A gépesített hadviselés kérdésének szovjet megközelítése a két világháború között

2. rész

doi: 10.32563/hsz.2020.4.1

Absztrakt

Isszerszon tábornok rámutatott arra, hogy a hadműveletek jellegét az I. világháború – az arcvonalak kiszélesedése és a csapatok mélységi diszlokációja miatt – alapvetően változtatta meg. A tábornok a tartalék szerepét jelentősen átértékelte, álláspontja szerint a tartalékok elsődleges feladatává a hadműveleti erőkifejtés mélységben történő fenntartása vált. Víziója szerint a katonai erők lépcsőzötten megvalósuló küzdelembe vetése mind hadászati, mind pedig hadműveleti szinten is szükségessé válik. Tevékenységének (is) köszönhetően fokozatosan kialakult a mély hadművelet elmélete, amely szerint a célszerű hadműveleti felépítés a következő: első (légi) lépcső: a légierő és légideszantcsapatok bevetésével, a célja a hadműveleti mélység bénítása; második (roham)lépcső: a csapásmérő hadsereg alkalmazásával, a célja a harcászati mélység áttörése; harmadik (sikerkifejlesztő) lépcső: célja gyorscsapatok bevetésével a hadműveleti siker elérése (M. Szabó Miklós: Az európai hadügy fejlődése a XIX–XX. században. Előadás. 140–142. kép.).

Kulcsszavak:

Isszerszon mély hadművelet hadműveleti lépcső áttörés gépesített hadviselés

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.