A részvételi költségvetés mint kormányzási innováció: elméleti megközelítések és intézményi beágyazottság Magyarországon
Copyright (c) 2026 Horváth Anett
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A tanulmány a részvételi költségvetést mint kormányzási innovációt vizsgálja, különös tekintettel annak elméleti beágyazottságára és intézményi szerepére a helyi önkormányzati rendszerekben. A dolgozat amellett érvel, hogy a részvételi költségvetés a közép- és kelet-európai, fiskálisan korlátozott környezetben nem elsősorban redisztributív eszközként, hanem a kormányzási kapacitást erősítő mechanizmusként értelmezhető. A deliberatív demokrácia, az intézményi elmélet és a közszektorbeli innováció perspektíváin keresztül a tanulmány bemutatja, hogy a részvételi költségvetés miként járul hozzá az átláthatóság, a legitimáció és az adminisztratív tanulás erősítéséhez.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
- 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi önkormányzatokról
ARGYRIS, Chris – SCHÖN, Donald A. (1978): Organizational Learning: A Theory of Action Perspective. [H. n.]: Addison-Wesley.
BAIOCCHI, Gianpaolo (2001): Participation, Activism, and Politics. The Porto Alegre Experiment and Deliberative Democratic Theory. Politics & Society, 29(1), 43–72. Online: https://doi.org/10.1177/0032329201029001003
DRYZEK, John S. (2000): Deliberative Democracy and Beyond: Liberals, Critics, Contestations. Oxford University Press. Online: https://archive.org/details/deliberativedemo0000dryz
FUNG, Archon (2006): Varieties of Participation in Complex Governance. Public Administration Review, 66(S1), 66–75. Online: https://doi.org/10.1111/j.1540-6210.2006.00667.x
GANUZA, Ernesto – BAIOCCHI, Gianpaolo (2012): The Power of Ambiguity. How Participatory Budgeting Travels the Globe. Journal of Public Deliberation, 8(2). Online: https://doi.org/10.16997/jdd.142
GRINDLE, Merilee S. (2004): Good Enough Governance. Poverty Reduction and Reform in Developing Countries. Governance, 17(4), 525–548. Online: https://doi.org/10.1111/j.0952-1895.2004.00256.x
HABERMAS, Jürgen (1996): Between Facts and Norms: Contributions to a Discourse Theory of Law and Democracy. Cambridge, Massachusetts: MIT Press. Online: https://teddykw2.wordpress.com/wp-content/uploads/2012/07/jc3bcrgen-habermas-between-facts-and-norms.pdf
PETERS, B. Guy (2015): Advanced Introduction to Public Policy. [H. n.]: Edward Elgar Publishing.
PETERS, B. Guy – PIERRE, Jon (2016): Governance, Institutions and Administrative Reform. In ANSELL, Christopher – TORFING, Jacob (szerk.): Handbook on Theories of Governance. [H. n.]: Edward Elgar, 209–223.
POLLITT, Christopher – BOUCKAERT, Geert (2017): Public Management Reform. A Comparative Analysis. Oxford: Oxford University Press. Online: https://ndl.ethernet.edu.et/bitstream/123456789/40090/1/102.Christopher%20Pollitt.pdf
SINTOMER, Yves – HERZBERG, Carsten – RÖCKE, Anja (2008): Participatory Budgeting in Europe. Potentials and Challenges. International Journal of Urban and Regional Research, 32(1), 164–178. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-2427.2008.00777.x
SMITH, Graham (2009): Democratic Innovations. Designing Institutions for Citizen Participation. Cambridge University Press.
STOKER, Gerry (2006): Public Value Management. A New Narrative for Networked Governance? The American Review of Public Administration, 36(1), 41–57. Online: https://doi.org/10.1177/0275074005282583
VARGA, Zs. András – PATYI, András – SCHANDA, Balázs szerk. (2015): The Basic (Fundamental) Law of Hungary: A Commentary of the New Hungarian Constitution. Dublin: Clarus Press. Online: https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/3489
WAMPLER, Brian (2012): Participatory Budgeting. Core Principles and Key Impacts. Journal of Public Deliberation, 8(2). Online: https://doi.org/10.16997/jdd.138
YIN, Robert K. (2014): Case Study Research. Design and Methods. SAGE Publications.