Hadmérnök

Empirical Studies of Russian–Ukrainian War Related Fake News, Part 1

Ináncsi Mátyás — 2024-05-09

The Russian–Ukrainian war, which broke out on February 24, 2022, resulted in several paradigm shifts in cyber warfare. One aspect of these changes is psychological operations. Russia and Ukraine have conducted extensive psychological operation campaigns to fulfil their war objectives, which have since been intense along modified intentions. This series of studies examines the impact of war-related fake news through various empirical research.
In the first part of the paper, the authors examine the emergence of psychological operations and related terms in the international academic literature using network analysis methodology. In the second part of the paper, the authors use sentiment and network analysis to investigate the spread of different fake news. In the third study, the authors measure the attitudes toward the perception of the Hungarian Defence Forces from the perspective of the war in the neighbouring country.

Információbiztonság a női munkavállalók aspektusából I.

Hankó Viktória — 2024-05-09

A 21. században az információbiztonság, kiberbiztonság kiemelt fontosságú. Ezen területek szakemberállománya vizsgálatának szükségessége is hangsúlyozza a terület aktualitását – különös tekintettel a nemi megoszlásra, bérezés kérdésére, illetve ezek alakulására, okaira. A tanulmány első részében az információbiztonság és az ahhoz kapcsolódó fogalmak ismertetése mellett a szerző bemutatja a már szakmában dolgozó férfiak és nők jelenlegi szakmai helyzetét, motivációit. Ez egy kérdőíves kutatás keretében valósult meg. Emellett a közösségi média egyre növekvő szerepe is megjelenik a tanulmányban. Ehhez kapcsolódóan az aktuális trendek bemutatása történik szentimentanalízis segítségével.

A metaverzum értelmezése és katonai célú meghatározása 2. rész

Szeleczki Szilveszter — 2024-05-09

Az infokommunikációs hálózatok fejlődését mi sem tükrözi jobban, mint azok sokrétű képességei. A katonai célú infokommunikációs kihívások közé sorolható a metaverzum kérdésköre, s vele aktuálissá vált a virtuális információs környezetekkel szemben támasztott kérdések megválaszolása. Az aktualitás megkérdőjelezhetetlen még akkor is, ha egy már a múltban is létező fogalomról van szó, a technológia jelenleg nem áll készen a kapcsolódó négydimenziós teret megjelenítő hálózatok megvalósítására. A katonai metaverzum egyértelműen sok kérdést felvet mind funkcionális, mind biztonsági szempontból. Célom a katonai metaverzum rendszerszintű értelmezése, a szükséges szemléletmóddal megvizsgálva annak főbb aspektusait. Az elvárható képességek megvalósítása érdekében szükségessé vált ezen infokommunikációs hálózat mélyebb tanulmányozása. A katonai metaverzum hálózatalapú rendszere speciális információs környezet elképzelését követeli meg.

Empirical studies of Russian- Ukrainian war related fake news- Part 2

Ináncsi Mátyás

A 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború számos paradigmaváltást eredményezett a kiberhadviselésben. E változások egyik aspektusa a pszichológiai műveletek. Oroszország és Ukrajna kiterjedt pszichológiai műveleti kampányokat folytatott a háborús céljaik teljesítése érdekében, amelyek azóta intenzívek voltak a módosított célok mentén. Ez a tanulmánysorozat a háborúval kapcsolatos álhírek hatását vizsgálja különböző empirikus kutatásokon keresztül. A tanulmány első részében a szerzők a pszichológiai műveletek és a kapcsolódó kifejezések megjelenését vizsgálják a nemzetközi tudományos szakirodalomban a hálózatelemzés módszertanának felhasználásával. A tanulmány második részében a szerzők hangulat- és hálózatelemzéssel vizsgálják a különböző álhírek terjedését. A harmadik tanulmányban a szerzők a Magyar Honvédség megítélésével kapcsolatos attitűdöket mérik a szomszédos országban zajló háború szempontjából.

A védelmi szférában alkalmazható VR-alapú képzés/felkészítés lehetséges negatív fizikai és pszichológiai hatásai II.

Kovács Gergely — 2024-05-09

Az elmúlt évtized digitális területen történt paradigmaváltásai a legimmerzívebb technológiák alkalmazását is magukkal hozták, mint például a VR, amely az oktatásban és képzésben is megjelent. E technológia rendszeresítése és tömeges alkalmazása előtt nagyon időszerűek a VR-alapú képzéssel, oktatással és annak fizikai, valamint pszichológiai hatásaival kapcsolatos vizsgálatok. A szerző cikksorozatban mutatja be ez irányú kutatásait, amelynek első részében elemezte a virtuális valóság (VR) védelmi területen való alkalmazásának lehetőségeit. Jelen cikkben empirikus kutatásban vizsgálja, hogy mi befolyásolja a VR-alapú oktatás és képzés hatékonyságát, elemzi a felhasználót érintő lehetséges negatív hatásokat. Vizsgálja a VR-használati hajlandóság néhány kérdését annak érdekében, hogy javaslatot tegyen a VR-alapú képzés hatékonyságának növelésére és az eszközhasználat lehetséges negatív hatásainak kiküszöbölésére.

Az álhírekkel kapcsolatos informálás és az oltakozás közötti összefüggések empirikus vizsgálata

Molnár Ákos Ádám — 2024-05-09

2019. decemberben Vuhanban jelent meg a napjainkra már mindenki által ismert és azóta világjárvánnyá nyilvánított Covid–19. A vírussal együtt azonban felerősödtek az álhírek és az ezzel kapcsolatos dezinformálás. Az álhírek és azok terjedése több csatornán is meg tud valósulni, azonban napjainkban ez a legerőteljesebben az online térben történik. 2020 tavaszán a World Health Organization az „infodemic” kifejezéssel, azaz amikor túl sok információ, köztük rengeteg megtévesztő jelenik meg egy járvánnyal kapcsolatban, mutatott rá, hogy nemcsak a vírus, de a vele kapcsolatos dezinformáció, vagyis félreinformálás is ugyanolyan mértékben terjed a világon. Jelenleg még mindig ebben a korszakban élünk, a „post truth” árnyékában, amikor a különböző híreket gyakrabban hisszük el az érzelmi töltöttségük alapján, mintsem valóságtartalmuk vagy forrásuk alapján, jelentősen befolyásolva a társadalom informáltságát. Kutatásom fő célja a koronavírussal kapcsolatos álhírek és érzelmek vizsgálata. Ezen belül az álhírek fajtáit, terjedését és hallgatóságra tett hatásait vizsgáltam. Online felületeken végzett kulcsszóelemzést alkalmazva az álhírek terjedését, annak ütemét és miértjét kutattam. Továbbá kérdőíves elemzést alkalmazva vizsgáltam a világjárvánnyal kapcsolatos álhírek elfogadását, illetve az aggodalmat, fenyegetettséget és fogékonyságot – utóbbi hármat összesítve észlelések néven elemeztem. A kapott adatokat később különböző statisztikai módszerekkel vizsgáltam az IBM SPSS nevű programban. Az adatok alapján megállapítottam, hogy a vakcinákkal kapcsolatos álhírek kivételével, azok a Covid–19-cel kapcsolatos álhírek, amelyek a vírus megjelenésekor voltak a legnépszerűbbek, az első hullám idején voltak a legelterjedtebbek, szemben a többivel. Bebizonyítottam, hogy a vírus ellen megalkotott ellenanyagok megjelenésével és tömeges használatával az álhírek online megjelenése ismét megerősödött. Statisztikai elemzés során bebizonyítottam, hogy az álhírekben való hiszékenység alapján képzett csoportok összefüggést mutatnak a vírussal kapcsolatos érzékeléseikkel. Megállapítottam, hogy a különböző álhírekre adott válaszok összefüggenek az adott személyek oltakozási hajlandóságával.

A légierő-elméletek és a stratégiai kommunikáció összefüggései

Torda Péter — 2024-05-09

Jelen tanulmány feltárja a stratégiai kommunikációval kapcsolatos összefüggéseket a légi hadviselés alaptételeit lefektető klasszikus teoretikusok, illetve a légierő-elméletek korszakváltását fémjelző gondolkodók hadelméleteiben. A tanulmány rámutat, hogy
a stratégiai kommunikáció koncepciói a kezdetektől fogva részét képezik a légierő-elméleteknek, illetve arra, hogy a légierő teoretikusai rendkívül erős stratégiai kommunikációs hatást tulajdonítanak a légi hadviselésnek. A légierővel kapcsolatos teóriák egyik alapfeltevése, hogy a légicsapások olyan lélektani hatást váltanak ki az ellenséges lakosság, illetve az ellenséges vezetés tudatában, amely kulcsfontosságú az ellenség akaratának megtöréséhez és a támadó fél akaratának érvényesítéséhez, vagyis a háború politikai céljának eléréséhez. Ez a feltételezés ugyanúgy jellemzi a klasszikus, mint a modern légierő-elméleteket. Ugyanakkor, sem a klasszikus, sem a modern teóriák nem állapítanak meg általános érvényű összefüggéseket arra a hatásmechanizmusra, amely a légicsapástól az ellenség megadásra kényszerítéséig vezet.

Alacsony sűrűségű idomtöltetek tesztrobbantása

Ember István — 2024-05-09

A 3D nyomtatás alkalmazása a robbantástechnikában is jelentős előnyöket hordozhat. Mivel széles körben elterjedt technológia, ezért a bevezetése nem jelenthet kihívást. A lehetséges alkalmazási terület pedig a különleges formájú idomtöltetek lehetnek. Vizsgálatomban olyan töltetek robbantási hatékonyságát mutatom be, amelyek nem tartalmaznak fémet, kizárólag alacsony sűrűségű anyagból készültek. A hatékonyságot tesztrobbantással vizsgáltam, amely során a kétféle eltérő béléstest-hajlásszöggel készült verzió megfelelt az elvárásoknak. A kevesebb befektetett energiát igénylő változat teljesítménye jobb volt, meggyőző képet mutatott.

Research and Development of Environmental Radiation Situation Assessment Procedures and Methods Following Serious Nuclear Accidents

Manga László — 2024-05-09

The environmental effects of severe nuclear accidents pose a great threat to the environment and to living organisms. Unfortunately, there have been several examples of this over time. In our work, we present development solutions and opportunities which a nuclear power plant or other nuclear facility can implement nuclear environmental monitoring even under extreme conditions. We will discuss systems and tools that can be used to increase the efficiency of the radiation situation assessment, helping decision-makers to make quick and optimal decisions, thus helping to minimise the environmental impact.

Effect of Low Dose Ionising Radiation on the Amount of Mitochondrial Common Deletion and D-Loop Tandem Duplication in Human Peripheral Whole Blood

Deli Gábor — 2024-05-09

The Hungarian Defence Forces assume a significant role in disaster prevention, including nuclear accident prevention tasks, so both the command and executive staff can stay in the higher-than-natural dose area. The current “gold standard” microscopic method aimed at determining the radiation dose suffered is the dicentric chromosome assay (DIC), although sensitive and accurate, it is very time-consuming. Monitoring changes in the amount of common deletion (CD) of mitochondrial DNA (mtDNA) and in the D-loop a tandem duplication (TD) of mtDNA may be a reliable marker of exposure to ionising radiation. This work used the PCR method to investigate how CD and TD change in human blood samples after X-ray irradiation. The CD appears to be a particularly useful marker, as its maximum is below the threshold for clinical symptoms. This work is the first to show the relationship between radiation and tandem duplication. The TD we investigated occurred
more frequently in irradiated human blood samples than native ones. During the future development of the diagnostic tool, both CD and TD are informative and would be used together in a PCR system to detect acute and cumulative irradiation. In recent years, more and more health institutions are dealing with molecular biological diagnostic work. In a disaster situation, if the laboratory capacity of the Hungarian Defence Forces would not be sufficient for this, more external laboratories can be involved for PCR measurements than for traditional microscopic work.

An Experimental Study of Smoke Movement in a Pressurised Smoke-Free Staircase

Mihály István — 2024-05-09

Pressurised staircases play an important role in ensuring both safe evacuation and conditions for rescue and firefighting intervention. Occupants may be delayed in getting to safety or extinguishing the fire for unforeseen reasons. In some cases, the pressurised staircase or its lobby may serve as a temporary protected area for persons unable to escape independently, which should ensure the safety of the persons fleeing or being evacuated for a limited period of time. In such cases, the role of effective smoke control should be a priority. The purpose of pressurisation is to prevent the entry of smoke and toxic combustion gases at dangerous levels, but the possibility cannot be excluded. In the present series of studies, the smoke flow in a pressurised staircase was investigated in order to gain experience of the characteristics of smoke movement and propagation under these conditions.
This involved a series of experiments with smoke cartridges placed on different staircase levels, supported by ventilation measurements to investigate the smoke flow. Based on the results of the measurements and observations, we proposed possible improvements to the technical solutions.

Comparison of the Protection of Critical Healthcare Infrastructures in Germany and Hungary

Mészáros István — 2024-05-09

In 2008, the European Union regulated the basics of the protection of critical infrastructures in a directive. The Member States therefore had to ensure that – in addition to the freedom of the method and means of implementation – the provisions of the directive were transposed into their national legal order. Accordingly, some Member States may define different detailed rules. The detailed rules related to the protection of critical infrastructures (e.g. the designation thresholds) are not public in several Member States, but in Germany and Hungary they have been recorded at the legislative level. In my study, I compare the rules related to the protection of critical healthcare infrastructures, including inpatient care institutions, primarily based on legal sources and the experiences of my study tour in Germany, from the selection criteria system to crisis planning. The good practices resulting from the differences and similarities to be discovered can help to revise and standardise the rules and practices related to the protection of critical health infrastructures.

„Látni és láthatóvá válni” megoldások drónokhoz

Gajdács László — 2024-05-09

A légi közlekedés közvetlen és közvetett résztvevőire napjainkban egyre nagyobb feladat hárul. Egyrészt évről évre növekvő tendenciát mutat a kereskedelmi és teherszállító légi járművek járatainak száma, másrészt pedig egyre gyakoribb a pilóta nélküli légi járművek
jelenléte, amely komoly kihívást jelent a légi forgalmi irányítás és a légijármű-vezetők számára egyaránt. Ahhoz, hogy ez a kétféle módon „vezethető” légi jármű biztonságosan közlekedhessen egy adott légtér szegmensében, tudnunk kell egyrészt, ki és mivel repül,
továbbá, hogy mi a haladási iránya, magassága stb. Ehhez nyújtanak segítséget az olyan rendszerek, mint például: FLARM2; ADS-B3; OGN4; Remote ID.5 Az említett technológiai alkalmazások legfőbb célja, hogy az érintett légi jármű láthatóvá váljon a légi közlekedésben a többi résztvevő számára, beleértve a légi forgalmi irányító szolgálatokat és a hatóságokat is.