https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/issue/feed Repüléstudományi Közlemények 2024-06-17T15:31:17+02:00 Repüléstudományi Közlemények Szerkesztősége RepTudKozl@uni-nke.hu Open Journal Systems <p>A <strong>Repüléstudományi Közlemények</strong> (RepTudKoz)&nbsp;időszakos, lektorált on-line folyóirat kiadási célja lehetőséget teremteni a kutatók, az oktatók, doktori, valamint a mester- és alapképzésben résztvevő hallgatók kutatási eredményeik közzétételére a repüléstudomány-, illetve az ehhez kapcsolódó területeken.</p> https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/7526 Műszaki Tudomány az Észak-Kelet Magyarországi Régióban 2023 2024-06-13T13:18:50+02:00 <p>Konferencia</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6958 Multikopteres drón tervezése, fejlesztése és felhasználása 2023-11-13T15:31:25+01:00 Hajnal Kornél kishajnalmed@gmail.com Hegyi Fanni Rozália hegyifannisuli@gmail.com Békési Bertold bekesi.bertold@uni-nke.hu <p>Napjainkban egyre nagyobb szükség van a különböző képességekkel rendelkező, sokoldalúan használható drónokra mind polgári, mind katonai célokra. Jelentős érdeklődés mutatkozik olyan újszerű drónok kifejlesztése iránt is, amelyek képesek autonóm módon, különböző környezetekben és helyszíneken önállóan figyelni és különböző küldetéseket teljesíteni. Az elmúlt évtizedben e drónok széles körű alkalmazási lehetőségei kapták a legnagyobb figyelmet, ami a különböző méretű és tömegű drónok különböző típusainak feltalálásához vezetett. A különböző mérnöki képzések során is kiemelt szerepet kap a drónok alkalmazása. A cikkben a szerzők egy megépített multikopteres drón fejlesztését és a végterméket, magát a drónt mutatják be, amely a precíziós mezőgazdaságban alkalmazható.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Hajnal Kornél, Hegyi Fanni Rozália, Békési Bertold https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6919 A csomagolás és a tárolási körülmények hatása a szárított homoktövisgyümölcs érzékszervi jellemzőire 2023-07-28T09:19:42+02:00 Antal Tamás antal.tamas@nye.hu Nagy János nagy.janos@nye.hu <p>Laboratóriumi körülmények között vizsgáltuk a szárított homoktövisbogyók organoleptikus jellemzőit. A szárított termékeket a vízelvonási művelet után azonnal polietilén csomagolásba helyeztük, a tárolásuk hűtőszekrényben (5 °C) és légtérszabályozás nélküli helyiségben (20−24 °C) történt, 4 hónapon keresztül. A tárolási terminus alatt havonta a különböző körülmények között tárolt szárítmányokat érzékszervi vizsgálat alá vontuk. Az érzékszervi vizsgálatba bevont személyek megítélése alapján az önállóan fagyasztva szárított homoktövisbogyó már az első hónap után, mind a szobahőmérsékleten, mind pedig a hűtőszekrényben puhult, ragadóssá vált és kismértékben nedvesedett. A hibrid szárítási megoldások közül a tárolási terminus teljes ideje alatt – szobahőmérsékleten és hűtőberendezésben egyaránt – a kombinált módszerekkel szárított homoktövis porítható, ropogós, száraz, de a külső megjelenés nem minden esetben megfelelő. A szárítási eljárások közül a vákuum-elő- és fagyasztva utószárítás a javasolt vízelvonási megoldás a vizsgált termékek tárolását és érzékszervi tulajdonságait tekintve. Emellett megállapítottuk, hogy a szobahőmérsékleten történő tárolási kondíció megfelelő a vizsgált termék tárolására az érzékszervi tulajdonságok alapján.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Antal Tamás, Nagy János https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6893 A gumiabroncsok fáradásos bordatörés-vizsgálati lehetőségeinek meghatározása laboratóriumi körülmények között 2023-07-27T19:59:14+02:00 Kiss Zsolt Péter drkisszsp@gmail.com Kassai Zsolt kassai.zsolt@fvmmi.hu Szente Márk szente.mark@fvmmi.hu <p>A bordák kifáradásos törése a mezőgazdasági gumiabroncsok egyik jellemző meghibásodása. Az ilyen jellegű sérülések okainak feltárásában nagy nehézséget jelent, hogy a bordatörések elkerülése érdekében elvégzett tervezői és gyártási módosítások hatásának ellenőrzése csak igen hosszadalmas és költséges vizsgálati módszerrel (tartós üzemi teszttel) lehetséges. A tanulmány célja egyrészt egy olyan vizsgálati módszer kidolgozása, amelynek segítségével laboratóriumi körülmények között reprodukálható módon előidézhető a fáradásos bordatörés, valamint kifejlesztettünk egy olyan berendezést, amelynek segítségével lehetővé válik az ilyen jellegű meghibásodások laboratóriumi körülmények közötti, gyors és reprodukálható módon történő vizsgálata.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Kiss Zsolt Péter, Kassai Zsolt, Szente Márk https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6899 Virtuális gyártás alkalmazása ipari gyártóegységek optimalizálására 2023-07-22T13:00:10+02:00 Palánkai Emese palankaiemese02@gmail.com Sarvajcz Kornél sarvajcz@eng.unideb.hu <p>Napjainkban a modern technológiai újítások bevezetése a cégek gyártási folyamataiba elengedhetetlen. Ennek egyik módja a virtuális komissiózás, amelyet kutatási témának választottunk. Munkánk célja egy valóságos gyártórendszer lépéseinek virtuális környezetbe ültetése a Tecnomatix Plant Simulation 3D szimulációs program felhasználásával. Ez a virtuális megoldás lehetővé teszi az adott gyártóegység egyszerű optimalizálását, a gyártás hatékonyabb és időtakarékosabb megvalósítását. A cikk ismerteti a virtuális modellezés fogalmát és alkalmazását, valamint bemutatja a szimulációs program működését és az abban elért eredményeket.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Palánkai Emese, Sarvajcz Kornél https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6935 A kissorozat- és az egyedi gyártás összehangolása adott üzemben 2023-07-21T12:15:51+02:00 Lakatos Ernő Levente lakatoserno9927@gmail.com Szigeti Ferenc szigeti.ferenc@nye.hu Százvai Attila szazvai.attila@nye.hu <p>A vizsgált üzem fémmegmunkálással foglalkozó területe 2020-bankapott egy megkeresést, amelyben az ügyfél egy nagy méretű farönkök megmunkálására szolgáló esztergagép gyártását rendelte meg. A rönkeszterga-főorsó konstrukciójának megtervezése és gyártástechnológiájának elkészítése után azonban akadályokba ütközött a folyamat üzemi processzálása. A cikkben ezért megkíséreljük az üzem sorozatgyártásban időszakosan megjelenő, rögzített mennyiségű megrendeléseinek és az egyedileg tervezett termék gyártásának összehangolását. Ehhez az üzemben futó gyártási folyamatokat először megvizsgáljuk, modellezzük, és a gyártási kapcsolatukat szimuláljuk. Az elvégzett szimulációk eredményeit kiértékeljük, majd elvégezzük a gyártási folyamatok optimalizálását. Célunk a kísérletezés segítségével megtalálni a széria- és az egyedi gyártás hibrid módszerét, figyelembe véve az üzem aktuális lehetőségeit. Ezen túlmenően célunk az olyan hosszú távú, bevezetésre alkalmas gyártási módszer megtalálása, amely lehetővé teszi a változó paraméterű és tételszámú, kis sorozatú vagy egyedi gyártású alkatrészek folyamatos áramlását a gyártóegységek között.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Lakatos Ernő Levente, Szigeti Ferenc, Százvai Attila https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6938 A hegesztési sebesség varrattulajdonságokra gyakorolt hatásának vizsgálata S355 típusú acél hegesztésénél 2023-07-21T10:06:04+02:00 Fazekas Csaba f.csaba120@gmail.com Szigeti Ferenc szigeti.ferenc@nye.hu <p>Hegesztett kötéseket készítettünk ömlesztő hegesztőeljárással a hídszerkezetek gyártásában gyakran alkalmazott S355J2+N Z15 ötvözetlen acéllemez felhasználásával annak vizsgálatára, hogy az MSZ EN ISO 15614-1 szabványban előírt hőbeviteli értékektől való eltérés milyen mértékben változtatja meg a hegesztett kötések tulajdonságait. A hegesztett kötéseken roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatokat végeztünk. A hőbevitel jelentős változtatása legnagyobb mértékben a hegesztett kötés keménység- és ütőmunkaértékeit befolyásolta. A vizsgálati eredmények és a kísérleti tapasztalatok hozzájárulhatnak a vizsgált típusú és lemezvastagságú acélok helyes hegesztéstechnológiájának kidolgozásához, valamint a gyártás során keletkező hegesztési hibák csökkentéséhez.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Fazekas Csaba, Szigeti Ferenc https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/7026 Légisugár-fejlesztésünk rögös útja 2023-09-25T15:15:52+02:00 Csurgai József csurgai.jozsef@uni-nke.hu Szilvássy László szilvassy.laszlo@uni-nke.hu Jámbor Krisztián jambor.krisztian@uni-nke.hu <p>Egy előző cikk keretében [1] már szó volt egy, a TKP2021-NVA-16 pályázat keretében kialakítandó légi sugárfelderítő, drónra szerelhető szenzormodul fejlesztéséről. Itt, jelen cikkben valójában szeretnénk a teljesség igénye nélkül képet adni arról, hogy az elméleti kutatások után, a megvalósulás útjára lépett fejlesztés során hol tartunk, milyen feladatokat valósítottunk meg, és mi szükséges még az eredménytermék „asztalra tevéséhez”. Mivel az előző cikk már tartalmazza a kutatások elméleti hátterét, és jelen cikk annak a folytatása, ezért itt mellőzzük az amúgy fontos szakirodalmi áttekintést és a téma részletes felvezetését, vagyis „in medias res” közöljük fejlesztésünk gyakorlati stádiumának helyzetét.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Csurgai József, Szilvássy László, Jámbor Krisztián https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6950 Bányafal mérése és modellezése robbantás előtt és után 2023-08-04T09:14:44+02:00 Szilvási Marcell marcell.szilvasi@gmail.com Orosz Máté oroszmate1999@gmail.com <p>A Miskolc-Mexikóvölgyi Mészkőbányában két robbantásos kőzetjövesztés eseményeinek a terepi felszínváltozásait rögzítettük. A terepi geodéziai adatgyűjtés egy totál mérőállomás és a hozzá tartozó prizma segítségével történt meg. Az adatfeldolgozást és a terepi modellezést a Microsoft Excel, majd a Golden Software Surfer programmal végeztük el. A lerobbantott kőzetállomány letermelése után ismételt mérések történtek, amelyek által a térfogatbéli változásokat is sikerült elvégezni.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Szilvási Marcell, Orosz Máté https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6954 A bivalens hőszivattyús rendszerek használatának hatása a szén-dioxid-kibocsátásra 2023-08-21T16:38:44+02:00 Buday Tamás buday.tamas@science.unideb.hu Budayné Bódi Erika bodi.erika@agr.unideb.hu <p>A hőszivattyúk használata számos előnnyel jár, mint például a fosszilis tüzelőanyagok arányának csökkentése az energiamixben és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Ezek a hatások azonban nagyban függnek a felhasznált külső energia típusától és a hőszivattyús rendszer paramétereitől, beleértve a monovalens vagy a bivalens üzemmód választását. Adott hőigénnyel rendelkező épület esetére meghatároztuk a gáztüzeléshez képest elérhető CO<sub>2</sub>-kibocsátás-csökkenést három különböző üzemmódot, három különböző kiegészítő energiát és három különböző, villamosenergia-termelésből származó fajlagos CO<sub>2</sub>-kibocsátási értéket figyelembe véve.<br />A hőszivattyú üzemeléséhez kapcsolódó CO<sub>2</sub>-kibocsátás csökkentésének mértéke széles skálán mozog. Bivalens üzemmódban való működés esetén (bivalenciapont: 2 °C) az értékek kevésbé kedvezőek, és több vizsgált változat nem mutat kibocsátáscsökkenést, különösen akkor, ha alternatív üzemmódban működik. A fosszilis szén-dioxid-kibocsátás csökkenése azonban bivalens rendszerben a biomassza mint kiegészítő energiaforrás és a geotermikus hőszivattyúk alkalmazásával magas értéken tartható (akár 56,7% a magyarországi villamosenergia-mix mellett), ami nagyon hasonló a monovalens rendszerek CO<sub>2</sub>-kibocsátás csökkentéséhez.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Buday Tamás, Budayné Bódi Erika https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6955 A mélyfúrás geofizikai adatainak digitalizálása hidrodinamikai modellezéshez 2024-01-08T14:54:50+01:00 Buday Tamás buday.tamas@science.unideb.hu Kyrillos Samir Ghattas kyrillos.suliman@gmail.com <p>A részletes geológiai és hidrodinamikai modellek kialakításakor a rétegsoron túl szükség lehet a mélyfúrási geofizikai szelvények pontos ismeretére, amelyekkel releváns petrofizikai, rezervoármechanikai jellemzőket határozhatunk meg, és szerkezetföldtani elemeket azonosíthatunk. A mért adatok rögzítésére és tárolására évtizedeken keresztül hagyományosan papíralapú naplókat használtak, a modern számítógépes szoftverek azonban digitális adatsorokat igényelnek. Ezért szükséges a papíralapú kútadatok és mélyfúrási geofizikai szelvények digitalizálása, amely speciális geológiai vagy geofizikai szoftverekkel vagy képelemző szoftverekkel végezhető el. A kapott eredmények azonban függhetnek a választott módszertől, ezért elemzésükre szükség van.<br />Jelen kutatásban a Tiszacsege B-119-esfúrás papíralapú fúrási geofizikai görbéi alapján vizsgálunk lehetséges eljárásokat, a teljesen manuális rendszerektől a mesterséges intelligencia által támogatott rendszerekig. A kapott eredmények alapján az elvárt pontosság mellett nem rövidíthető le a geológus vagy a geofizikus szakértő digitalizáló vagy ellenőrző munkája, elsősorban a pontatlan rajzú görbék, a szkennelés során fellépő torzítások kiküszöbölése, az egymást fedő görbék és a skálaváltás során fellépő változások követése. Az információgazdag napló digitális formátumba történő konvertálásával kapott eredmények lehetővé teszik a hatalmas mennyiségű papíralapú kútfúrási napló adatainak hatékonyabb tárolását és újrafelhasználását a geológiai, hidrogeológiai, geotermikai, szénhidrogénipari modellezéshez.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Buday Tamás, Kyrillos Samir Ghattas https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6951 Terepfelmérés és modellezés egyvonalas létesítmény megtervezéséhez 2023-08-04T09:03:52+02:00 Szilvási Marcell marcell.szilvasi@gmail.com <p>A Miskolci Egyetem sportközpontja területére tervezett rekortánborítású futókör megtervezése. A terepi geodéziai adatgyűjtés egy totál mérőállomás és a hozzá tartozó prizma segítségével történt meg. Az adatfeldolgozás és a terepi modellezés a Microsoft Excel, majd a Golden Software Surfer programmal történt. Három különálló nyomvonalterv készült el, amelyeknek vannak előnyei, hátrányai. Ezen tervek különböző nyomtávszélességeihez költségkalkuláció is készült árajánlatokra támaszkodva.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Szilvási Marcell https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6912 Mérnöktanárképzés, lemorzsolódás 2023-07-21T14:00:19+02:00 Nagyné Kondor Rita rita@eng.unideb.hu <p>A Debreceni Egyetem Műszaki Karán a Debreceni Szakképzési Centrummal együttműködve folyik a mérnöktanárképzés, kooperatív képzési formában. A cikkben a leendő mérnöktanárok gyakorlati képzés során szerzett tapasztalatairól számolunk be, illetve arról, hogy a felsőoktatási tömegképzés hatására megjelenő heterogén hallgatói körrel együtt növekvő lemorzsolódás hogyan jelenik meg e képzés hallgatói körében.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Nagyné Kondor Rita https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6911 A téri intelligencia szerepe a felsőoktatásban 2023-07-21T13:11:26+02:00 Nagyné Kondor Rita rita@eng.unideb.hu <p>Számos kutatás igazolta, hogy a téri intelligencia, a térbeli kapcsolatok megértése kulcsfontosságú a természettudományok, a technológia, a mérnöktudomány és a matematika (STEM)1 tanulása során és a problémamegoldásban. A felsőoktatásban számos szakterületen szükség van e képességre. A mérnöki munka alapvető feltétele a térben való tájékozódás. A cikkben arról számolunk be, hogy a Debreceni Egyetem mérnökhallgatói milyen eredményeket értek el a téri intelligencia vizsgálatakor, illetve milyen feladatokkal mérhetők és fejleszthetők e komponensek.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Nagyné Kondor Rita https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/7192 A hagyományos légi járművek és a nagy méretű drónok integrált működése ellenőrzött repülőterekről 2024-01-17T14:42:26+01:00 Palik Mátyás palik.matyas@uni-nke.hu Szabó Balázs balukapitany3@freemail.hu <p>Kétségtelen, hogy a repülést kiszolgáló legbonyolultabb földi infrastruktúrák az ellenőrzött repülőterek, amelyek irányítói körzeteit és közelkörzeti irányítói körzeteit csak kivételes esetekben használhatják drónok. Igen szigorú szabályozással, valamint időben és térben történő elkülönítés mellett lehetségesek csak azok a műveletek, amelyeket a fenti területeken és azok felett hajthatnak végre a pilóta nélküli légi járművek.1 Az napjainkban már világosan látható, hogy a dróntechnológiában rejlő potenciál néhány éven belül kiköveteli a nagy méretű, pilóta nélküli légijármű-rendszerek2 számára a légi forgalmi irányító szolgálatok tevékenységével biztosított, ellenőrzött repülőterek használatát. A szerzők hazai forrásból finanszírozott KFI-pályázat részeként kutatják, hogy milyen eljárások szükségesek a hagyományos légi járművek és a nagy méretű drónok ellenőrzött repülőterekről történő biztonságos és hatékony működéséhez.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Palik Mátyás, Szabó Balázs https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6921 A repülőtéri forgalomban alkalmazható drónok típusspecifikációs kérdései 2024-01-23T07:12:24+01:00 Simon Sándor simon.sandor@uni-nke.hu Vas Tímea vas.timea@uni-nke.hu Dudás Zoltán dudas.zoltan@uni-nke.hu <p>A pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAS) egyre szélesebb körben történő alkalmazása során felmerült a repülőtereken a repülőterek működését elősegítő úgynevezett munkadrónok alkalmazásának lehetősége is. E drónok elsősorban a repülőterek és azok környezete időjárásának előrejelzésére, a munkaterület vizsgálatára, a repülőtér védelemre, repülőtéren belüli szállítási feladatokra és más célokra lehetnek alkalmazhatók. A felsorolt feladatok elvégzéséhez a drónokat különböző szenzorokkal szerelik fel, amelyek lehetővé teszik légköri jellemzők (például hőmérséklet, légnyomás, páratartalom), képfelvételek, egyéb adatok összegyűjtését. Tekintettel arra, hogy technikai szempontból az UAS lehet távirányítású (RPAS) vagy teljesen autonóm rendszerű, repülésbiztonsági szempontból különböző kockázati szintekkel jellemezhető a repülőtéri környezetben. Cikkünkben a jelenleg érvényben lévő drónokra vonatkozó EU-s normák figyelembevételével, azokkal összhangban kívánjuk feltárni az ezen alkalmazásokra kínálkozó lehetőségeket.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Simon Sándor, Vas Tímea, Dudás Zoltán https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6959 A pilóta nélküli légi járművek meghajtási rendszerei 2023-11-13T15:30:56+01:00 Békési Bertold bekesi.bertold@uni-nke.hu Gajdács László gajdacs.laszlo@uni-nke.hu Knapiczius Attila attila01.k@gmail.com <p>A pilóta nélküli légi járműveket (UAV) megjelenésük óta számos kérdés övezi. Kétség sem fér hozzá, ezen eszközök használata megreformálta a repülést nemcsak katonai, de a civil felhasználást tekintve is. Nap mint nap számos olyan terület jelenik meg, amely hatékony működéséhez hozzájárulhat meglétük, és a 21. század kielégítő technológiai fejlettsége lehetőséget biztosít arra, hogy hatásfokukat kedvező irányba növelve új kihívások elé állíthassuk ezeket a segédeszközöket. Az ehhez szükséges teljesítmény jelentősen összefügg azzal, hogy milyen meghajtási technológiát választunk, az erre irányuló kutatások és fejlesztések így az egyik legfontosabb irányt képezik. A cikk a lehetséges meghajtási rendszereket tárgyalja, működési elvüket legfontosabb jellemzőikkel. Fontos kiemelni, milyen elvárásokat követelnek meg az adott felhasználási területek, így ezek alapján szükséges kiválasztani a megfelelő szerkezeti felépítést. Figyelembe kell venni továbbá a jövőben megjelenő potenciális kihívásokat. Egyre tágabb teret kap a tisztán elektromos meghajtás, nemcsak földön, de a levegőben is, így a rendszerek energiaellátása és annak iparága is. A cikk igyekszik átfogó nézetet adni és több szemszögből is összehasonlítani az UAV-k meghajtási rendszereit azok minden előnyével és hátrányával.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Békési Bertold, Gajdács László, Knapiczius Attila https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/7086 A drónok vizuális láthatóságának jelentősége 2023-11-09T09:29:09+01:00 Gajdács László gajdacs.laszlo@uni-nke.hu <p>157<br />Gajdács László<br />A drónok vizuális láthatóságának jelentősége<br />A hagyományos – légijármű-vezető által vezetett – repülőgépek (hagyományos légi járművek) repülése folyamán nélkülözhetetlen, hogy láthatók legyenek a környezetük számára. Ez megvalósulhat egyrészt olyan műszaki rendszerek alkalmazásával – passzív és aktív radarrendszerek –, amelyek segítségével láthatóvá, illetve beazonosíthatóvá válnak a légi forgalmi irányítás számára. Azonban ezek a légi járművek láthatóvá válhatnak különböző fénytechnikai világítások használatával is, amelynek köszönhetően vizuálisan is észrevehetők (szabad szemmel jól láthatók) lesznek közvetlen környezetük számára. A pilóta nélküli légi járművek fedélzetén találkozhatunk különböző „világítási rendszerekkel”, azonban ezek alkalmazására még csak korlátozottan vannak előírások az Európai Unióban, így Magyarországon is. A drónok biztonságos integrálása a hagyományos légi közlekedési rendszerbe, illetve azonosításuk megvalósítása napjainkban is kiemelt feladatnak számít szerte a világon. Megítélésem szerint fontos lenne a pilóta nélküli légi járművek vizuális láthatósága jogi és műszaki környezetének megteremtése. Ezen publikáció ennek a problémakörnek a jelentőségére és jelenlegi állapotára kíván rávilágítani.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Gajdács László https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/7141 Földön, vízen, levegőben – pilóta nélkül, avagy a robotok segítenek vagy ártanak? 2023-12-19T15:41:12+01:00 Major Gábor major.gabor@uni-nke.hu Békési Bertold bekesi.bertold@uni-nke.hu <p>A robotika az első önállóan működő eszközök megjelenése óta dinamikusan fejlődő terület, amely az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. A tudományos-fantasztikus irodalomból származik a robotika kifejezés, amelyből az ipari alkalmazások, az orvostechnológia, illetve a fegyverkezés roboteszközei egyre kifinomultabb formában valósultak meg. Ebben az áttekintésben megvizsgáljuk a robotika területét az irodalmi gyökerektől napjaink egyre hatékonyabb és biztonságosabb felhasználásra való kifejlesztéséig. Ebben a publikációban a szerzők bemutatják, hogy milyen feladatokat milyen területeken képesek elvégezni robotizált szerkezeteink. Néhány példán keresztül bemutatjuk, hogy miben tudnak segíteni, és mikor a leginkább veszélyesek.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Major Gábor, Békési Bertold https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6949 Meddig növelhető alacsony Föld körüli pályán a mesterséges holdak száma? 2023-07-25T18:35:26+02:00 Nagy Imre nagy.imre@uni-nke.hu <p>A mesterséges holdak száma exponenciális növekedést mutat. Míg pár éve csupán pár ezer aktív műhold, illetve nagyjából 20 000 követhető méretű törmelék keringett a Föld körül, napjainkban csak a Starlink rendszer hozzávetőlegesen 4000 tagot számlál (az aktív műholdak fele), ami a következő pár évben akár tízszeresére is növekedhet. Ráadásul a napi sajtóban 300 000 tagból álló konstelláció terveiről is lehetett olvasni.<br />De van-e hely alacsony Föld körüli pályán ennyi műholdnak? Ha túl közel keringenek egymáshoz a műholdak, akkor zavarhatják egymás működését, kommunikációját. Másrészt a Föld gravitációs terének gömbszimmetrikus volta, a Naprendszer égitestjei és a nem konzervatív erők okozta perturbációk miatt időről időre ütközésközeli állapotok állhatnak elő. Az alábbiakban a gravitációs eredetű perturbációk hatásának numerikus vizsgálatával adunk felső becslést arra, hogy mennyi mesterséges hold fér el alacsony Föld körüli pályán.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Nagy Imre https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/7171 Kapcsolat a különböző gázturbinás hajtóművek és a SAF-tüzelőanyagok használatához kapcsolódó károsanyag-kibocsátás között 2024-01-08T14:23:01+01:00 Kavas László kavas.laszlo@uni-nke.hu Varga Béla varga.bela@uni-nke.hu Tóth József toth.jozsef@uni-nke.hu <p>A publikációban arra a kérdésre keresik a szerzők a választ, hogy meghatározható-e markáns különbség, illetve sajátosság a különböző gázturbinás hajtómű-konstrukciók között a károsanyag-kibocsátási jellemzők területén, amennyiben a jelenleg használatba került alternatív tüzelőanyagok valamelyikével történik a hajtóművek üzemeltetése. A mai napig a légi közlekedés környezetkímélő módjának megvalósításában kulcsszerepet játszanak a különböző alternatív tüzelőanyagok. Az eddigi fejlesztések során mind a szintetikus úton előállított, mind a biológiai eredetű gázturbina-hajtóanyagok körében az úgynevezett SAF-kategóriába sorolható tüzelőanyag-változatok alkalmazására került sor a legelterjedtebb mértékben. A prezentáció néhány légijármű-típusban alkalmazott hajtóműváltozat üzemeltetése során a kimutatott károsanyag-kibocsátásban tapasztalt változási trendeket vizsgálja.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Kavas László, Varga Béla, Tóth József https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6936 A közelmúlt néhány fontos tanulsága a szállító légi járművek integrált repülőtéren történő kiszolgálásában és repülésre történő felkészítésében 2023-07-19T13:11:48+02:00 Óvári Gyula ovari.gyula@uni-nke.hu Varga Béla varga.bela@uni-nke.hu Csató Péter csato.peter@stud.uni-nke.hu <p>A Covid–19-világjárvány 2020-askitörése azonnali, jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolt a légijármű-gyártásra, az ipari javításra, a repülőtéri és légi üzemeltetésre. Ez késlekedésmentes – rendszerint igen költséges – válaszlépésre kényszerítette valamennyi érintettet. Prognózisok szerint az elkövetkező években további pandémiák megjelenése is várható, ezért célszerű a most kidolgozott és bevált eljárások későbbi adaptálhatóságát áttekinteni.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Óvári Gyula, Varga Béla, Csató Péter https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/6937 Az adaptív hajtómű-technológia megjelenése a katonai repülés területén 2023-07-21T09:11:33+02:00 Varga Béla varga.bela@uni-nke.hu <p>A múlt század 60-as éveitől mind a polgári, mind a katonai repülésben az egyszerű, egyáramú sugárhajtóműveket felváltották a kétáramú hajtóművek. Először a kis kétáramúsági fokú hajtóművek jelentek meg, majd a kétáramúsági fok folyamatosan növekedett a kereskedelmi repülőgépek kétáramú hajtóműveinél. Manapság a kis kétáramúsági fokú hajtóművek jellemzően a többfeladatú harcászati repülőgépek erőforrását képezik. Maga a hajtómű kialakítása jelentősen nem változott évtizedek óta. Ehhez képest jelenthet új szintet és igazi minőségi ugrást az adaptív hajtómű-technológia. A cikkben ezt a fejlesztési folyamatot, illetve a várt előnyöket mutatom be.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Varga Béla https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/7201 A repülőtéri folyamatok környezetkárosító hatásainak csökkentésére irányuló fejlesztések várható irányai 2024-01-23T10:54:11+01:00 Tóth József toth.jozsef@uni-nke.hu <p>A légi közlekedés környezetvédelmi szempontú fejlesztése, a légköri és a zajszennyezés csökkentése az elmúlt évtizedekben a repülőterek vonatkozásában is nagy hangsúlyt kapott. Ennek kapcsán létrejött az Airport Carbon Accreditation (ACA), az egyetlen intézményileg támogatott, globális szén-dioxid-gazdálkodási tanúsítási program, amely a repülőterek számára biztosít tanúsított megfelelést és minősítést környezetbarát működésük igazolására. Ezenkívül láthatóvá teszi azokat a lehetőségeket és továbblépési irányokat, amelyek a „zéró kibocsátás” hosszú távú célkitűzésének megvalósítását biztosíthatja. Fontos feladat az európai körkép készítése, amely egyelőre a fellelhető forrásmunkák elemzésén és feldolgozásán kell hogy alapuljon. A legjobb gyakorlatok megtalálása és a hazai – úgy a kereskedelmi, mint a katonai – repülőterekre való alkalmazhatóságuk vizsgálata további kutatások feladata.</p> 2024-06-17T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Tóth József