Additív eljárással készült lineáris vágótöltetek működésének vizsgálata
Copyright (c) 2024 Ember István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Napjaink egyik rohamosan fejlődő területe a 3D nyomtatás, amely több évtizedes múltra tekint vissza, mégis csak most lett széles körben elterjedt. Az additív eljárások sok lehetőséget biztosítanak alkatrészek készítésére. Az egyik ilyen terület, ahol alkalmazni lehet ezt a gyártási módszert, a robbantástechnika. Az egyedi töltetek és a kumulatív robbantási feladatok területén jelentős mozgásteret ad ez a technológia, azonban az alacsony sűrűségű alapanyagok esetében nem minden részterületen rendelkezünk kellő tapasztalattal. A bemutatott tesztben sikerült több ilyen töltet működését megvizsgálni robbantás után a céltárgyak elemzésével. Többek között az optimális vágáshoz szükséges távolságot is sikerült azonosítani, ami hasznos ismeret lesz a további töltetek tervezésénél.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Ádám Balázs – Ember István (2022a): Béléstestek készítésének technikai lehetőségei alacsony sűrűségű anyagból. Műszaki Katonai Közlöny, 32(4), 101–111. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.6
Ádám Balázs – Ember István (2022b): Kumulatív töltetházak 3D nyomtatása. Hadmérnök, 17(3), 35–44. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2022.3.2
Agu, Henry Obediah (2019): The effect of 3D printed material properties on shaped charge liner performance. PhD-disszertáció. Cranfeld University. Online: https:// dspace.lib.cranfield.ac.uk/handle/1826/15285
Boda József et al. (2016): A hadtudományi kutatási irányok, prioritások és témakörök. Államtudományi Műhelytanulmányok, 16, 1–23. Online: https://www.med.u-szeged.hu/ download.php?docID=90702
Daruka Norbert (2014): Robbanótestek I. – Amit a bombákról tudni érdemes. Műszaki Katonai Közlöny, 24(4), 68–82. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/ mkk/article/view/2298/1565
Daruka Norbert (2016): Robbanóanyag-ipari alapanyagok és termékek osztályozásá¬nak lehetőségei. Műszaki Katonai Közlöny, 26(1), 26–44. Online: https://folyoirat. ludovika.hu/index.php/mkk/article/view/2187/1456
Daruka Norbert – Kovács Zoltán (2013): IEDD: Improvised Explosive Device Disposal. In Krivanek, Vaclav – Stefek, Aleksandr (szerk.): International Conference on Military Technologies: ICMT 2013.Brno: University of Defence, 383–390.
Daruka Norbert – Csurgó Attila (2017): Military explosive ordnance – The bomb. In Beňovský, M. (szerk.): Trhacia technika 2017: Zborník prednášok.Banská Bystrica: Slovenská spoločnosť pre trhacie a vŕtacie práce, 44–55.
Ember István (2022a): Hatásvizsgálati robbantás kumulatív töltetekkel. Műszaki Katonai Közlöny, 32(4), 13–23. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.2
Ember István (2022b): Modern kumulatív töltetek hatékonyságának vizsgálata. Haditechnika, 56(6), 15–20. Online: https://doi.org/10.23713/HT.56.6.03
Ember István (2022c): 3D nyomtatott lyukasztó töltetek hatásvizsgálata. Hadmérnök, 17(4), 63–73. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2022.4.5
Fazekas Ferenc (2022): Application of Artificial Intelligence in Military Operations Planning. AARMS, 21(2), 41–54. Online: https://doi.org/10.32565/aarms.2022.2.3
Gál Bence – Németh András (2019): Additív gyártástechnológiák katonai alkalmazásának vizsgálata, különös tekintettel a katonai elektronika területére. Hadmérnök, 14(1), 231–249. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2019.1.19
Gyarmati József – Hegedűs Ernő – Gávay György (2022): Automata sebességváltóban alkalmazott kapcsolt bolygóművek – Wilson-váltó: Harckocsi-sebességváltó modell kialakítása 3D nyomtatással oktatási célból. Műszaki Katonai Közlöny, 32(3), 113–126. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.7
Kovács Zoltán (2002): Gondolatok a műszaki támogatás és a műszaki zárás alapjairól. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 6(1), 30–35.
Kovács Zoltán (2012a): Az improvizált robbanóeszközök főbb típusai. Műszaki Katonai Közlöny, 22(2), 37–52. Online: https://mkk.uni-nke.hu/document/mkk-uni-nke-hu/2012_2_03 IED-k f%C5%91bb t%C3%ADpusai–Kov%C3%A1cs Z.pdf
Kovács Zoltán (2012b): Fontos létesítmények IED elleni védelme. Műszaki Katonai Közlöny, 22(ksz.), 35–44. Online: https://mkk.uni-nke.hu/document/mkk-uni-nke-hu/2012_k_05 IED elleni v%C3%A9delem–Kov%C3%A1cs_Z.pdf
Kugyela Lóránd (2020): A többkomponensű robbanóanyagok múltja, jelene és jövője. Katonai Logisztika, 28(4), 58–75. Online: https://doi.org/10.30583/2020.4.058
Lukács László (2017): Szemelvények a magyar robbantástechnika fejlődéstörténetéből, Különös tekintettel a továbbfejlesztés várható irányaira és a kor új kihívásaira. Budapest: Dialóg Campus.
Lukács László (2010): A kumulatív töltetek és gyakorlati alkalmazásuk. Műszaki Katonai Közlöny, 20(1–4), 175–185. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index. php/mkk/article/view/2866/2122
Németh András – Virágh Krisztián (2022): Mesterséges intelligencia és haderő – A mes-terséges intelligencia fejlődéstörténete I. rész. Hadmérnök, 56(1), 17–22. Online: https://doi.org/10.23713/HT.56.1.03
Padányi József (1994): A Magyar Honvédség műszaki csapatainak lehetőségei és feladatai békeidőben a természeti- és civilizációs katasztrófák megelőzésében és a következmények felszámolásában.Kandidátusi értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.
Tóth József Lukács – Vég Róbert (2022): Autonóm terepjáró eszközök. Műszaki Katonai Közlöny, 32(2), 107–116. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.2.8
Végvári Zsolt – Hegedűs Ernő – Zentay Péter (2022): A D nyomtatás és katonai alkalmazásának lehetőségei I. rész. Haditechnika, 56(6), 58–62. Online: https:// doi.org/10.23713/HT.56.6.09