Egy magyar geopolitikai elmélet a két világháború között: a naturalizált szentkorona-eszme
Copyright (c) 2021 Boda Mihály

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A 19. században és a 20. század első felében több tudomány keretein belül is megfogalmaztak háborús vagy külpolitikai ideológiát. E tudományok közé tartozott a földrajz is, amely geopolitika címszó alatt járult hozzá a külpolitika formálásához. A korszak geopolitikai gondolkodásának komoly jelentősége volt a kiterjedt tengerparttal rendelkező országokban, de a szárazföldi országokban, így Magyarországon is. A magyar geopolitikai gondolkodásnak két nagy típusa alakult ki. Az egyik fő gondolkodási irány a magyar állam valós vagy vágyott természeti határaira épített, a másik pedig a magyar államnak a szomszédos kultúrák között elfoglalt határhelyzeti pozíciójára. Az alábbi tanulmány a természeti határokra építő elméletek egyik – a szentkorona-eszméhez is kapcsolódó – típusával foglalkozik.