Szupercellák objektív felismertetése villámadatok segítségével
Copyright (c) 2023 Páll Márton, Wantuch Ferenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Magyarország területén évente átlagosan 60–80 szupercella alakul ki, amelyek nagy része károkozó időjárási jelenséget okoz hazánkban. A szupercellák előrejelezhetőségük és felismerésük szempontjából különösen kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen ezekhez a zivatarokhoz köthető a szignifikáns heves események nagy része, mint például a nagy méretű jégszemeket tartalmazó jégesők, heves kifutószelek és ritka esetben a mezociklonális tornádók is. A munkánkban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen jellemző villámkarakterisztikákkal rendelkeznek a szupercellás zivatarok, illetve egy tapasztalati pontozási rendszert is felállítottunk arra vonatkozóan, hogy eldöntsük valós idejű villámadatok alapján, hogy az adott zivatarcella szupercella-e, vagy sem. A villámindex kidolgozásával, a nowcasting rendszerbe táplálva a mért adatokat egy-egy zivatarcellához mérőszámot lehetne illeszteni, ennek segítségével döntést lehetne hozni a zivatarok típusáról és hevességéről pusztán a villámadatokat figyelembe véve.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Haines, E., “Point in Polygon Strategies,” in Graphics Gems IV. Heckbert, P. szerk., 1994. pp. 24–46. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-336156-1.50013-6
Horváth Á., A légköri konvekció. Országos Meteorológiai Szolgálat, 2007. p. 15
Csonka T., Kolláth K., „Transzpannon szörnyeteg”, avagy hosszú életű szupercellák 2008. július 14-én. Online : http://owww.met.hu/pages/bogacs20080714.php
MetNet. Online: https://www.metnet.hu/radarkep?year=2019&month=8&day=02
Archiv-Version des Animationstools. Online: http://www1.wetter3.de/archiv_gfs_dt.html
O’Rourke, J., “Point in Polygon,” in Computational Geometry in C (2nd Edition). Cambridge, Cambridge University Press, 1998. pp. 239–244.
Markowski, P., Richardson, Y., Mesoscale Meteorology in Midlatitudes. Vol. 2, Chichester, John Wiley & Sons, 2011. Online: https://doi.org/10.1002/9780470682104
Rotunno, R., J. B. Klemp, M. L. Weisman, A Theory for Strong, Long-Lived Squall Lines. Journal of the Atmospheric Sciences, 1988. 45, 463–485. Online: https://doi.org/10.1175/1520-0469(1988)045<0463:ATFSLL>2.0.CO;2
Akenine-Möller, T., Haines, E., Hoffman, N., “Ray/Polygon Intersection,” in Real-Time Rendering (3rd Edition). New York, CRC Press, 2008. pp. 967. Online: https://doi.org/10.1201/9781315365459
Franklin, W. R., PNPOLY – Point Inclusion in Polygon Test. WRFranklin, 2022. február 6. Online: https://wrfranklin.org/Research/Short_Notes/pnpoly.html
Doswell III, C., Moller, A., Przybylinski, R., A Unified Set of Conceptual Models for Variations on the Supercell Theme. in 16th Conf. on Severe Local Storms, Kananaskis Park, AB, Canada, Amer. Meteor. Soc. 1990. pp. 40–45.
Bluestein, H. B., Severe Convective Storms and Tornadoes. Berlin–Heidelberg, Springer, 2013. pp. 978–973. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-642-05381-8
Markowski, P., Straka, J. M., Rasmussen, E. N., “Direct Surface Thermodynamic Observations within the Rear-Flank Downdrafts of Nontornadic and Tornadic Supercells,” Monthly Weather Review, 130. évf. 7. sz. pp. 1692–
2002. Online: https://doi.org/10.1175/1520-0493(2002)130<1692:DSTOWT>2.0.CO;2
Structure and Dynamics of Supercell Thunderstorms. Online: https://www.weather.gov/lmk/supercell/dynamics