Az állampolgárság koncepció ellentmondásai – eszmetörténeti megfontolások

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Absztrakt
A modern, demokratikus társadalmakban az állampolgárság jelöli ki az egyén tagságát a közösségben. Egy adott állam állampolgárának lenni, különleges státuszt jelent, ugyanis az állampolgárt számos egyéni, polgári és politikai jog illeti meg. Ugyanakkor az állampolgárság kötelezettségvállalást is jelent. Ez a cikk az állampolgárság fogalmának alapvető ellentmondásait vizsgálja az elméleti megközelítésekre helyezve a hangsúlyt. Az állampolgársági koncepciók európai történetének bemutatásakor két alaptípust a territoriális, valamint az etnikai-kulturális állammodellt mutatom be, melyeknek alapvonásai ma is fellelhetők, mind az állampolgársági gyakorlatokban, mind a nemzeti önértelmezésekben. A tanulmány végén az újfajta, ún. poszt-nemzeti megközelítésekről esik szó.