Pécs MJV a klímasemlegesség útján. Önkormányzati eszközrendszer a klímaváltozás kihívásaira adott válaszokban – esettanulmány
Copyright (c) 2025 Ruzsa Csaba, Döbrönte Katalin, Hajdú Csaba, Meixner Barna

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Az urbanizáció jelentős mértékben hozzájárult a klímaváltozáshoz, különösen a 20. század közepétől a városi növekedés és a gépjárműhasználat elterjedése révén. A fenntartható urbanizáció célja, hogy a városok alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz, és integrálják a szükséges intézkedéseket városfejlesztési és -üzemeltetési gyakorlatukba. A tanulmány Pécs városának példáján vizsgálja, hogy az önkormányzat mennyiben ismerte fel az éghajlatváltozás kihívásait, és milyen lépéseket tett eddig. Pécs csatlakozása az Európai Bizottság Horizont Európa klímasemleges városmissziójához fontos lépés volt a problémák kezelésében. A városi problémák nagy része összefüggésben áll az éghajlati viszonyok változásával, és ha nem történnek meg a megfelelő intézkedések, már középtávon is az életminőség, a városi élhetőség szenved csorbát.
A tanulmány vizsgálja az éghajlati modellezés és előrejelzések jelentőségét, az infrastruktúra ellenálló képességét, valamint a zöldinfrastruktúra és az ökoszisztéma-szolgáltatások fejlettségét. A kormányzás és irányítási keretek kialakítása teszi lehetővé az infrastruktúra megújítását, amelynek modelljét ugyancsak bemutatják a szerzők. A konklúzió megfogalmazza, hogy a klímaváltozás kihívásaira adott reakció, a szükséges szabályozási és operatív városfejlesztési intézkedések hogyan alakítják át a városi infrastruktúrát, a városi arculatot, és miként teszik jobbá a pécsi életminőséget, élhetőséget.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
BAJNAI László (2003): Projektek a tervezésben. Urbanisztika az EU küszöbén: a magyar urbanisztika súlyponti kérdései az EU-csatlakozás időszakában. In LAIB Eszter (szerk.): Urbanisztika az EU küszöbén. A magyar urbanisztika súlyponti kérdései az EU-csatlakozás időszakában. Budapest: Magyar Urbanisztikai Társaság, 56–69.
BAJNAI László (2021): Fenntartható urbanizáció. A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata. Budapest: Scolar Kiadó.
DITTRICH Ernő (2021): A jövő neve élet. Megoldás a klímaváltozásra, avagy a változás 6 programja. Pécs: Magyar Klímavédelmi Kft.
HAWKEN, Paul (2019): Visszafordítható. 100 hatékony megoldás a klímakatasztrófa megállításához. Budapest: HVG Könyvek.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2022): Népszámlálás 2022. Elérhető: https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/
Lechner Tudásközpont (2022): Pécs épületállományának energetikai tanúsítvány szerinti besorolása. Adatszolgáltatás alapján.
MATSUMOTO, Tadashi – LEDESMA BOHORQUEZ, Mateo (2023): Building Systemic Climate Resilience in Cities. OECD Regional Development Papers, (56). Online: https://doi.org/10.1787/f2f020b9-en
OECD (2018): Climate-Resilient Infrastructure. OECD Environment Policy Paper, (14). Online: https://doi.org/10.1787/4fdf9eaf-en
Autóbuszflotta Dekarbonizációs Terve (2022).
Pályázat.gov.hu (2023): 2014–2020 között Pécs városában támogatott projektek. Online: https://www.palyazat.gov.hu/eredmenyek/tamogatott-projektek?program=Sz%C3%A9chenyi+terv+plusz®io=D%C3%A9l-Dun%C3%A1nt%C3%BAl&varmegye=Baranya&jaras=P%C3%A9csi&helyseg=P%C3%A9cs
Pécs MJV Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve (SECAP) (2021)
Pécs MJV Fenntartható Mobilitási Terve (2017)
Pécs MJV Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája (2023)
Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2021)
Pécs MJV Klímasemlegességi Szerződése. Klímasemleges Akcióterv és Beruházási Terv (2023)
Pécs MJV Klímastratégiája (2021)
Pécs MJV Helyi Építési Szabályzata (2017)