelentéseket és az azokban található vázlatokat, valamint a Karola-vonal feltételezett elhelyezkedéséről mentén lévő települések II. világháborús helytörténeti kutatásait, illetve légi fényképeket, terepi bejárások eredményeit és helyenként a fémkereső-műszeres kutatás tapasztalatait is.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Ádám Balázs: A II. világháború nyomainak terepi kutatása Heréden és környékén. Hadtörténelmi Közlemények, 134. (2021), 3.
–672. Online: https://epa.oszk.hu/00000/00018/00292/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2021_03_639-672.pdf
Ádám Balázs: Német erődítés a II. világháború magyarországi harcai során. Műszaki Katonai Közlöny, 32. (2022), 1. 63–89. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.1.5
Asztalos István: Tura története I. Tura, Tura Nagyközség Önkormányzata, 2000.
Bank László: Felszabadító harcok a gödöllői járásban. 1944. november–december. Aszód, Petőfi Múzeum, 1978.
Bank László: Harcok, hősök, hamvak. Pest megye északkeleti területének felszabadítása 1944. november 16. – december 30. Aszód, Petőfi Múzeum, 1984.
Boda József – Boldizsár Gábor – Kovács László – Orosz Zoltán – Padányi József – Resperger István – Szenes Zoltán: Fókusz és együttműködés. A hadtudomány kutatási feladatai. Honvédségi Szemle, 144. (2016), 3. 3–19. Online: https://kiadvany. magyarhonvedseg.hu/index.php/honvszemle/article/view/263
Jóvérné Szirtes Ágota – Sipos Péter – Székely Gábor: Történelem IV. 1914–1994. 4. kiadás. Budapest, Cégér Kiadó, 1995.
Juhász Attila – Mihályi Balázs: Budapest védelmi vonalainak rekonstrukciója (1944). Geodézia és Kartográfia, 55. (2003a), 6. 33–37.
Juhász Attila – Mihályi Balázs: Budapest védelmi vonalainak rekonstrukciója (1944). 2003b április 28. Online: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/2vhSzakkonyv-magyarok-a-ii-vilaghaboruban-2/budapest-ostroma-5C6C/budapest-vedelmi-vonalainak-rekonstrukcioja-1944-5E23/
Juhász Attila – Mihályi Balázs: Második világháborús objektum és esemény-rekonstrukció. Acta Agraria Kaposváriensis, 8. (2004), 3 35–
Kiss József: Jászfényszaru felszabadítása. Jászfényszaru, (k. n.), 1984.
Marinescu, Antone – Gheorghe Romanescu: Armata Romana in razboiul antihitlerist. Album de scheme. București, Editura Militara, 1980.
Minaszjan, M. M.: Oszvobozsgyénije naródov Jugo-Vosztocsnoj Evropü. Moszkva, Vojennoje Izdatjelsztvo Minisztjersztva Oboronü SZSZSZR. 1967.
Négyesi Lajos – Németh András – Padányi József – Szabó András: Zrínyi-Újvár kutatása a hadirégészet eszközeivel I. rész. Haditechnika, 54. (2020), 6. 64–68. Online: https://doi.org/10.23713/HT.54.6.13
Négyesi Lajos – Németh András – Padányi József – Szabó András: Zrínyi-Újvár kutatása a hadirégészet eszközeivel II. rész. Haditechnika, 55. (2021), 1. 67–70. Online: https://doi.org/10.23713/HT.55.1.13
Négyesi Lajos – Padányi József: Zrínyi-Újvár a hadszíntérkutatás tükrében. In Hausner Gábor – Padányi József (szerk.): Zrínyi-Újvár emlékezete. Budapest, Argumentum Kiadó, 2012. 71–94.
Németi Gábor: Hatvan város története. Hatvan, Hatvan Város Polgármesteri Hivatala, 2005.
Ogarkov, N. V.: Szovjetszkaja Vojennaja Enciklopedija. 7. k. Moszkva, Vojennoje Izdatelsztvo
Minisztersztva Oboronü SZSZSZR, 1979.
Ravasz István: Budapest hadszíntérré válásának tényezői 1944–1945-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 112. (1999), 1. 125–141.
Sipos Péter – Ravasz István (szerk.): Magyarország a második világháborúban. Lexikon A–Zs. Budapest, Petit Real Kiadó, 1997.
Szabó József János: Erődépítészet a XX. században. Geoinformatikai esettanulmányok. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004.
Szabó Péter – Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország. 1943–1945. Debrecen, Puedlo Kiadó, 2003.
Számvéber Norbert (szerk.): Erőd a Duna mentén. A Budapestért 1944–45-ben folytatott harcok katonai iratai a Hadtörténelmi Levéltárban. Budapest, Petit Real Kiadó, 1999.
Számvéber Norbert: Konrád 3. Páncéloscsata Budapestért 1945. Budapest, Paktum Nyomdaipari Társaság, 2001.
Számvéber Norbert: Páncélosok a budapesti csatában. Páncélos-hadviselés a budapesti hadművelet első felében és a főváros ostromában 1944. október 29. – 1945. február 13. Budapest, Jaffa Kiadó, 2018.
Tieke, Wilhelm – Friedrich Rebstock: Im letzten Aufgebot 1944–1945. Die Geschichte der 18. SS-Freiwilligen-Panzergrenadier-Division Horst Wessel. Coburg, Nation Europa, 2000.
Vidos Géza: Háborús emlékeim III. 1944. márc. – szept. HM HIM Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény, 535–589. fsz. 34–35. o.
Levéltári források
HM HIM Hadtörténelmi Levéltár (Budapest), Kriegstagebuch des Oberkommandos der Heeresgruppe Südukraine, Ia Nr. 3649/44 g.Kdos. vom 22. 09. 1944. (625. mikrofilmtekercs, 7.208.597. sz. felvétel)
Az orosz Honvédelmi Minisztérium Központi Irattára (Podolszk) (Центральный Архив Министерство Обороны Российской Федерации, ЦАМО)
CAMO, f. 891, op. 1, gy. 108, li. 1.
CAMO, f. 341, op. 5312, gy. 575, li. 201.
CAMO, f. 341, op. 5312, gy. 636, li. 84.
CAMO, f. 341, op. 5312, gy. 757, li. 1.
CAMO, f. 341, op. 5312, gy. 834, li. 1.
CAMO, f. 500, op. 12472, gy. 368, li. 1.
CAMO, f. 1209, op. 0000001, gy. 0050, li. 29.