Repüléstudományi Közlemények

A mesterséges intelligencia alkalmazhatósága a modern kori repülésben

2021-02-23T09:05:12+01:00

A cikkben a szerzők az Air Traffic Management (ATM)1 Student Invention Challenge keretein belül elért kutatási tevékenységüket ismertetik. A verseny feladataként a mesterséges intelligencia mint jövőbeli repüléstámogató és kiszolgáló technológia témáját választottuk és több a cikkben bemutatott aspektusát vizsgáltuk. A bevezetést, valamint a témához kapcsolódó, jelenleg is alkalmazott technológiák rövid ismertetését követően, a szerzők olyan kiaknázatlan lehetőségeket vázolnak fel, amelyek jelentős változást hozhatnak azoknak az innovatív megoldásoknak a területén, amelyek a repülés biztonságának és hatékonyságának biztosításához
szükségesek. A szerzők célja ismertetni a lehetséges fejlesztési irányokat, a jelenlegi kutatások felhasználásának segítségével.

Women serving in the Royal Air Force (1938–1944)

2021-01-21T11:05:56+01:00

During World War II not only men served in the Royal Air Force. Sir Kingsley Wood, the Air Minister, formed the Civil Air Guard for supporting the Royal Air Force. Until July 1939
between three and four thousand people got their pilot’s licence, and there were a further ten thousand undergoing
training. Nine hundred of them were women.

A hazai pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó szabályozás EU-s jogszabályoktól való eltéréseinek bemutatása

2021-03-01T10:12:33+01:00

2018-ban lépett hatályba az új, a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról szóló (EU) 2018/ 1139 rendelet (más néven Alaprendelet vagy Basic Regulation). A hatályos Alaprendelet jelentőségét az adja, hogy immáron külön részt (VII. szakasz) szentel a pilóta nélküli légi járműveknek (drón), kiterjesztve az Európai Unió szabályozását a 150 kg-nál kisebb maximális felszállótömegű (MTOM) drónokra is, amely újabb uniós rendeletek révén részletszabályokkal is bővült. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a 2021. január 1-je óta érvényben lévő EU-s keretszabályozáshoz képest a hazai jogszabályok hol és milyen eltéréssel léptek életbe.

Az űrhajósok is karanténban voltak

2020-12-03T13:21:26+01:00

Az űrhajózás kezdetekor a kozmoszból behurcolt kórokozó mikroorganizmusoktól tartottak a szakemberek. Ezért az ősi járványmegelőző módszert, a karantént alkalmazták az űrből jövő fertőzések megakadályozására. Azonban a 2020. évben nem a kozmoszból, hanem a Földről jött egy újonnan megjelent víruspandémia. Jelenleg majdnem olyan hatásos gyógymódok nélkül állunk, mint amilyen tehetetlenül a régiek álltak a járványaikkal szemben. Az űrorvostan egyik prevenciós lehetőségét, a karantenizáció történetét mutatja be a Szerző, az Apollo-11 küldetéstől napjainkig, a Covid-19-fertőzés megelőzésére tett űrhajózás-biztonsági intézkedésekig.

Interpretations of Human Error in Aviation

2020-09-15T14:17:05+02:00

The author attempts to describe whether the human errors in aviation could be taken out of the system, or otherwise they are useful and prevention methods could be based on them. The human error, as parts of safety philosophy, are examined by many theories like the Reason theory, the SHEL(L) theory, and the SRK theory. Although, approaches and perspectives from which they circumscribe most of the frequent types of human error are different theories and conclusions have some similarities. One common element of them is, that they could not tell whether human error is acceptable or unacceptable. So as to answer this question the author points out the difference between old fashioned and modern safety philosophies.

A hazai légi kutatás-mentés átalakulása a H145M helikopter hadrendbe állításával

2021-01-20T12:00:46+01:00

A Magyar Honvédség fegyvernemei a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak köszönhetően újabb és újabb fegyverzettechnikai eszközökkel gazdagodtak és majd gazdagodnak a jövőben. A fejlesztés egyik fő iránya a forgószárnyas képességek fokozására koncentrál. A hadrendbe állított H145M helikopterekkel a honvédségnél új képességek jelennek meg, amelyek közül az egyik legfontosabb az, hogy országos szinten megnövelt képességű kutató-mentő szolgáltatás lesz biztosítható. Ehhez azonban részletekbe menően kell foglalkozni a képesség-összetevők formálásával. Jelen tanulmányomban ezeket a feladatokat elemzem.

Az atomerőművek drónokkal szembeni védettsége

2021-03-19T10:42:00+01:00

Akár az atomerőművek, akár a pilóta nélküli légijármű-rendszerek, a 21. században mindenki által ismert és megosztó fogalmak. Bármilyen kritika megfogalmazható e két technikai, technológiai vívmány mellett és/vagy akár ellene is, de be kell látni azt, hogy csak annak van létjogosultsága, és az fejlődik minden gáncsolási kísérlet ellenére, amire szükség vagy még inkább, amire kereslet van. Az alábbi publikációban a szerzők azt mutatják be, hogy egy speciális területen, mint az atomipar, az atomerőművek fizikai védettsége milyen kapcsolatot mutathat a korunk dinamikusan fejlődő légi eszközével, a pilóta nélküli légi járművekkel. A cikkből az olvasó megismerheti az atomerőművek néhány biztonsági jellemzőjét, a felépítésből adódó sebezhetőségét, valamint a drónokkal szembeni védekezés szükségességét és megoldhatóságát.

A hazai pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos szabályozás összehasonlítása a többi uniós tagállam gyakorlatával

2021-03-19T10:45:35+01:00

A pilóta nélküli légijármű-rendszerek használatában jelentős változást hozott a 2020. december 31. napján hatályba lépett EU-s végrehajtási rendelet, amely alapjaiban határozza meg az ilyen eszközökkel való repülési műveletek végrehajtásának módját. A végrehajtási rendelet keretrendszert biztosít a tagállamok számára, és rögzíti az alapelveket. Bár végrehajtási rendeletről van szó, amely teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, bizonyos területeken az egyes tagállamok ettől eltérhetnek, és szigorúbb feltételeket határozhatnak meg. Cikkünkben összefoglalóan bemutatjuk, hogy az egyes EU-s tagállamokban a keretrendszertől hogyan tér el a szabályozás.e.

Légi járművek közelségi és figyelmeztető rendszerei

2021-04-07T10:39:13+02:00

A cikkben a szerzők ismertetik a repülőgépek közelségi és figyelmeztető rendszereivel kapcsolatos kutatási tevékenységüket. Rövid bevezetést követően, a szerzők bemutatják a különféle figyelmeztetéseket és azok szintjeit, továbbá röviden prezentálják a Master Warning/Caution lámpajelzést, a hajtóművek, illetve a fedélzeti rendszerek adatkijelzését integráló és személyzetfigyelmeztető, valamint a központi elektronikus repülőgépállapot-figyelő rendszert. Célunk nemcsak egy átfogó, könnyen megérthető összefoglaló elkészítése, hanem a modern kori repülésben megtalálható figyelmeztető rendszerek részletekbe menő bemutatása. Ebből kifolyólag az átesés veszélyére figyelmeztető, a határsebesség-túllépésre figyelmeztető, a magasságfigyelmeztető, a veszélyes földmegközelítést jelző, a fedélzeti összeütközés-elkerülő, valamint a le- és felszállópálya tanácsadó rendszer működésének, felépítésének, hang- és vizuális jelzéseinek szemléltetése.

Nagynyomású földgáz mint tüzelőanyag a forgószárnyas repülőgépek világában

2021-03-19T10:41:04+01:00

A mai világban a társadalom szemlélet- és értékrendváltozása miatt egyre inkább előtérbe kerül a környezetvédelem és a fenntarthatóság a repülés területén is. Ennek egyik lehetosége a CNG hajtásrendszer fejlesztése. A CNG egy olyan metán-etán elegy, amellyel elérhető 15%-kal kevesebb COx, 80%-kal kevesebb NOx és 90%-kal kevesebb HC-kibocsátás és korommentesség. A munkánkban forgószárnyas repülőgépeket vizsgáltam meg, CNG-s hajtásút a benzines esettel szemben. Átépítés esetén az egyik legfobb szempont, a hatásfok mellett az elérhető maximális hatótávolság alakulása. Forgószárnyas esetben akár a jelenlegi hatótávolság 70%-át is elérheti, 5 kg tömegnövekedéssel, a jelenlegi maximális felszállótömeget 64%-on tartva. Az átépítés
költsége közúti közlekedésből vett példa alapján, a karbantartási költségek közel állandósága mellett a kisebb forgószárnyas gépek esetében a megtérülés nagyságrendileg 5400 km-re tehető. A CNG-hajtású kis méretű helikopterek esetében az oktatás és a rövid távú repülés válhat úttörővé a városi közlekedésben.

A kriogenika felhasználhatósága a modern repülésben

2021-03-23T10:40:11+01:00

A cikkben a szerzők ismertetik a kriogén rendszerekkel kapcsolatos kutatási tevékenységüket. A bevezetést, valamint a kriogenika rövid történetét követően bemutatjuk a repülésben alkalmazott kriogén gázokat, elemezve a folyékony hidrogén használatát. Egy példán keresztül olyan számítógépes szoftver használatát mutatjuk be, amely a valósághoz hűen képes a közegek áramlásának fizikai-matematikai modellezésére. Célunk egy átfogó, könnyen megérthető összefoglaló elkészítése a modernkori repülés alternatívájáról.

Drónok és hagyományos légi járművek közös légtérben történő alkalmazásának repülésbiztonsági kockázatai

2021-04-06T09:48:52+02:00

Napjainkban egyre növekvő igény jelentkezik pilóta nélküli légi járművek, közismertebb nevükön drónok használatára úgy az állami, mint a polgári célú felhasználásban. Szinte az összes iparágban megjelennek, jelezve ezzel a felhasználásukban rejlő potenciál kiaknázatlan lehetőségeit. Egyértelmű térnyerésük azonban nemcsak új lehetőségeket teremt, hanem komoly veszélyforrás is a nem megfelelő, szabálytalan alkalmazásuk. A cikkben a drónok felhasználásával együtt járó – elsősorban – negatív tényezőket kívánjuk bemutatni és elemezni. Választ keresünk arra, hogy tényleg valós fenyegetést jelentenek-e, illetve milyen kimenetele lehet annak, ha egy drón veszélyesen megközelít egy másik légi járművet, legrosszabb esetben ütközik vele. Vizsgáljuk ezenkívül, hogy milyen módon lehet a veszélyes megközelítéseket és azok végeredményét, az ütközéseket elkerülni, hogy a repülésbiztonság elfogadható szinten maradhasson.

A pilóta nélküli légi járművek (UAV) evolúciója

2021-03-30T07:43:02+02:00

A címben szereplő légi eszköz kétségkívül a repülés egyik legdinamikusabban fejlődő területét képviseli, és potenciálisan az új repülési technológiák, eljárások, valamint az általuk megoldható feladatrendszerek és megoldási taktikák hírnökei. Csak az utóbbi néhány évben kerültek elő ezek a légi robotok az árnyékok közül, de valójában már évtizedek óta sikerrel használják őket. Belátható, hogy ezek a „szárnybontogatás” évei, mivel a teljes képességrepertoár megjóslására jelenleg nincs tudós ember e Földön. Az alábbi publikációban a szerzők bemutatják, hogy a dinamikusan fejlődő pilóta nélküli légi járművek megjelenése, fontosságuk, megítélésük, jelentőségük és a betöltött szerepük a civil, illetve a katonai környezetben milyen fordulatot vehet, a fejlődésük exponenciális pályája mennyiben leng ki, és tartható-e ez a növekedési ütem? A cikkből az olvasó megismerheti, hogy az egyre messzebbre, magasabbra törő és mindezt egyre gyorsabban megvalósító légi robotok, amelyek mindeközben saját tömegük sokszorosát szállítva teszik a dolgukat, milyen energiaforrásból fedezhetik a szükséges meghajtó erőt.