Repüléstudományi Közlemények

Műszaki Tudomány az Észak-Kelet Magyarországi Régióban 2023

Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

Konferencia

Multikopteres drón tervezése, fejlesztése és felhasználása

Hajnal Kornél, Hegyi Fanni Rozália, Békési Bertold — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

Napjainkban egyre nagyobb szükség van a különböző képességekkel rendelkező, sokoldalúan használható drónokra mind polgári, mind katonai célokra. Jelentős érdeklődés mutatkozik olyan újszerű drónok kifejlesztése iránt is, amelyek képesek autonóm módon, különböző környezetekben és helyszíneken önállóan figyelni és különböző küldetéseket teljesíteni. Az elmúlt évtizedben e drónok széles körű alkalmazási lehetőségei kapták a legnagyobb figyelmet, ami a különböző méretű és tömegű drónok különböző típusainak feltalálásához vezetett. A különböző mérnöki képzések során is kiemelt szerepet kap a drónok alkalmazása. A cikkben a szerzők egy megépített multikopteres drón fejlesztését és a végterméket, magát a drónt mutatják be, amely a precíziós mezőgazdaságban alkalmazható.

A csomagolás és a tárolási körülmények hatása a szárított homoktövisgyümölcs érzékszervi jellemzőire

Antal Tamás, Nagy János — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

Laboratóriumi körülmények között vizsgáltuk a szárított homoktövisbogyók organoleptikus jellemzőit. A szárított termékeket a vízelvonási művelet után azonnal polietilén csomagolásba helyeztük, a tárolásuk hűtőszekrényben (5 °C) és légtérszabályozás nélküli helyiségben (20−24 °C) történt, 4 hónapon keresztül. A tárolási terminus alatt havonta a különböző körülmények között tárolt szárítmányokat érzékszervi vizsgálat alá vontuk. Az érzékszervi vizsgálatba bevont személyek megítélése alapján az önállóan fagyasztva szárított homoktövisbogyó már az első hónap után, mind a szobahőmérsékleten, mind pedig a hűtőszekrényben puhult, ragadóssá vált és kismértékben nedvesedett. A hibrid szárítási megoldások közül a tárolási terminus teljes ideje alatt – szobahőmérsékleten és hűtőberendezésben egyaránt – a kombinált módszerekkel szárított homoktövis porítható, ropogós, száraz, de a külső megjelenés nem minden esetben megfelelő. A szárítási eljárások közül a vákuum-elő- és fagyasztva utószárítás a javasolt vízelvonási megoldás a vizsgált termékek tárolását és érzékszervi tulajdonságait tekintve. Emellett megállapítottuk, hogy a szobahőmérsékleten történő tárolási kondíció megfelelő a vizsgált termék tárolására az érzékszervi tulajdonságok alapján.

A gumiabroncsok fáradásos bordatörés-vizsgálati lehetőségeinek meghatározása laboratóriumi körülmények között

Kiss Zsolt Péter, Kassai Zsolt, Szente Márk — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A bordák kifáradásos törése a mezőgazdasági gumiabroncsok egyik jellemző meghibásodása. Az ilyen jellegű sérülések okainak feltárásában nagy nehézséget jelent, hogy a bordatörések elkerülése érdekében elvégzett tervezői és gyártási módosítások hatásának ellenőrzése csak igen hosszadalmas és költséges vizsgálati módszerrel (tartós üzemi teszttel) lehetséges. A tanulmány célja egyrészt egy olyan vizsgálati módszer kidolgozása, amelynek segítségével laboratóriumi körülmények között reprodukálható módon előidézhető a fáradásos bordatörés, valamint kifejlesztettünk egy olyan berendezést, amelynek segítségével lehetővé válik az ilyen jellegű meghibásodások laboratóriumi körülmények közötti, gyors és reprodukálható módon történő vizsgálata.

Virtuális gyártás alkalmazása ipari gyártóegységek optimalizálására

Palánkai Emese, Sarvajcz Kornél — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

Napjainkban a modern technológiai újítások bevezetése a cégek gyártási folyamataiba elengedhetetlen. Ennek egyik módja a virtuális komissiózás, amelyet kutatási témának választottunk. Munkánk célja egy valóságos gyártórendszer lépéseinek virtuális környezetbe ültetése a Tecnomatix Plant Simulation 3D szimulációs program felhasználásával. Ez a virtuális megoldás lehetővé teszi az adott gyártóegység egyszerű optimalizálását, a gyártás hatékonyabb és időtakarékosabb megvalósítását. A cikk ismerteti a virtuális modellezés fogalmát és alkalmazását, valamint bemutatja a szimulációs program működését és az abban elért eredményeket.

A kissorozat- és az egyedi gyártás összehangolása adott üzemben

Lakatos Ernő Levente, Szigeti Ferenc, Százvai Attila — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A vizsgált üzem fémmegmunkálással foglalkozó területe 2020-bankapott egy megkeresést, amelyben az ügyfél egy nagy méretű farönkök megmunkálására szolgáló esztergagép gyártását rendelte meg. A rönkeszterga-főorsó konstrukciójának megtervezése és gyártástechnológiájának elkészítése után azonban akadályokba ütközött a folyamat üzemi processzálása. A cikkben ezért megkíséreljük az üzem sorozatgyártásban időszakosan megjelenő, rögzített mennyiségű megrendeléseinek és az egyedileg tervezett termék gyártásának összehangolását. Ehhez az üzemben futó gyártási folyamatokat először megvizsgáljuk, modellezzük, és a gyártási kapcsolatukat szimuláljuk. Az elvégzett szimulációk eredményeit kiértékeljük, majd elvégezzük a gyártási folyamatok optimalizálását. Célunk a kísérletezés segítségével megtalálni a széria- és az egyedi gyártás hibrid módszerét, figyelembe véve az üzem aktuális lehetőségeit. Ezen túlmenően célunk az olyan hosszú távú, bevezetésre alkalmas gyártási módszer megtalálása, amely lehetővé teszi a változó paraméterű és tételszámú, kis sorozatú vagy egyedi gyártású alkatrészek folyamatos áramlását a gyártóegységek között.

A hegesztési sebesség varrattulajdonságokra gyakorolt hatásának vizsgálata S355 típusú acél hegesztésénél

Fazekas Csaba, Szigeti Ferenc — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

Hegesztett kötéseket készítettünk ömlesztő hegesztőeljárással a hídszerkezetek gyártásában gyakran alkalmazott S355J2+N Z15 ötvözetlen acéllemez felhasználásával annak vizsgálatára, hogy az MSZ EN ISO 15614-1 szabványban előírt hőbeviteli értékektől való eltérés milyen mértékben változtatja meg a hegesztett kötések tulajdonságait. A hegesztett kötéseken roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatokat végeztünk. A hőbevitel jelentős változtatása legnagyobb mértékben a hegesztett kötés keménység- és ütőmunkaértékeit befolyásolta. A vizsgálati eredmények és a kísérleti tapasztalatok hozzájárulhatnak a vizsgált típusú és lemezvastagságú acélok helyes hegesztéstechnológiájának kidolgozásához, valamint a gyártás során keletkező hegesztési hibák csökkentéséhez.

Légisugár-fejlesztésünk rögös útja

Csurgai József, Szilvássy László, Jámbor Krisztián — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

Egy előző cikk keretében [1] már szó volt egy, a TKP2021-NVA-16 pályázat keretében kialakítandó légi sugárfelderítő, drónra szerelhető szenzormodul fejlesztéséről. Itt, jelen cikkben valójában szeretnénk a teljesség igénye nélkül képet adni arról, hogy az elméleti kutatások után, a megvalósulás útjára lépett fejlesztés során hol tartunk, milyen feladatokat valósítottunk meg, és mi szükséges még az eredménytermék „asztalra tevéséhez”. Mivel az előző cikk már tartalmazza a kutatások elméleti hátterét, és jelen cikk annak a folytatása, ezért itt mellőzzük az amúgy fontos szakirodalmi áttekintést és a téma részletes felvezetését, vagyis „in medias res” közöljük fejlesztésünk gyakorlati stádiumának helyzetét.

Bányafal mérése és modellezése robbantás előtt és után

Szilvási Marcell, Orosz Máté — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A Miskolc-Mexikóvölgyi Mészkőbányában két robbantásos kőzetjövesztés eseményeinek a terepi felszínváltozásait rögzítettük. A terepi geodéziai adatgyűjtés egy totál mérőállomás és a hozzá tartozó prizma segítségével történt meg. Az adatfeldolgozást és a terepi modellezést a Microsoft Excel, majd a Golden Software Surfer programmal végeztük el. A lerobbantott kőzetállomány letermelése után ismételt mérések történtek, amelyek által a térfogatbéli változásokat is sikerült elvégezni.

A bivalens hőszivattyús rendszerek használatának hatása a szén-dioxid-kibocsátásra

Buday Tamás, Budayné Bódi Erika — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A hőszivattyúk használata számos előnnyel jár, mint például a fosszilis tüzelőanyagok arányának csökkentése az energiamixben és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Ezek a hatások azonban nagyban függnek a felhasznált külső energia típusától és a hőszivattyús rendszer paramétereitől, beleértve a monovalens vagy a bivalens üzemmód választását. Adott hőigénnyel rendelkező épület esetére meghatároztuk a gáztüzeléshez képest elérhető CO₂-kibocsátás-csökkenést három különböző üzemmódot, három különböző kiegészítő energiát és három különböző, villamosenergia-termelésből származó fajlagos CO₂-kibocsátási értéket figyelembe véve.
A hőszivattyú üzemeléséhez kapcsolódó CO₂-kibocsátás csökkentésének mértéke széles skálán mozog. Bivalens üzemmódban való működés esetén (bivalenciapont: 2 °C) az értékek kevésbé kedvezőek, és több vizsgált változat nem mutat kibocsátáscsökkenést, különösen akkor, ha alternatív üzemmódban működik. A fosszilis szén-dioxid-kibocsátás csökkenése azonban bivalens rendszerben a biomassza mint kiegészítő energiaforrás és a geotermikus hőszivattyúk alkalmazásával magas értéken tartható (akár 56,7% a magyarországi villamosenergia-mix mellett), ami nagyon hasonló a monovalens rendszerek CO₂-kibocsátás csökkentéséhez.

A mélyfúrás geofizikai adatainak digitalizálása hidrodinamikai modellezéshez

Buday Tamás, Kyrillos Samir Ghattas — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A részletes geológiai és hidrodinamikai modellek kialakításakor a rétegsoron túl szükség lehet a mélyfúrási geofizikai szelvények pontos ismeretére, amelyekkel releváns petrofizikai, rezervoármechanikai jellemzőket határozhatunk meg, és szerkezetföldtani elemeket azonosíthatunk. A mért adatok rögzítésére és tárolására évtizedeken keresztül hagyományosan papíralapú naplókat használtak, a modern számítógépes szoftverek azonban digitális adatsorokat igényelnek. Ezért szükséges a papíralapú kútadatok és mélyfúrási geofizikai szelvények digitalizálása, amely speciális geológiai vagy geofizikai szoftverekkel vagy képelemző szoftverekkel végezhető el. A kapott eredmények azonban függhetnek a választott módszertől, ezért elemzésükre szükség van.
Jelen kutatásban a Tiszacsege B-119-esfúrás papíralapú fúrási geofizikai görbéi alapján vizsgálunk lehetséges eljárásokat, a teljesen manuális rendszerektől a mesterséges intelligencia által támogatott rendszerekig. A kapott eredmények alapján az elvárt pontosság mellett nem rövidíthető le a geológus vagy a geofizikus szakértő digitalizáló vagy ellenőrző munkája, elsősorban a pontatlan rajzú görbék, a szkennelés során fellépő torzítások kiküszöbölése, az egymást fedő görbék és a skálaváltás során fellépő változások követése. Az információgazdag napló digitális formátumba történő konvertálásával kapott eredmények lehetővé teszik a hatalmas mennyiségű papíralapú kútfúrási napló adatainak hatékonyabb tárolását és újrafelhasználását a geológiai, hidrogeológiai, geotermikai, szénhidrogénipari modellezéshez.

Terepfelmérés és modellezés egyvonalas létesítmény megtervezéséhez

Szilvási Marcell — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A Miskolci Egyetem sportközpontja területére tervezett rekortánborítású futókör megtervezése. A terepi geodéziai adatgyűjtés egy totál mérőállomás és a hozzá tartozó prizma segítségével történt meg. Az adatfeldolgozás és a terepi modellezés a Microsoft Excel, majd a Golden Software Surfer programmal történt. Három különálló nyomvonalterv készült el, amelyeknek vannak előnyei, hátrányai. Ezen tervek különböző nyomtávszélességeihez költségkalkuláció is készült árajánlatokra támaszkodva.

Mérnöktanárképzés, lemorzsolódás

Nagyné Kondor Rita — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A Debreceni Egyetem Műszaki Karán a Debreceni Szakképzési Centrummal együttműködve folyik a mérnöktanárképzés, kooperatív képzési formában. A cikkben a leendő mérnöktanárok gyakorlati képzés során szerzett tapasztalatairól számolunk be, illetve arról, hogy a felsőoktatási tömegképzés hatására megjelenő heterogén hallgatói körrel együtt növekvő lemorzsolódás hogyan jelenik meg e képzés hallgatói körében.

A téri intelligencia szerepe a felsőoktatásban

Nagyné Kondor Rita — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

Számos kutatás igazolta, hogy a téri intelligencia, a térbeli kapcsolatok megértése kulcsfontosságú a természettudományok, a technológia, a mérnöktudomány és a matematika (STEM)1 tanulása során és a problémamegoldásban. A felsőoktatásban számos szakterületen szükség van e képességre. A mérnöki munka alapvető feltétele a térben való tájékozódás. A cikkben arról számolunk be, hogy a Debreceni Egyetem mérnökhallgatói milyen eredményeket értek el a téri intelligencia vizsgálatakor, illetve milyen feladatokkal mérhetők és fejleszthetők e komponensek.

A hagyományos légi járművek és a nagy méretű drónok integrált működése ellenőrzött repülőterekről

Palik Mátyás, Szabó Balázs — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

Kétségtelen, hogy a repülést kiszolgáló legbonyolultabb földi infrastruktúrák az ellenőrzött repülőterek, amelyek irányítói körzeteit és közelkörzeti irányítói körzeteit csak kivételes esetekben használhatják drónok. Igen szigorú szabályozással, valamint időben és térben történő elkülönítés mellett lehetségesek csak azok a műveletek, amelyeket a fenti területeken és azok felett hajthatnak végre a pilóta nélküli légi járművek.1 Az napjainkban már világosan látható, hogy a dróntechnológiában rejlő potenciál néhány éven belül kiköveteli a nagy méretű, pilóta nélküli légijármű-rendszerek2 számára a légi forgalmi irányító szolgálatok tevékenységével biztosított, ellenőrzött repülőterek használatát. A szerzők hazai forrásból finanszírozott KFI-pályázat részeként kutatják, hogy milyen eljárások szükségesek a hagyományos légi járművek és a nagy méretű drónok ellenőrzött repülőterekről történő biztonságos és hatékony működéséhez.

A repülőtéri forgalomban alkalmazható drónok típusspecifikációs kérdései

Simon Sándor, Vas Tímea, Dudás Zoltán — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAS) egyre szélesebb körben történő alkalmazása során felmerült a repülőtereken a repülőterek működését elősegítő úgynevezett munkadrónok alkalmazásának lehetősége is. E drónok elsősorban a repülőterek és azok környezete időjárásának előrejelzésére, a munkaterület vizsgálatára, a repülőtér védelemre, repülőtéren belüli szállítási feladatokra és más célokra lehetnek alkalmazhatók. A felsorolt feladatok elvégzéséhez a drónokat különböző szenzorokkal szerelik fel, amelyek lehetővé teszik légköri jellemzők (például hőmérséklet, légnyomás, páratartalom), képfelvételek, egyéb adatok összegyűjtését. Tekintettel arra, hogy technikai szempontból az UAS lehet távirányítású (RPAS) vagy teljesen autonóm rendszerű, repülésbiztonsági szempontból különböző kockázati szintekkel jellemezhető a repülőtéri környezetben. Cikkünkben a jelenleg érvényben lévő drónokra vonatkozó EU-s normák figyelembevételével, azokkal összhangban kívánjuk feltárni az ezen alkalmazásokra kínálkozó lehetőségeket.

A pilóta nélküli légi járművek meghajtási rendszerei

Békési Bertold, Gajdács László, Knapiczius Attila — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A pilóta nélküli légi járműveket (UAV) megjelenésük óta számos kérdés övezi. Kétség sem fér hozzá, ezen eszközök használata megreformálta a repülést nemcsak katonai, de a civil felhasználást tekintve is. Nap mint nap számos olyan terület jelenik meg, amely hatékony működéséhez hozzájárulhat meglétük, és a 21. század kielégítő technológiai fejlettsége lehetőséget biztosít arra, hogy hatásfokukat kedvező irányba növelve új kihívások elé állíthassuk ezeket a segédeszközöket. Az ehhez szükséges teljesítmény jelentősen összefügg azzal, hogy milyen meghajtási technológiát választunk, az erre irányuló kutatások és fejlesztések így az egyik legfontosabb irányt képezik. A cikk a lehetséges meghajtási rendszereket tárgyalja, működési elvüket legfontosabb jellemzőikkel. Fontos kiemelni, milyen elvárásokat követelnek meg az adott felhasználási területek, így ezek alapján szükséges kiválasztani a megfelelő szerkezeti felépítést. Figyelembe kell venni továbbá a jövőben megjelenő potenciális kihívásokat. Egyre tágabb teret kap a tisztán elektromos meghajtás, nemcsak földön, de a levegőben is, így a rendszerek energiaellátása és annak iparága is. A cikk igyekszik átfogó nézetet adni és több szemszögből is összehasonlítani az UAV-k meghajtási rendszereit azok minden előnyével és hátrányával.

A drónok vizuális láthatóságának jelentősége

Gajdács László — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

157
Gajdács László
A drónok vizuális láthatóságának jelentősége
A hagyományos – légijármű-vezető által vezetett – repülőgépek (hagyományos légi járművek) repülése folyamán nélkülözhetetlen, hogy láthatók legyenek a környezetük számára. Ez megvalósulhat egyrészt olyan műszaki rendszerek alkalmazásával – passzív és aktív radarrendszerek –, amelyek segítségével láthatóvá, illetve beazonosíthatóvá válnak a légi forgalmi irányítás számára. Azonban ezek a légi járművek láthatóvá válhatnak különböző fénytechnikai világítások használatával is, amelynek köszönhetően vizuálisan is észrevehetők (szabad szemmel jól láthatók) lesznek közvetlen környezetük számára. A pilóta nélküli légi járművek fedélzetén találkozhatunk különböző „világítási rendszerekkel”, azonban ezek alkalmazására még csak korlátozottan vannak előírások az Európai Unióban, így Magyarországon is. A drónok biztonságos integrálása a hagyományos légi közlekedési rendszerbe, illetve azonosításuk megvalósítása napjainkban is kiemelt feladatnak számít szerte a világon. Megítélésem szerint fontos lenne a pilóta nélküli légi járművek vizuális láthatósága jogi és műszaki környezetének megteremtése. Ezen publikáció ennek a problémakörnek a jelentőségére és jelenlegi állapotára kíván rávilágítani.

Földön, vízen, levegőben – pilóta nélkül, avagy a robotok segítenek vagy ártanak?

Major Gábor, Békési Bertold — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A robotika az első önállóan működő eszközök megjelenése óta dinamikusan fejlődő terület, amely az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. A tudományos-fantasztikus irodalomból származik a robotika kifejezés, amelyből az ipari alkalmazások, az orvostechnológia, illetve a fegyverkezés roboteszközei egyre kifinomultabb formában valósultak meg. Ebben az áttekintésben megvizsgáljuk a robotika területét az irodalmi gyökerektől napjaink egyre hatékonyabb és biztonságosabb felhasználásra való kifejlesztéséig. Ebben a publikációban a szerzők bemutatják, hogy milyen feladatokat milyen területeken képesek elvégezni robotizált szerkezeteink. Néhány példán keresztül bemutatjuk, hogy miben tudnak segíteni, és mikor a leginkább veszélyesek.

Meddig növelhető alacsony Föld körüli pályán a mesterséges holdak száma?

Nagy Imre — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A mesterséges holdak száma exponenciális növekedést mutat. Míg pár éve csupán pár ezer aktív műhold, illetve nagyjából 20 000 követhető méretű törmelék keringett a Föld körül, napjainkban csak a Starlink rendszer hozzávetőlegesen 4000 tagot számlál (az aktív műholdak fele), ami a következő pár évben akár tízszeresére is növekedhet. Ráadásul a napi sajtóban 300 000 tagból álló konstelláció terveiről is lehetett olvasni.
De van-e hely alacsony Föld körüli pályán ennyi műholdnak? Ha túl közel keringenek egymáshoz a műholdak, akkor zavarhatják egymás működését, kommunikációját. Másrészt a Föld gravitációs terének gömbszimmetrikus volta, a Naprendszer égitestjei és a nem konzervatív erők okozta perturbációk miatt időről időre ütközésközeli állapotok állhatnak elő. Az alábbiakban a gravitációs eredetű perturbációk hatásának numerikus vizsgálatával adunk felső becslést arra, hogy mennyi mesterséges hold fér el alacsony Föld körüli pályán.

Kapcsolat a különböző gázturbinás hajtóművek és a SAF-tüzelőanyagok használatához kapcsolódó károsanyag-kibocsátás között

Kavas László, Varga Béla, Tóth József — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A publikációban arra a kérdésre keresik a szerzők a választ, hogy meghatározható-e markáns különbség, illetve sajátosság a különböző gázturbinás hajtómű-konstrukciók között a károsanyag-kibocsátási jellemzők területén, amennyiben a jelenleg használatba került alternatív tüzelőanyagok valamelyikével történik a hajtóművek üzemeltetése. A mai napig a légi közlekedés környezetkímélő módjának megvalósításában kulcsszerepet játszanak a különböző alternatív tüzelőanyagok. Az eddigi fejlesztések során mind a szintetikus úton előállított, mind a biológiai eredetű gázturbina-hajtóanyagok körében az úgynevezett SAF-kategóriába sorolható tüzelőanyag-változatok alkalmazására került sor a legelterjedtebb mértékben. A prezentáció néhány légijármű-típusban alkalmazott hajtóműváltozat üzemeltetése során a kimutatott károsanyag-kibocsátásban tapasztalt változási trendeket vizsgálja.

A közelmúlt néhány fontos tanulsága a szállító légi járművek integrált repülőtéren történő kiszolgálásában és repülésre történő felkészítésében

Óvári Gyula, Varga Béla, Csató Péter — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A Covid–19-világjárvány 2020-askitörése azonnali, jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolt a légijármű-gyártásra, az ipari javításra, a repülőtéri és légi üzemeltetésre. Ez késlekedésmentes – rendszerint igen költséges – válaszlépésre kényszerítette valamennyi érintettet. Prognózisok szerint az elkövetkező években további pandémiák megjelenése is várható, ezért célszerű a most kidolgozott és bevált eljárások későbbi adaptálhatóságát áttekinteni.

Az adaptív hajtómű-technológia megjelenése a katonai repülés területén

Varga Béla — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A múlt század 60-as éveitől mind a polgári, mind a katonai repülésben az egyszerű, egyáramú sugárhajtóműveket felváltották a kétáramú hajtóművek. Először a kis kétáramúsági fokú hajtóművek jelentek meg, majd a kétáramúsági fok folyamatosan növekedett a kereskedelmi repülőgépek kétáramú hajtóműveinél. Manapság a kis kétáramúsági fokú hajtóművek jellemzően a többfeladatú harcászati repülőgépek erőforrását képezik. Maga a hajtómű kialakítása jelentősen nem változott évtizedek óta. Ehhez képest jelenthet új szintet és igazi minőségi ugrást az adaptív hajtómű-technológia. A cikkben ezt a fejlesztési folyamatot, illetve a várt előnyöket mutatom be.

A repülőtéri folyamatok környezetkárosító hatásainak csökkentésére irányuló fejlesztések várható irányai

Tóth József — Mon, 17 Jun 2024 00:00:00 +0200

A légi közlekedés környezetvédelmi szempontú fejlesztése, a légköri és a zajszennyezés csökkentése az elmúlt évtizedekben a repülőterek vonatkozásában is nagy hangsúlyt kapott. Ennek kapcsán létrejött az Airport Carbon Accreditation (ACA), az egyetlen intézményileg támogatott, globális szén-dioxid-gazdálkodási tanúsítási program, amely a repülőterek számára biztosít tanúsított megfelelést és minősítést környezetbarát működésük igazolására. Ezenkívül láthatóvá teszi azokat a lehetőségeket és továbblépési irányokat, amelyek a „zéró kibocsátás” hosszú távú célkitűzésének megvalósítását biztosíthatja. Fontos feladat az európai körkép készítése, amely egyelőre a fellelhető forrásmunkák elemzésén és feldolgozásán kell hogy alapuljon. A legjobb gyakorlatok megtalálása és a hazai – úgy a kereskedelmi, mint a katonai – repülőterekre való alkalmazhatóságuk vizsgálata további kutatások feladata.