Érték, identitás, konfliktus, részvétel és emberi jogok

– a nyelvi jogok többszempontú megközelítése

  • Nagy Noémi
doi: 10.32566/ah.2022.1.3

Absztrakt

Jelen tanulmányban a nyelvi jogok elismerése mellett szóló három fő érvet vizsgálom. Ezek egyike szerint a nyelvi sokféleség fontos és megőrzendő érték, a nyelv identitásformáló tényező. Egy másik megközelítés rámutat, hogy a nyelvi különbözőség konfliktushoz vezet, amennyiben az egyes nyelvi közösségek eltérő jogokkal rendelkeznek nyelvük használatára. A harmadik érvelési irány szerint a nyelvi jogok a többi emberi joghoz való hozzáférés, a demokratikus részvétel eszközei, de önmagukban is emberi jogoknak tekinthetők. Akár egy védendő érték biztosítékának, akár hasznos konfliktuskezelési eszköznek, akár emberi jogoknak tekintjük a nyelvi jogokat, a nyelvi kérdés szabályozását nem lehet az egyes államok szabad belátására bízni: szükség van a nemzetközi közösség eddigieknél hathatósabb szerepvállalására is.

Kulcsszavak:

nyelvi jogok emberi jogok érték identitás konfliktus részvétel

Hogyan kell idézni

Nagy, N. (2022). Érték, identitás, konfliktus, részvétel és emberi jogok: – a nyelvi jogok többszempontú megközelítése. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 10(1), 29–37. https://doi.org/10.32566/ah.2022.1.3

Hivatkozások

Andrássy György: Nyelvi jogok. A modern állam nyelvi jogának alapvető kérdései, különös tekintettel Európára és az európai integrációra. Pécs, JPTE Európa Központ, 1998.

Andrássy György: Nyelvszabadság. Egy egyetemes elismerésre váró egyetemes emberi jog. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 2013.

Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

De Saussure, Ferdinand: Course in General Linguistics. Ford. Roy Harris. London, Duckworth, [1916] 1983.

De Varennes, Fernand: The Protection of Linguistic Minorities in Europe and Human Rights: Possible Solution to Ethnic Conflicts? Columbia Journal of European Law, 2. (1995), 1. 107–143.

De Varennes, Fernand: Ethnic Conflicts and Language in Eastern European and Central Asian States: Can Human Rights Help Prevent Them? International Journal on Minority and Group Rights, 5. (1997), 2. 135–174. Online: https://www.jstor.org/stable/24674587?seq=1

Eberhard, David M. – Gary F. Simons – Charles D. Fennig (szerk.): Ethnologue: Languages of the World. Twenty-fourth edition. Dallas, SIL International, 2021. Online: https://www.ethnologue.com

EBESZ Kisebbségi Főbiztos: A nemzeti kisebbségek nyelvi jogairól szóló Osloi Ajánlások és az ezekhez kapcsolódó értelmező megjegyzések (1998. február).

Gafner-Rojas, Claudia: Indigenous Languages as Contributors to the Preservation of Biodiversity and their Presence in International Environmental Law. Journal of International Wildlife Law & Policy, 23. (2020), 1. 44–61. Online: https://doi.org/10.1080/13880292.2020.1768693

Láncos Petra Lea: A nyelvi sokszínűség értékének és védelmének filozófiai megalapozása, különös tekintettel az Európai Unió nyelvpolitikai kihívásaira. Iustum Aequum Salutare, 8. (2012), 3–4. 275–298. Online: http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20123sz/17.pdf

Macartney, Carlile Aylmer: National States and National Minorities. New York, Russell and Russell, 1968.

May, Stephen: Language Rights: Moving the Debate Forward. Journal of Sociolinguistics, 9. (2005), 3. 319–347. Online: https://doi.org/10.1111/j.1360-6441.2005.00295.x

Rindler Schjerve, Rosita – Eva Vetter: Historical Sociolinguistics and Multilingualism: Theoretical and Methodological Issues in the Development of a Multifunctional Framework. In Rosita Rindler-Schjerve (szerk.): Diglossia and Power. Language Policies and Practice in the 19th Century Habsburg Empire. Berlin, De Gruyter Mouton, 2003. 40–62. Online: https://doi.org/10.1515/9783110197204.2.35

Simons, Gary F.: Two Centuries of Spreading Language Loss. Proceedings of the Linguistic Society of America, 4. (2019), 1. 27. Online: https://doi.org/10.3765/plsa.v4i1.4532

Jogforrások

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája. Strasbourg, 1992. október 2.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény

Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A12012M%2FTXT

Az Európai Unió Alapjogi Chartája. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:12016P/TXT&from=EN

Emberi Jogok Európai Egyezménye

European Court of Human Rights: Eğitim ve Bilim Emekçileri Sendikası v. Turkey, App. no. 20641/05, judgment of 25 September 2012.

Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

Magyarország Alkotmánybírósága: 8/1990. (IV. 23.) AB határozat

Magyarország Alkotmánybírósága: 57/1991. (XI. 8.) AB határozat

Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény

Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

UN Human Rights Committee: Ballantyne, Davidson, McIntyre v. Canada, Communications No. 358/1989 and 385/1989, U.N. Doc. CCPR/C/47/D/359/1989 and 385/1989/Rev.1 (1993)

UN Permanent Forum on Indigenous Issues: Report on the Eighteenth Session, 22 April–3 May 2019, E/2019/43-E/C.19/2019/10.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.