Performance Testing of Additive Linear Cutting Charges
Copyright (c) 2024 Ember István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
3D printing is one of today’s fast-growing fields, with a history stretching back decades, yet it is only now becoming a widespread solution. Additive processes offer many possibilities for the manufacture of components. One of the areas where this manufacturing method can be applied is the blasting technology. For customized charges and cumulative blasting tasks, this technology offers considerable scope, but for low-density materials, we do not always have sufficient experience in these areas. In the study presented, it was possible to investigate the performance of several such charges by analysing targets after blasting. Among others, the optimal distance for cutting was identified. This will be useful knowledge for the design of further charges.
Keywords:
How to Cite
References
Ádám Balázs – Ember István (2022a): Béléstestek készítésének technikai lehetőségei alacsony sűrűségű anyagból. Műszaki Katonai Közlöny, 32(4), 101–111. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.6
Ádám Balázs – Ember István (2022b): Kumulatív töltetházak 3D nyomtatása. Hadmérnök, 17(3), 35–44. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2022.3.2
Agu, Henry Obediah (2019): The effect of 3D printed material properties on shaped charge liner performance. PhD-disszertáció. Cranfeld University. Online: https:// dspace.lib.cranfield.ac.uk/handle/1826/15285
Boda József et al. (2016): A hadtudományi kutatási irányok, prioritások és témakörök. Államtudományi Műhelytanulmányok, 16, 1–23. Online: https://www.med.u-szeged.hu/ download.php?docID=90702
Daruka Norbert (2014): Robbanótestek I. – Amit a bombákról tudni érdemes. Műszaki Katonai Közlöny, 24(4), 68–82. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/ mkk/article/view/2298/1565
Daruka Norbert (2016): Robbanóanyag-ipari alapanyagok és termékek osztályozásá¬nak lehetőségei. Műszaki Katonai Közlöny, 26(1), 26–44. Online: https://folyoirat. ludovika.hu/index.php/mkk/article/view/2187/1456
Daruka Norbert – Kovács Zoltán (2013): IEDD: Improvised Explosive Device Disposal. In Krivanek, Vaclav – Stefek, Aleksandr (szerk.): International Conference on Military Technologies: ICMT 2013.Brno: University of Defence, 383–390.
Daruka Norbert – Csurgó Attila (2017): Military explosive ordnance – The bomb. In Beňovský, M. (szerk.): Trhacia technika 2017: Zborník prednášok.Banská Bystrica: Slovenská spoločnosť pre trhacie a vŕtacie práce, 44–55.
Ember István (2022a): Hatásvizsgálati robbantás kumulatív töltetekkel. Műszaki Katonai Közlöny, 32(4), 13–23. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.2
Ember István (2022b): Modern kumulatív töltetek hatékonyságának vizsgálata. Haditechnika, 56(6), 15–20. Online: https://doi.org/10.23713/HT.56.6.03
Ember István (2022c): 3D nyomtatott lyukasztó töltetek hatásvizsgálata. Hadmérnök, 17(4), 63–73. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2022.4.5
Fazekas Ferenc (2022): Application of Artificial Intelligence in Military Operations Planning. AARMS, 21(2), 41–54. Online: https://doi.org/10.32565/aarms.2022.2.3
Gál Bence – Németh András (2019): Additív gyártástechnológiák katonai alkalmazásának vizsgálata, különös tekintettel a katonai elektronika területére. Hadmérnök, 14(1), 231–249. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2019.1.19
Gyarmati József – Hegedűs Ernő – Gávay György (2022): Automata sebességváltóban alkalmazott kapcsolt bolygóművek – Wilson-váltó: Harckocsi-sebességváltó modell kialakítása 3D nyomtatással oktatási célból. Műszaki Katonai Közlöny, 32(3), 113–126. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.7
Kovács Zoltán (2002): Gondolatok a műszaki támogatás és a műszaki zárás alapjairól. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 6(1), 30–35.
Kovács Zoltán (2012a): Az improvizált robbanóeszközök főbb típusai. Műszaki Katonai Közlöny, 22(2), 37–52. Online: https://mkk.uni-nke.hu/document/mkk-uni-nke-hu/2012_2_03 IED-k f%C5%91bb t%C3%ADpusai–Kov%C3%A1cs Z.pdf
Kovács Zoltán (2012b): Fontos létesítmények IED elleni védelme. Műszaki Katonai Közlöny, 22(ksz.), 35–44. Online: https://mkk.uni-nke.hu/document/mkk-uni-nke-hu/2012_k_05 IED elleni v%C3%A9delem–Kov%C3%A1cs_Z.pdf
Kugyela Lóránd (2020): A többkomponensű robbanóanyagok múltja, jelene és jövője. Katonai Logisztika, 28(4), 58–75. Online: https://doi.org/10.30583/2020.4.058
Lukács László (2017): Szemelvények a magyar robbantástechnika fejlődéstörténetéből, Különös tekintettel a továbbfejlesztés várható irányaira és a kor új kihívásaira. Budapest: Dialóg Campus.
Lukács László (2010): A kumulatív töltetek és gyakorlati alkalmazásuk. Műszaki Katonai Közlöny, 20(1–4), 175–185. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index. php/mkk/article/view/2866/2122
Németh András – Virágh Krisztián (2022): Mesterséges intelligencia és haderő – A mes-terséges intelligencia fejlődéstörténete I. rész. Hadmérnök, 56(1), 17–22. Online: https://doi.org/10.23713/HT.56.1.03
Padányi József (1994): A Magyar Honvédség műszaki csapatainak lehetőségei és feladatai békeidőben a természeti- és civilizációs katasztrófák megelőzésében és a következmények felszámolásában.Kandidátusi értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.
Tóth József Lukács – Vég Róbert (2022): Autonóm terepjáró eszközök. Műszaki Katonai Közlöny, 32(2), 107–116. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.2.8
Végvári Zsolt – Hegedűs Ernő – Zentay Péter (2022): A D nyomtatás és katonai alkalmazásának lehetőségei I. rész. Haditechnika, 56(6), 58–62. Online: https:// doi.org/10.23713/HT.56.6.09