Hadmérnök

Új személyi légideszantejtőernyőtípus rendszerbe állítása előtt a Magyar Honvédség V. rész

Szaniszló Zsolt — Wed, 19 May 2021 00:00:00 +0200

Többrészes tanulmányom a Magyar Honvédség (MH) új személyi légideszantejtőernyő-rendszerrel történő ellátásának szükségességére hívja fel a figyelmet, és természetesen javaslatot tesz a beszerzésre irányuló kezdeti lépések megtételére. A tanulmány korábbi részeiben napjaink legelterjedtebben alkalmazott konvencionális személyi légideszantejtőernyő-rendszereit mutattam be, és elemeztem a főés a tartalékejtőernyő-, illetve a biztonságinyitóműszer-típusokat. A tanulmány ötödik, egyben befejező része számos hadseregben alkalmazott modern, de ugyanakkor még hagyományos rendszerű személyi légideszantejtőernyő- rendszerekhez rögzíthető személyi felszereléseket vizsgálja meg, amelyekkel az MH légideszantosai, mint lehetséges alkalmazók, ugrásaikat a jövőben biztonságosan végrehajthatják.

A kibertér fejlődése (második rész)

Kralovánszky Kristóf — Wed, 19 May 2021 00:00:00 +0200

Az állami akaratérvényesítés eszközei között egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a kiberműveletek. Alkalmazásuk sokkal komolyabb körültekintést igényel,
mint a hagyományos tartományokban végzett műveletek, mivel a megtámadott infrastruktúra nem kellően felmért interdependenciái hatalmas járulékos károkat okozhatnak a támadónak is. Jelen tanulmány ennek bizonyos kockázatait és összefüggéseit vizsgálja.

Virtuálisvalóság-alapú taktikai szimulációs kiképző eszközök hazai fejlesztési lehetőségei 2. rész

Marlok Tamás — Wed, 19 May 2021 00:00:00 +0200

Az informatika és mikroelektronika technológiai fejlődésével a virtuálisvalóság-eszközök egyre hatékonyabbá válnak, egyre nagyobb beleélést, a valóság egyre pontosabb szimulációját teszik lehetővé. Ezt a technológiát a gazdaságilag fejlettebb államok katonai és rendvédelmi szervezetei már több mint egy évtizede kezdték el alkalmazni különböző területeken. Jelen tanulmányban azt kívánom igazolni, hogy ez a technológia mára elérte azt a fejlettségi szintet és modularitást, amikor
alkalmazott kutatások eredményeként olyan saját eszközöket tudunk fejleszteni, amelyek akár nemzetközi szinten is piacképes alternatívát jelenthetnek a magas
költségű rendszerekkel szemben, és amelyekkel a kiképzés bizonyos területei forradalmasíthatók. A cikksorozat második részében szintén a technológia lehetőségeit
vizsgálom, de már a kiképzési terület szemszögéből, azaz a VR-eszközök milyen kiképzési célokra felelhetnek meg. A cikksorozat harmadik részében fogok kitérni a tárgyalt eszközök korlátaira, amelyekre fejlesztés során fokozottan ügyelni kell.

Szerves mikroszennyezők kockázatelemzése a parti szűrésen alapuló ivóvízellátásban

Goda Zoltán — Wed, 19 May 2021 00:00:00 +0200

A környezetünkben előforduló szerves mikroszennyezők az elmúlt néhány évtizedben kerültek a kutatások fókuszába. A jellemzően antropogén forrásból származó szennyezőanyagok felszíni vizekben történő megjelenése előrevetíti annak lehetőségét, hogy parti szűrésű vízbázisainkon keresztül e vegyületek bekerülnek az ivóvízellátó rendszerekbe, a fogyasztók számára egészségügyi kockázatot jelentve. A közelmúltban zajlott kutatások rámutattak, hogy e szennyezőanyagok a Dunában és a folyóhoz kapcsolódó fővárosi parti szűrésű vízbázisokban is jelen vannak. E kutatások eredményei alapján, illetve a nemzetközi szakirodalomban publikált,
ivóvízre vonatkozó egészségügyi indexek felhasználásával kiszámítható az egyes vegyületek kockázati tényezője. Ezzel tulajdonképpen számszerűsíthető a szerves mikroszennyező anyagok fogyasztókra gyakorolt kockázatának mértéke. Ebben a cikkben a szerző a Budapest ivóvízellátását biztosító ivóvízbázisok és a szerves
mikroszennyezők kapcsolatát, kockázatait elemzi. A kockázati tényezők ismeretében meghatározható azon szerves szennyezőanyagok csoportja, amely a jövőben
nagyobb figyelmet és folyamatos nyomon követést igényel.

A műszaki mentés művelete összeomlott épületnél, a földrengéskutató- és mentőcsapatok tevékenysége 2. rész

Jackovics Péter József — Wed, 19 May 2021 00:00:00 +0200

30 éves a földrengés sújtotta területen bevethető városi kutató- és mentőcsapatok tevékenysége. 2005-ben, 15
éve Magyarország volt az első, aki alávetette magát
az Egyesült Nemzetek Szervezet Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala által a földrengéskutató- és mentőcsapatok számára kidolgozott INSARAG- minősítésnek, amelyet azóta második alkalommal, 2012-ben és 2017-ben megismételtünk a HUNOR hivatásos és a HUSZÁR önkéntes mentőszervezetek révén. A földrengés
következtében összeomlott épületekből a mentés tudatos felkészülést és speciális felszereltséget, sok gyakorlást igénylő feladat. A szerző összegyűjtötte az USAR-csapatok
műszaki mentési műveletének módszerét, eszközrendszerét a felderítéstől a beavatkozáson át, bemutatva annak kihívásait, a jövőbeni módszertani fejlesztések lehetséges lépéseit.
A második rész a keresés és a mentés műveletét, a helyreállítás, a mai építési követelmények és az INSARAG új céljait mutatja be.

Veszélyes üzemek folyamatbiztonságának kockázatalapú irányítása és annak lehetőségei II.

Serfőző Kálmán — Wed, 19 May 2021 00:00:00 +0200

A szerző kétrészes publikációjában az Amerikai Vegyészmérnök Intézet, Vegyi Folyamatok Biztonsági Központja által kidolgozott különböző technológiai folyamatok kockázatalapú biztonsági irányításának lehetőségeit kívánja bemutatni. A magyar katasztrófavédelmi törvény meghatározó elemei az iparbiztonsági szempontból veszélyes üzemek biztonsági irányítási rendszereivel szemben támasztott előírások.
A szerző által ismertetett eljárás elemei több Magyarországon működő veszélyes anyagokkal foglalkozó vállalat által használtak, azonban jogszabályi szinten nem
jelenik meg hazánkban ilyen összetett követelményrendszer. A második cikkben a kockázatalapú folyamatbiztonság elvéhez kapcsolódóan a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek technológiai rendszereinek beüzemeléséhez kapcsolódó kérdésekről, a veszélyhelyzetekre történő felkészülés fontosságáról, az üzemeltetést végzők és közreműködők képzéséről, valamint a bekövetkezett események kivizsgálásának, elemzésének fontosságáról olvashatunk.

A magyar szénhidrogéniparban előfordult katasztrófák, azok tanulságai és a megelőzés módozatai 2. rész

Tóth András, Siposné Kecskeméthy Klára, Endrődi István — Wed, 19 May 2021 00:00:00 +0200

A tanulmány második részében a szerzők rámutatnak arra, hogy a szénhidrogénipari üzemek a rájuk jellemző „fokozott tűz- vagy robbanásveszély” miatt a katasztrófavédelem
kiemelt területének számítanak. A szénhidrogén feldolgozás során az üzemekben előforduló balesetek nem múlnak el nyomtalanul, a környezetre, a technológiára és a működtetőkre egyaránt nagy hatást gyakorolnak. A szerzők
véleményét a feldolgozott események megerősítik a tekintetben, hogy a nagyobb ipari katasztrófák elkerüléséhez a hatóságoknak, a fejlesztőknek és az üzemeltetőknek közösen, a korábbi események tanulságait felhasználva a felkészülés és a megelőzés komplex módozatainak fejlesztésével mindig egy gondolattal a káresetek bekövetkezése előtt kell járniuk.

A Covid-19-világjárvány hatása a telemedicina védelmi besorolására

Helyes Marcell, Fejes Zsolt — Wed, 19 May 2021 00:00:00 +0200

A szerzők célja, hogy rávilágítsanak egy jelenleg még határterületi megjelenéssel jellemezhető, de a koronavírus-világjárvány során kiemelt szerepet elnyerő és egyre
inkább önálló domén formájában megjelenő rendszer, a telemedicina jelentős térnyerésére. A betegség természetéből adódó korlátozások és az ezzel egyidőben a lakosság részéről fokozódó egészségügyi ellátási igény együttesen emelte a telemedicinát az egészségügyi ellátás fókuszába. Ennek következményeként jelent meg hazánkban a jogalkotók részéről azon törvényi módosítás, amely a telemedicina működését mind szabályozás, mind finanszírozási oldalról egyaránt támogatta.
A szerzők a tanulmányban arra keresik a választ, hogy a konvencionális egészségügy mellett a telemedicinális rendszer felfogható-e mint önálló entitás, és ennek jogán
a közeljövőben alkalmassá válik-e majd arra, hogy a törvényi szabályozás szerint a létfontosságú rendszeri besorolással járó fokozott védelmi prioritást élvezzen.

Az egészségügyi szűrés kockázatelemzésen alapuló új modellje

Szepesváry Zsolt, Pelcz Dominika — Wed, 19 May 2021 00:00:00 +0200

A Magyarországon használatos szűrővizsgálati rendszer nem egységes elvek mentén épül fel a katonai és a polgári egészségügyben. Nincsen csak evidenciaalapú vagy
kockázatbecslésre hagyatkozó módszer. Egyik szűrési rendszer sem vizsgálta meg, hogy mely betegségek szűrendők az egymáshoz képesti előfordulásuk függvényében. A jelen szűrővizsgálati protokollban szereplő betegségek kimutatása bizonyítottan szükséges, de nem történt vizsgálat arra nézve, hogy biztosan ezek a legfontosabb szűrendő kórképek, illetve a lista frissítésére sincsenek irányelvek. Létrehoztunk egy modellt, amely alapján összehasonlíthatóak a szűrendő betegségek az előfordulási kockázatuk alapján. A modell segítséget nyújthat az egészségügyi rendszerek üzemeltetésében és a szűrővizsgálatok tervezésében.

A világítás katonai vonatkozásai II/2. rész

Jasztrab Péter, Istók Róbert — Wed, 19 May 2021 00:00:00 +0200

A cikksorozatunk második témakörének ebben a részében folytatjuk a fény és világítás katonai aspektusainak az előzőekben megkezdett tárgyalását. Korábban bemutattuk a szakág működése során felmerülő specifikumokat és csoportosítási lehetőséget. Most szó lesz az eszközökről és a követelményekről. Az aktualitása miatt foglalkozunk piaci előrejelzésekkel és rendszeresített eszközökkel, illetve
kiemelten kezeljük az éjjellátókat is, mivel kulcsszerepet töltenek be a kötelékben végzett vizuális teljesítmény fokozásában. Ebben a részben igyekszünk körbejárni
a látás és a látáskorlátozás harctéri alkalmazásának fejlődését, hogy történelmi kitekintés után a következő, azaz a témazáró topikban a fénybiztosítás és az elsötétítés
sajátosságaira helyezhessük a hangsúlyt.

Mechanikai védelem mint késleltetés a fizikai védelemben

Horváth Tamás — Wed, 19 May 2021 00:00:00 +0200

Sokat és sokszor beszélünk a biztonsági szakmában a fizikai védelem egyik legfontosabb védelmi eleméről a mechanikai védelemről. Néhány kivételes esettől (nukleáris létesítmények fizikai védelme) eltekintve szinte soha nem foglalkozunk azzal, hogy a késleltetési funkció az egyik legalapvetőbb feladata minden, a védett területre
történő bejutást akadályozó, nehezítő és így késleltető – esetenként építészeti, építőipar – mechanikai védelmi rendszerelemnek, pedig érdemes lenne. Jelen dolgozatomban ezen funkció részleteit és feladatait fogom megvilágítani, segítve ezzel a mérnökök, leendő megrendelők szemléletének a változását ebben a témakörben.

Az élelmezési ellátás kalóriatartalmának empirikus vizsgálata a Magyar Honvédségben

Seres Flórián — Wed, 19 May 2021 00:00:00 +0200

A Magyar Honvédség (MH) feladata – alaprendeltetéséből adódóan – többek között Magyarország szuverenitásának védelme külső támadásokkal szemben, az ország helyreállítása esetleges természeti és ipari katasztrófák bekövetkeztével, továbbá a szövetségi és nemzetközi szerződésekből adódó katonai kötelezettségek teljesítése.
Ez a komplex feladatkör jól felkészült, egészséges, átlagon felüli fizikai teljesítőképességgel rendelkező állományt igényel. Éppen ezért a napi feladatok végrehajtása
során kardinális szerepet kap a napi élelem, tápanyag minősége, mennyisége.
Úgy gondolom, a téma vizsgálata szükségszerű és aktuális, hiszen napjaink katona- és biztonságpolitikai helyzetét figyelembe véve kiemelt jelentőségű egyenruhásaink erőnléte. Ezen kondíció megteremtéséhez stabil, jól működő ellátási rendszerre van szükség, amely az egész év során magas színvonalon biztosítja katonáink élelmezési ellátását. Jelen publikáció célja a szerző egy korábbi felmérése alapján képet adni az MH élelmezési ellátásának minőségéről, feltárva az esetleges hiányosságokat, megvizsgálva a kielégítő ellátás megvalósulásának kérdéskörét.