Repüléstudományi Közlemények

Drónok alkalmazásának lehetőségei

2021-01-21T11:04:57+01:00

A cikkben a szerzők bemutatják a drónok alkalmazásának lehetőségeit. Rövid bevezetést követően, a pilóta nélküli légi járművekkel és légijármű-rendszerekkel foglalkozunk, majd ezt követően a drónok fejlődését, alkalmazási területeit, felhasználásukat és a jövőbeni lehetőségeiket taglaljuk.

Katonai helikopterek múltja, jelene és jövője

2020-11-16T09:35:49+01:00

A tervezők képzeletét a merevszárnyú repülőgépek fejlődésével párhuzamosan a forgószárnyas repülés lehetősége is megmozgatta. Bár négy évvel a Wright fivérek repülése után, 1907-ben felemelkedett az első helikopter is, még hosszú időnek kellett eltelnie az első gyakorlatban is használható helikopterek megszületéséig. Ennek fő oka az volt, hogy a helikopterrepülésre jellemző aszimmetrikus áramlási viszonyok, a forgószárny vezérlésének bonyolultsága és a reakciónyomaték kiegyensúlyozásának nehézségei sokáig megoldhatatlan feladatot jelentettek a tervezőknek. Az 1930-as években azonban az autogirókkal szerzett tervezési és repülési tapasztalatokkal egyre közelebb kerültek a helikopterrepülés gyakorlati problémáinak megoldásához. Az 1940-es években ezzel megkezdődhetett a repülés forgószárnyas korszaka, amit szélsebesen követett nagyszámú megjelenésük és széles körben való alkalmazásuk mind a polgári, mind a katonai repülés területén. Ebben a cikkben ezt a folyamatot szeretném bemutatni. A téma nagysága miatt természetesen csak egy-egy szelet bemutatására, a jelentősebb mérföldkövekre kitérve.

A pilóta nélküli légi járművek jövőbeli alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata

2021-01-11T11:37:50+01:00

A szerzők kutatásukban a pilóta nélküli légi járművek közszolgálati, illetve közszolgáltatási területen történő alkalmazhatóságát vizsgálják. Kitértek az eddigi alkalmazási területek vizsgálata mellett a jövőbeni alkalmazási területek trendeken nyugvó lehetőségeire is. Fő kérdésként arra keresték a választ, hogy melyek azok a kritikus infrastruktúrák vagy egyéb kiemelt célterületek, amelyek a pilóta nélküli légi járművekkel (UAV) üzemszerűen felügyelhetők, a mindennapi üzemeltetést támogatni tudják. A vizsgálat eredményeként célterületként azonosították a fotovoltaikus naperőműveket, az energiatermelésben részt vevő létesítményeket, illetve a hulladékgazdálkodási területet is. Előbbiek kiváló tesztterületei lehetnek a pilóta nélküli légi járművek üzemeltetésben és távfelügyeletben betöltött funkcióinak.

A leggyakoribb hibák a légi közlekedésben

2020-09-15T14:17:56+02:00

Az emberi hiba kezelésének módja a biztonságkultúra jellegzetessége. A gyakori hibatípusok a repülésbiztonságot bemutató elméleti modellek (Reason; SHEL[L]; SRK) mindegyike számára értelmezhetők. A modellek azonban teljes egészében nem adnak kielégítő választ az emberi hiba természetére. A biztonságfilozófia emberi tényezőt érintő elemeinek feltárására a szerző a Transport Canada tipikus emberi hibákat felsoroló „Piszkos Tizenkettő” koncepcióját mutatja be.

Gondolatok a légierő szervezeti és katonai vezetői kultúrájáról a Magyar Honvédségben

2020-12-03T13:16:54+01:00

A légierő szervezeti kultúrája nagyon sokrétű, és emiatt egy bonyolult rendszert alkot. A repülés kicsivel több mint 100 éves múltja tele van olyan állomással, amely azonnal hatást fejtett ki rá. A légierő szervezeti kultúrája nagyon erős, de ezzel együtt érzékenynek is kell lennie, hisz ezzel képes haladni és felvenni a versenyt azzal a rohanó technológiai fejlődéssel, ami a világban zajlik. A légierő komplexitása, speciális feladatrendszere, a vele szemben támasztott magas követelmények gyors fejlődése, a szabályok kötöttsége mind hatással vannak a benne szolgálatot teljesítőkre, és nagy kihívást jelent a katonai vezetőire. A szervezeti kultúrája olyan értékeket és hagyományokat őriz magában, amelyeknek a továbbörökítése mindig is feladat kell hogy legyen függetlenül attól, hogy hova is fejlődik. Ehhez a vezetőknek úgy kell a vezetői kultúrájukat alakítani, hogy hosszú távon fenntartható legyen ez az állapot, és a kitűzött cél elérése mindenki számára ugyanolyan fontos legyen.

Az Arriel 2E turboshaft hajtómű termikus elemzése

2020-11-13T11:21:41+01:00

Egy adott gázturbinás hajtómű részletesebb vizsgálatát minden esetben meg kell előzze a hajtómű termikus körfolyamatának vizsgálata. A termikus körfolyamat- számítás eredményeit számos ehhez kapcsolódó probléma megoldásához felhasználhatjuk. Ilyen lehet például az egyes gépegységek további áramlástani vagy szilárdsági vizsgálata, vagy a hajtómű termikus matematikai modelljének felépítése, de nem utolsósorban információkat kaphatunk az adott hajtómű tervezett üzemmódjához kapcsolódó gépegységhatásfok-értékekről. Ez lehetőséget ad más hajtóművekkel való összehasonlításra és a vizsgált hajtómű termikus jellemzőinek értékelésére. Ebben a cikkben a szakdolgozatom részét képező Arriel 2E hajtómű elemzését végeztük el a konzulensem támogatásával. Ezt különösen érdekes feladatnak tartottam, annak fényében, hogy a Magyar Honvédségben rendszeresített H145M helikopterekbe is ezeket a hajtóműveket építették be.

Meteorológiai szenzorok alkalmazása a kisgépes repülésben

2020-11-13T11:23:21+01:00

Egyes meteorológiai szenzorok mérete, energiaigénye mára olyan mértékben lecsökkent, hogy azokat nehézség nélkül tudják hordozni a kisgépes repülés résztvevői is. A motoros és vitorlázó repülőgépek, siklóernyők, sárkányrepülők, hőlégballonok, sőt a drónok is lehetnek aktív résztvevői a meteorológiai adatgyűjtésnek, ha az általuk repült útvonalakról naprakész információkat (szél-, hőmérséklet-, páratartalom-adatokat) küldenek a meteorológiai szolgálatoknak. A cikkben áttekintjük a lehetséges műszaki megoldásokat, és ismertetjük az NKE UAS ENVIRON kutatócsoportjával közös kísérleteink eredményeit.

Repülőgép-hajtóművek égéstereinek áramlástani vizsgálata számítógépes szimulációban

2020-10-30T08:01:52+01:00

Napjainkban a repülőgép-hajtóművek szerkezetének, elemeinek tervezésében, gyártásában a mérnökök számára elengedhetetlen egy-egy olyan számítógépes szoftver, amely a valósághoz hűen képes a közegek áramlásának fizikai-matematikai modellezésére vagy éppen a megmunkáló eszközök munkájának optimalizálására. Esetünkben a szimulációval könnyedén helyettesíthetők a költséges teszttermékek, valamint ezzel párhuzamosan csökkenthető a kísérletek során keletkező környezetszennyező anyagok légtérbe jutása, valamint a kivitelezésre vagy az esetleges fejlesztésre szánt idő is minimalizálható. Erre a feladatra leggyakrabban az ANSYS számítógépes szoftvert alkalmazzák. Ez egy olyan numerikus áramlástani szoftver, amely térben és időben folytonos műveleteket diszkretizál, így a hajtóművek égéstereinek vizsgálatára kiválóan alkalmazható. Cikkünkben az említett szoftvernek a szerzők által kitűzött feladatra való alkalmasságának elemzését, majd az alkalmazás eredményét kívánjuk bemutatni. Az elemzés során az ANSYS CFX szoftver segítségével hajtottuk végre a különféle hajtóművek áramlástani szimulációját. Célunk, hogy a publikáció végére az olvasó számára átfogó képet mutassunk az áramlástechnikai gépekben lejátszódó folyamatokról, ezen belül az égéstér szimulációjáról.

A tengerentúli járatok jelentősége a közép-európai regionális repülőterek fejlesztésében

2020-06-01T13:33:45+02:00

Tanulmányunk legfőbb célja az, hogy megvizsgálja, a tengerentúli járatok, különös tekintettel a Kínából érkező légi járatok milyen szerepet játszanak, játszhatnak egy térség, egy régió fejlesztésében. Hol és milyen módon érdemes és lehet ösztönözni a tengerentúli járatok elterjedését a regionális repülőterek fejlesztésében? A tengerentúli légi járatok milyen előnyökkel járhatnak a légi áru- és utasforgalom fejlesztése vonatkozásában, és egyúttal milyen veszélyeket hordozhatnak magukban egy régió számára? Közismert az, hogy Közép-Európa számos regionális repülőtere tudatosan törekszik a beutazó turizmusának és a légi áruforgalom növelése érdekében tengerentúli járatok nyitására. Melyek a legfőbb tapasztalatai ezeknek az erőfeszítéseknek? Magyarországon hol és milyen módon lenne érdemes belevágni ilyen irányú fejlesztésekbe?

Gondolatok a repülőgép-vezetőket érő pszichés terhelések hátteréről

2020-02-03T13:02:39+01:00

A cikk bemutatja, gyakorlati példákon keresztül rendszerezi és elemzi a repülőgép-vezetőket érő pszichés terhelések fajtáit, a döntések pszichológiai alapjait mindazon sajátos körülményt figyelembe véve, amivel egy légijármű-vezető találkozhat. Az írás kitér a haditechnika és annak üzemeltetési környezetének fejlődésével járó, az emberi szervezet működési folyamataira gyakorolt pszichológiai és fiziológiai hatásokra is.

A drónelhárítás módszerei és lehetőségei

2020-09-15T14:16:02+02:00

A szerzők bemutatják a távirányítású repülőgépes rendszerek jogszerűtlen alkalmazásából eredő veszélyforrásokat. Valós példákon keresztül illusztrálják a drónok rosszindulatú használatának veszélyeit. A lehetséges védekezési módok önmagukban nem elegendőek az ilyen felhasználásból adódó kockázatok lecsökkentésére, ám a rendelkezésre álló technológiák kombinálásával funkció és hatás szerint tagolt hatékony védelmi struktúra hozható létre.

Repüléskoordináló és -optimalizáló rendszer

2021-02-02T10:20:29+01:00

A cikkben a szerzők bemutatják a repüléskoordináló és - optimalizáló rendszert. Rövid bevezetést követően bemutatjuk az FMS funkcióit, felépítését. Ismertetjük a rendszer elemeit, típusait, valamint azok alapvető működését is. Célunk egy átfogó, könnyen megérthető összefoglaló elkészítése a repüléskoordináló és - optimalizáló rendszerről.