Az izraeli–ciszjordániai határkerítés létrejöttének történeti és geopolitikai előzményei

doi: 10.32563/hsz.2020.4.5

Absztrakt

Izrael az államterületéhez viszonyított határkerítések és izolációs falak hosszában a világelsők között van annak ellenére, hogy nyugati irányból az országot a Földközi-tenger szegélyezi. Az országot körülölelő kerítésrendszer lezárja a Libanonnal, Szíriával, Jordániával és Egyiptommal közös határokat. A palesztin területeket illetően az Izrael és Ciszjordánia között húzódó fal építését 2002-benkezdték meg, a Gázai övezetet pedig nem csupán a földfelszín felett, hanem nyolc méter mélységben is elszigetelik az alagútfúrások megakadályozásának érdekében. A téma kényes politikai mivoltát érzékelteti a szemben álló felek közötti, elnevezéseket illető polémia is: míg a cionista és pro-izraeli véleményformálók „szeparációs kerítésnek”, „biztonsági kerítésnek” vagy „terrorizmus elleni biztonsági falnak” nevezik, addig pro-palesztin források gyakran „Apartheid-fal” néven hivatkoznak rá. A körülzárt földrajzi területet is eltérően írják le – a palesztin államiság megteremtésének hívei Palesztinaként, a cionista érzelmekkel Nagy-Izraelt létrehozni vágyók és zsidó radikálisok az ókori területi elnevezéseket használva Júdea és Szamária néven. A szerző jelen tanulmányban a semleges színezetű, a földrajzi fekvésére utaló Ciszjordánia vagy nyugati part elnevezéseket használja. A dolgozat célja a történeti és geopolitikai áttekintés Izrael fizikai határfalainak kiépítéséről, majd a jelenkor új típusú, digitális kerítéseinek bemutatása. A kutatást személyes látogatások, interjúbeszélgetések és a szakirodalom feldolgozása alapozta meg. 

Kulcsszavak:

Ciszjordánia határkerítés államterület intifáda Izrael