Repüléstudományi Közlemények

Az Operation Unified Protector a máltai légi navigációs szolgáltató szemszögéből

Paulov Attila — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A háborús konfliktusok minden esetben hatást gyakorolnak a légi navigációs szolgáltatókra közvetlen és közvetett módon egyaránt. Napjainkban különösen aktuális egy szomszédos országban zajló konfliktuson keresztül vizsgálni a légi navigációs szolgáltatás ellátását, felvázolni annak komplexitását, nehézségeit és egyben a polgári-katonai együttműködésben rejlő lehetőségeket. Jelen tanulmányomban a máltai légi navigációs szolgáltató OUP-műveletben való szerepének elemzésére vállalkoztam, bemutatva egyben a szigetország légi közlekedésének rövid történetét, valamint légiforgalmi környezetét.

Merevszárnyú drónok üzleti alkalmazásai Magyarországon

Szilágyi Dávid, Sziroczák Dávid, Fendrik Ármin — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A drónok vagy pilóta nélküli légi járművek alkalmazása számos területen új fejezetet nyitott a szakmákban vagy iparágakban. A leggyakoribb dróntípus, amelyet a legtöbb feladatra alkalmaznak, a forgószárnyas drón. A merevszárnyú drónok energiahatékonysága azonban néhány alkalmazás esetén előnyösebb lehet, a csökkent manőverezhetőség mellett is. A cikkben egy hazai fejlesztésű
merevszárnyú drónplatform magyar viszonylatban való üzleti alkalmazási lehetőségeit tekintjük át. A világszerte különböző repülőeszközökkel végrehajtott feladatok összegyűjtése és analízise alapján a platform magyar viszonylatban a lineáris struktúrák ellenőrzésére lehet legalkalmasabb. Ezek közül az elektromos távvezetékek, illetve olaj- és gázvezetékek ellenőrzése a leginkább
célravezető. Legtöbbször ugyanis az egyetlen lehetőség a légi, helikopteres ellenőrzés lehet a nehéz bejárhatóság miatt, amely sokkal költségesebb és kevésbé biztonságos. A helikopterek megvásárlása erre a célra rendkívül költséges, így legtöbbször bérlik erre a feladatra, azonban a drónok beszerzése minden felszereléssel együtt csak ennek töredéke, akár a helikopter beszerzési értékének 10%-a alatt is lehet. A feladat szempontjából a drónos megoldás is a megfelelő szenzorokkal felszerelve ekvivalens adatokkal szolgál. A növényzet benövését, szakadást, szivárgást, törést és hasonló üzemi hibákat ugyanúgy képesek azonosítani.

Pilóta nélküli légi járművek (típus) megfelelőségértékelésének és a légi járművek folyamatos légi alkalmassága fenntartásának hatása a légi közlekedés biztonságára

Simon Sándor — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó üzembentartási követelményeket az Európai Unió (EU) az UAS műszaki-technikai tartalma, illetve annak alkalmazási módja szerint különíti el. Az UAS műszaki tartalma és alkalmazási módja szerint három üzembentartási kategória létezik: nyílt, speciális és tanúsított (fordítási hiba miatt engedélykötelesnek hívott). Amennyiben az UAS-művelet átlépi a nyílt és a speciális kategóriájú műveletre meghatározott műveleti korlátokat, például az UAS maximális felszálló tömege (MTOM) meghaladja a 25 kg-ot, a művelet repülési magassága 120 m feletti, vagy látótávolságon kívül (BVLOS) hajtjuk végre azt, illetve amennyiben a művelet biztonságos végrehajthatósága kapcsán elvégzett SORA-alapú kockázatértékelés alapján az adott művelet biztonságosan nem hajtható végre és/vagy az illetékes légi közlekedési hatóság úgy ítéli meg, hogy csak légijármű-tanúsítási eljárás lefolytatását követően lehet észszerűen csökkenteni a műveleti kockázatokat, akkor tanúsított kategóriájú UAS-műveletekről beszélünk. Jelen cikkemben az UAS-kategóriák és a légi járművek tanúsítási rendjének ismertetése mellett, a tanúsított kategóriájú UAS-műveletek biztonságos végrehajtásának lehetőségét és a folyamatos légi alkalmasságot irányító szervezetek (CAMO)5 ebben látható jövőbeni jelentőségét kívánom bemutatni.

A magánszféra védelme a pilóta nélküli légi jármű alkalmazása során

Ripszám Dóra — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A technológiai fejlődés és a digitalizáció növekvő tendenciájának következtében az egyén magánszférájának védelme olyan új kihívásokkal néz szembe, amelyekre a szabályozásnak is szükséges reagálnia. A pilóta nélküli légi járművek használata rendkívül dinamikus terjedést mutat, azonban a széles körű igénybevétel során számos magánszférát, illetve az információs önrendelkezési jogot is érintő kérdés merül fel. A pilóta nélküli légi jármű használata kapcsán a magánszféra védelme nem csupán az Alaptörvényre vezethető vissza, de büntetőjogi felelősségi struktúra is kapcsolódik hozzá.

A fejlesztésben használt szoftvermodellek alkalmazása és minősítése

Schuster György — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A feladatok komplexitásának növekedésével a fejlesztőknek különböző eszközöket kell használni. Erről egy előző publikációban már részletesen beszéltünk. Ebben a cikkben egy speciális területet érintünk, amely napjainkban egyre inkább előtérbe kerül, ez a modellek alkalmazásának kérdése. A modellek alkalmazása biztonságkritikus rendszerekben azonban felveti a modellek megbízhatóságának kérdését, illetve ezeknek a szoftvereszközöknek a minősítési kérdéseit.

Idősorok alkalmazása szoftvermegbízhatóság előrejelzésére

Schuster György — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A biztonságkritikus szoftverek fejlesztése kulcsfontosságú. Ez kifejezetten hangsúlyos olyan területeken, ahol a feladatok nagy része, vagy teljes egésze szoftverekre van bízva. Az ilyen szoftverek hibái komoly következményekkel járhatnak, ideértve az életveszélyes helyzeteket, a gazdasági károkat és egyéb komoly problémákat. Ebbe a kategóriába tartoznak a a hagyományos és autonóm járművek fedélzeti szoftverei, az űrkutatás autonóm eszközeinek, speciális ipari eszközöknek és fegyverrendszereknek a szoftverei is. A megrendelő számára komoly kihívás a szoftver gyártójának kiválasztása. Mivel a szoftverek esetén a klasszikus gyártási folyamatok vizsgálati módszereit nem tudjuk alkalmazni, ezért a gyártót kell megvizsgálnunk. Az teljesen egyértelmű, hogy egy adott gyártónak megfelelő minősítésekkel kell rendelkeznie. De mi a helyzet akkor, ha több azonos minősítésű gyártó áll rendelkezésre, és ezek közül kell választani? Ebben a cikkben javaslunk egy módszert, amellyel a gyártók megfelelő megszorítások melletti általános fejlesztési tevékenységét vizsgáljuk, az elkövetett működési és fejlesztési hibák alapján, ezeket idősorokba rendezve. A cikkben ismertetjük a módszert, annak előnyeit, korlátait, alkalmazásának akadályait és egy nem várt következményt az oktatásban.

eVTOL légi járművek biztonsága

Terpecz Gábor — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

Az eVTOL járművek fejlesztése és elterjedése az utóbbi években nagy figyelmet kapott a légi közlekedési iparban. Az eVTOL biztonsága nagy kihívást jelent az ipar számára, mivel az ilyen típusú járművek repülési rendszerei és az ehhez szükséges infrastruktúra még fejlesztésre szorulnak. Az eVTOL járműveknek több biztonsági szempontot kell figyelembe venniük, mint a hagyományos repülőgépeknek, mivel az alacsonyabb magasságban való repülés, a rövidebb fel-és leszállási úthossz, valamint a sokkal nagyobb forgalom potenciális veszélyeket jelentenek.

A polgári pilóta nélküli légi járművek EU-s és hazai képzési rendszere

Sándor Zsolt, Pusztai Máté — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A pilóta nélküli légi járművek felhasználását szabályozó és 2021. év elején bevezetett EU-s keretrendszer számos kötelező kompetencia meglétét előírja azok számára, akik ilyen eszközöket szeretnének használni. A cikkben a szerzők bemutatják az EU-s keretrendszert és az azt kiegészítő hazai részletszabályokat, amelyek az EU által mindössze általánosságban szabályozott területeket fednek le, további kötelezően teljesítendő kompetenciaelemekkel.

A drónok katonai alkalmazása modern katonai műveletek során

Kiss Beatrix, Palik Mátyás — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A dróntechnológia életünk rengeteg területén megjelent már és számtalan diszciplína kutatási tárgyává vált, mint a logisztika, média és politika, etika, jog, és még hosszasan sorolhatnánk a tudományágakat, amelyek foglalkoznak ezzel a témával. Napjaink katonai műveleteiben is jelentős szerepet töltenek be a különböző pilóta nélküli légi járművek, amelyek már a 2000-es évek során megjelentek Afganisztánban. A kezdeti szárnypróbálgatások óta jelenlétük más autonóm rendszerekkel együtt, párhuzamosan az elektronikai és kiberhadviselés térnyerésével forradalmi változásokat idézett elő a modern hadszíntereken. A publikációban a pilóta nélküli légijármű rendszerek alkalmazását és az abban megjelenő eltéréseket, hasonlóságokat mutatjuk be két esettanulmányon keresztül. De vajon a drónok alkalmazása valóban sorsdöntő fölényt jelent-e egy fegyveres konfliktus során? Célunk az elmúlt évtizedben zajló, az európai haditechnikai beszerzéseket is befolyásoló háborúk elemzése, elsősorban a természetük és a drónok alkalmazása közötti kapcsolat felvázolása.

Bombák Berlinre, 1940. június 7– 8.

Dikácz Csaba — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A cikk a repüléstörténet egyik kevésbé ismert légi eseményének, a hitleri Németország fővárosa, Berlin első – a francia haditengerészeti légierő részéről történő – bombázásának körülményeit, meglepetésszerű és vakmerő végrehajtását és az azt lehetővé tevő nagy hatótávolságú Farman bombázó géptípusát mutatja be.

Autonóm kvadkopterek modellezése, identifikációja és geometriai szabályozása agilis manőverezéshez

Antal Péter, Péni Tamás, Tóth Roland — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A cikk egy több lépésből álló eljárást mutat be beltéri kvadkopter dinamikus mozgásmodelljének megalkotására, a modellben lévő fizikai paramétereinek identifikációjára, illetve a modellre épülő pályakövető szabályozás megtervezésére. Az eljárás célja, hogy meggyorsítsa egy új kvadkopterkonstrukció üzembe helyezését, azaz a drón minél rövidebb idő alatt váljon képessé agilis manőverek precíz végrehajtására. A modellezés és szabályozótervezés elméleti hátterének rövid bemutatása után a javasolt konkrét eljárás lépéseit egy valós kvadkopter példáján mutatjuk be. A módszer sikerességét valós repülési tesztekkel vizsgáljuk és értékeljük.

A helyszíntől független katonai repülőtéri irányítás optikai rendszerének javasolt verifikációs kerete

Horváth Gábor — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

Attól függetlenül, hogy polgári vagy katonai felhasználásról beszélünk, a helyszíntől független repülőtéri irányítás legfontosabb komponense a mozgókép-információt szolgáltató optikai rendszer. Ennélfogva elengedhetetlen, hogy ez a rendszer megfelelő mértékben visszatükrözze a telepítési helyszín, valamint az alkalmazói sajátosságok ötvözetéből készült specifikus elvárásokat. Jelen publikáció keretében javasolt verifikációs eljárásrend ezen elvárások katonai keretrendszerét hivatott biztosítani.

Fundamental Elements of Drone Management Systems in Air Traffic Planning

Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

Drones or Unmanned Aerial Systems (UAV – Unmanned Aerial Vehicles or UAS – Unmanned
Aerial Systems) are vehicles that can fly without the need for a pilot or passengers. Drones can be controlled remotely through radio waves or independently (with a previously determined route). The amount of documented accidents involving the hazardous use of drones has risen
significantly due to the increased usage of drones. To perform and increase the use of drones in air traffic management (ATM), especially in smart city planning, a variety of regulations and
management procedures will be implemented. This paper aims to propose management rules or regulations for drones in smart city transportation management and some approaches related to drone management and drone control. To present controlling approaches through the parameters in mathematical modelling for drones, we need a control rule, data gathering from the surroundings (usage of GIS), and a dynamic model of drones, and to present controlling and managing it with the help of a drone-following model based on a dynamic model of drones.

Kriogén hajtóanyagok a polgári repülés területén

Varga Béla, Kavas László, Tóth József, Óvári Gyula — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A légi közlekedés növekedésének hatására az elmúlt évtizedekben (1960–2018) az ágazat CO₂-kibocsátása 6,8 millió tonnáról 1034 millió tonnára nőtt. Az ICAO globális CO₂-csökkentési törekvéseinek elérését célzó intézkedéscsomag fontos technológiai elvárásokat fogalmaz meg a hajtóműgyártókkal szemben is. Ennek megfelelően a gyártók, illetve egyetemi kutatói csoportokkal és kutatóintézetekkel alkotott konzorciumaik lázasan keresik a megoldásokat.
Ezek a kutatások kiterjednek új működési alapelvek, szerkezeti megoldások, szerkezeti anyagok, illetve új hajtóanyagok lehetséges alkalmazására is. Az előadást a cseppfolyósított földgáz (LNG1) és kerozint égető, úgynevezett Multi-Fuel Hybrid Engine (MFHE) koncepciója ihlette, feldolgozva a Feijia Yin és társai Performance assessment of a multi-fuel hybrid engine for future aircraft cikkét [6], másrészt vizsgáljuk, hogy az LNG, illetve az LH22 alkalmazása hogyan érinti a repülőgép-hajtóművek tüzelőanyag-hatékonyságát és a várható teljesítményét a kerozin hajtóanyaggal összehasonlítva.

SDR mint lehetséges drónzavaró eszköz

Varga Péter János, Baross Márk Tamás, Wührl Tibor — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

Napjainkban a drónok felhasználása és alkalmazása szinte az életünk minden területén megjelenik. A felhasználási intenzitás növekedése egyre nagyobb, akár katonai, akár civil vonatkozásban. A drón alkalmazása egy bizonyos nézőpontból lehet „hasznos”, az emberiség és társadalom fejlődését elősegítő, és lehet „káros” is. Az adott nézőpontból „hasznos” kategóriába sorolt drónt és annak küldetésteljesítését meg kell védeni, míg a „káros” kategóriába sorolt működését és küldetés-végrehajtását korlátozni kell. Cikkünkben a drónok tájékozódását segítő műholdas navigációs rendszer kiiktathatóságát és zavarhatóságát vizsgáljuk. Vizsgálatainkhoz szoftverdefiniált rádiót (SDR) használunk.

H-47M2 „Kindzsal” repülőfedélzeti hiperszonikus rakéta

Szilvássy László — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A február 24-én kitört orosz−ukrán háborúban számos olyan fegyvert is bevetettek, amelyről korábban alig rendelkeztünk információval, sőt még a létezésük sem biztos, hogy ismert volt. Ilyen eszköz a repülőfedélzeti hiperszonikus rakéta, a H-47M2 „Kindzsal”. Ebben a publikációban ezt az eszközt szeretném bemutatni, kitérve a fejlesztés előzményeire is és magára a hiperszonikus sebesség elérésének rövid történetére, valamint a sajtóban megjelent cikkekre, amelyek szerint az ukrán hadsereg lelőtt egy ilyen eszközt.

A szintetikus tüzelőanyagok alkalmazásának kérdései a repülésben

Csató Péter — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

Az elmúlt években rendkívüli mennyiségű üvegházhatású gáz jutott a légkörbe, amelynek nem elhanyagolható része a repüléshez köthető. A jelenleg használt, az 1930-as éveket követően egyre csökkenő mennyiségben kitermelhető kőolaj kiváltására az egyik legígéretesebb alternatívának a szintetikus tüzelőanyagok különböző típusai tűnnek. „Drop-in” jellegük miatt főbb tulajdonságaik megegyeznek a hagyományos repülőgép-üzemanyagokkal,
így kompatibilisek a legtöbb repülőgéptípussal. Azonban a szintetikus tüzelőanyagok előállítása sok esetben
nehézkes vagy jóval költségesebb folyamattal jár, mint a hagyományos kerozin esetében. Számos terv született már e problémák megoldására, amelyek kivitelezése és új eljárások fejlesztése jelenleg is folyamatban van, figyelembe véve a hazánk által is vállalt 2030-as, valamint 2050-es határidővel a karbonsemleges, majd karbonmentes katonai és polgári légi közlekedés elérésének célját. E cikkben olyan szintetikus alternatív tüzelőanyagokat mutatok be, amelyek potenciálisan alkalmasak lehetnek a kerozin kiváltására. Célom, hogy képet adjak az eddig elért fontosabb eredményekről, és előrevetítsem a szintetikus tüzelőanyagok felhasználásának lehetséges jövőjét.

Drónok meghajtás szerinti lehetséges szerkezeti felépítései

Békési Bertold, Knapiczius Attila, Gajdács László — Fri, 24 Nov 2023 00:00:00 +0100

A pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) kritikus platformokként jelentek meg különböző területeken, beleértve a megfigyelést, a felderítést, a logisztikát és a légi fényképezést. A meghajtórendszerek döntő szerepet játszanak az UAV-k hatékony és megbízható működésének lehetővé tételében. Az ideális meghajtórendszer kiválasztása számos tényezőtől függ, például a feladat követelményeitől, a repülés időtartamától, a hasznos teherbírástól és a környezeti/környezetvédelmi szempontoktól. Míg a múltban a belső égésű motorok domináltak, kedvező tulajdonságaik miatt egyre nagyobb teret nyernek az elektromos és hibrid rendszerek. A meghajtástechnológia folyamatos fejlődése ígéretesnek bizonyul, a jövőben nagy teljesítményű, hatékonyabb és környezetbarátabb UAV-k
gyártását teheti lehetővé. Ez az összefoglaló áttekintést nyújt az UAV-kban használt különböző meghajtási rendszerekről, kiemelve azok legfontosabb jellemzőit, előnyeit és kihívásait.