A repülésbiztonsági kockázatelemzési eljárások evolúciója II.
Copyright (c) 2025 Beller Balázs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Mint sok veszélyes üzem, a légi közlekedés is csak elfogadott és elfogadhatatlan, azaz kezelendő kockázatok mentén valósítható meg. A cikk megírásának célja, hogy folytassa az 1960-as évektől megjelenő kockázatelemzési eljárások bemutatását, esetleges egymásra épülését, használhatóságát. Ismertetni kívánja azon kockázatelemzési és szemléltetési eljárásokat, amelyek a lineáris kockázatelemzési eljárásokon túl a komplex, többszörösen összetett rendszerek elemzésére is alkalmazhatók. A 2000-es évek után megjelenő modellek megértése, alkalmazása ugyanakkor legalább annyira nehéz, összetett feladat, mint azon rendszerek megértése, amelyek elemzésére ezen modellek készültek. A cikk többek között ezen komplex látásmód megértésében is próbál segítséget nyújtani. A választott kutatási módszer alapvetően a külföldi szakirodalom feldolgozásán alapult.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
[1] Derek Viner, Accident Analysis and Risk Control, Melbourne, Derek Viner Pty Ltd, 1991.
[2] Erik Hollnagel, David Slater, A FRAM Handbook, FRAMsynt 2022.
[3] Ezt Erik Hollnagel, An Application of the Functional Resonance Analysis Method (FRAM) to Risk Assessment of Organisational Change, Stockholm, Swedish Radiation Safety Authority, 2013. Online: https://inis.iaea.org/collection/NCLCollectionStore/_Public/44/057/44057156.pdf
[4] Erik Hollnagel, Barriers and Accident Prevention, London, Ashgate Publishing, 2004.
[5] Erik Hollnagel, FRAM Model Interpeter, FRAMsynt 2021. Online: https://safetysynthesis.com/onewebmedia/FMI_Plus_V2-1.pdf
[6] Erik Hollnagel – Örjan Goteman, „The Functional Resonance Accident Model,” in Cognitive Systems Engineering in Process Control, Sendai, Tohoku University 2004. Online: https://skybrary.aero/sites/default/files/bookshelf/403.pdf
[7] Jens Rasmussen, „Human Error and the Problem of Causality in Analysis of Accidents.” Philosophical Transactions of the Royal Society, Biological Sciences, 327. évf. 1241. sz. pp. 449–462. 1990. Online: https://doi.org/10.1098/rstb.1990.0088
[8] Justin Larouzee – Jean-Christophe Le Coze, „Good and Bad Reasons: The Swiss Cheese Model and Its Critics,” Safety Science, 126. évf. 2020. Online: https://doi.org/10.1016/j.ssci.2020.104660
[9] Nancy Leveson, „A New Accident Model for Engineering Safer Systems,” Safety Science, 42. évf. 4. sz. pp. 237–270. 2004. Online: https://doi.org/10.1016/S0925-7535(03)00047-X
[10] Nancy G. Leveson – John P. Thomas, STPA Handbook, MIT Partnership for System Spproaches to Safety and Security (PSASS), Boston, Massachusetts Institute of Technology, 2018. Online: https://psas.scripts.mit.edu/home/get_file.php?name=STPA_handbook.pdf
[11] Nancy G. Leveson, „A Systems Approach to Risk Management Through Leading Safety Indicators,” Reliability Engineering and System Safety, 136. évf. pp. 17–34. 2015. Online: https://doi.org/10.1016/j.ress.2014.10.008
[12] Riccardo Patriarca et al., „Framing the FRAM: A Literature Review on the Functional Resonance Analysis Method,” Safety Science, 129. évf. 2020. Online: https://doi.org/10.1016/j.ssci.2020.104827
[13] Yvonne Toft et al., Model of Causation: Safety, Tullamarine, Safety Institute of Australia Ltd. 2012.