Elit harcosok a középkori Skandináviában: a berserkerek és ulfhedinnek
Copyright (c) 2023 Beck Attila
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A kora középkori Skandinávia hadtörténelmében gyakoriak voltak a helyi királyok és más hadurak közötti fegyveres ütközetek és összecsapások, illetve rendszeresek voltak a Brit-szigetek és az európai kontinens elleni rablóhadjáratok és más fegyveres akciók. Ezekben a háborús eseményekben fontos szerepet játszott a korszak harcos elitje, ezen belül a berserkerek és ulfhedinnek. Dolgozatomban azt mutatom be a források segítségével, hogy milyen jellemzői voltak ezeknek a harcosoknak, és hogyan illeszkedtek be a kora középkor hadviselésébe.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Adam of Bremen (1959): History of the Archbishops of Hamburg-Bremen. Ford. Francis J. Tschan. New York: Columbia University Press.
Bachrach, Bernard S. – Bachrach, David S. (2017): Warfare in Medieval Europe c. 400 – c.1453. London – New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781315512655
Bernáth István (2015): Skandináv mitológia. Budapest: Corvina.
Bordás Imre – Tompa Anna (2006): Mérgező növények, növényi mérgek. Budapest: Országos Kémiai Biztonsági Intézet.
Christiansen, Eric (2008): Vikingek. Ford. Birkás Barabás Ábel. Szeged: Szukits.
Dale, Roderick (2014): Berserkir: Re-Examination of the Phenomenon in Literature and Life. Nottingham: Nottingham University.
Dale, Roderick (2022): The Myths and Realities of the Viking berserkr. London and New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9780429028434
Dumézil, George (1971): Mythe et Épopée II. Types épiques indo-européens. Un heros, un sorcier, un roi. Paris: Nrf-Gallimard bibliothèque des sciences humaines. Online: https://doi.org/10.14375/NP.9782070277971
Egils saga Skalla-grímssonar – Kopasz Grím-fia Egil története (2016). Ford. Bernáth István. Budapest: Corvina.
Finlay, Alison (2004): Fagrskinna: A Catalogue of the Kings of Norway. Leiden–Boston: Brill. Online: https://doi.org/10.1163/9789047402404
Fulk, Robert D. (2012): Þórbjqrn Hornklofi, Haraldskvæði (Hrafnsmál). In Whaley, Diana (szerk.): Poetry from the King’s Sagas 1: From Mythical Times to c. 1035. Turnhout: Brepols, 91.
Galambosi Bertalan – Lévai Judit – Gallyas Csaba (1987): Mérgező növények. Debrecen: Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat.
Grettir’s Saga (2021). Ford. William Morris és Eirikr Magnusson. Icelandic Saga Database. Online: https://www.sagadb.org/grettis_saga.en
Griffith, Paddy (1995): Viking Art of War. Philadelphia: Casemate.
Hávamál – A Nagyságos szava (2015). In Skandináv mitológia. Ford. Bernáth István. Budapest: Corvina.
Kubinyi Ágoston (1842): Mérges növények. Buda: Magyar Királyi Egyetem.
Nicolle, David (2011): European Medieval Tactics (1) – The Fall and Rise of Cavalry 450–1260. Oxford: Osprey.
Polybius (2010): The Histories. Volume I. Ford. William Roger Paton. Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press.
Price, Neil Stuppel (2002): The Viking Way. Uppsala: Department of Archaeology and Ancient History.
The Saga of King Hrolf Kraki (1998). Ford. Jesse L. Byock. London: Penguin Books.
Schjødt, Jens Peter (2011): The Warrior in Old Norse Religion. In Steinsland, Gro et al. (szerk.): Ideology and Power in the Viking and Middle Ages: Scandinavia, Iceland, Ireland, Orkney and the Faeroes. Leiden–Boston: Brill, 269–295. Online: https://doi.org/10.1163/ej.9789004205062.i-408.53
Speidel, Michael (2002): A History of Indo-European „Mad Warrior”. Journal of World History, 13(2), 253–290. Online: https://doi.org/10.1353/jwh.2002.0054
Sturlusson, Snorri (2011): Heimskringla – Ynglinga saga. Ford. Anthony Faulkes és Alison Finlay. London: University College.
Tacitus, Publius Cornelius (1961): Germania. Ford. Borzsák István és Szabó Árpád. Budapest: Gondolat.
Tóth András (2021): Az Ódin-archetípus és jelenkori realizációs lehetőségei. In Cleary, Collin: Mi az Odinizmus? Pécs: Varázsló Macska Kiadó, 5–80.
Völsunga saga – A Völsungok története (2015). Ford. Bernáth István. Budapest: Corvina.