A közigazgatási tradíciók szerepe a „különutas” svéd járványkezelésben
Copyright (c) 2025 Tóth Tibor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A tanulmány a 2020 márciusában világjárványként azonosított koronavírusra adott kormányzati válaszok első szakaszát vizsgálja a releváns szakirodalom, elsődleges szakértői anyagok és adatbázisok alapján. Előfeltevése szerint a skandináv országok által bevezetett modellek rávilágítanak a közigazgatási és szakpolitikai tradíciók, valamint a történeti fejlődés eredményeként kialakult „útvonalfüggőség” meghatározó szerepére a járványkezelés stratégiáinak és intézményi környezetének kiépítése során. Ezt támasztja alá az általános európai gyakorlathoz képest gyakran „különutasnak” nevezett svéd járványkezelés első szakasza, amelynek gyakorlatát a közigazgatási intézmények nagyfokú önállóságára támaszkodva az önkéntesség és a szigorítások közötti egyensúly megteremtésének szándéka jellemezte. A tanulmány következtetése szerint a különböző járványkezelési stratégiák eredményességét számos tényező befolyásolja, ebben kulcsszerepet tölt be az intézményi stabilitás, amely a rugalmas változás és alkalmazkodás képességét is magában foglalja.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Act on Communicable Diseases (Smittskyddslag) (2004): Socialdepartementet, 2004:168.
DAHLSTRÖM, Carl – LINDVALL, Johannes (2021): Sweden and the COVID-19 Crisis. Working Paper Series, (9), 1–31.
BOUCKAERT, Geert – WERNER, Jann szerk. (2020): European Perspectives for Public Administration. The Way Forward. Leuven University Press. Online: https://doi.org/10.11116/9789461663078
Eurostat [é. n. a]: Real GDP Growth Rate – Volume. Online: https://doi.org/10.2908/TEC00115
Eurostat [é. n. b]: Deaths During the COVID-19 Pandemic. Online: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Deaths_during_the_COVID-19_pandemic
FOSSE, Elisabeth – HELGESEN, Marit K. (2019): Policies to Address the Social Determinants of Health in the Nordic Countries. Stockholm–Helsinki: Nordic Welfare Centre.
HAJNAL György – VIDA Sarolta (2017): Az ügynökség-típusú közigazgatási szervek populációs dinamikája (1990–2014). Politikatudományi Szemle, 26(3), 23–53.
HESHMATI, Almas – TSIONAS, Mike – RASHIDGHALAM, Masoomeh (2023): An Assessment of the Swedish Health System’s Efficiency During the Covid-19 Pandemic. International Journal of Healthcare Management, 16(3), 336–352. Online: https://doi.org/10.1080/20479700.2022.2102184
HOLMBERG, Sören – ROTHSTEIN, Bo (2017): Trusting other people. Journal of Public Affairs, 17(1–2), e1645. Online: https://doi.org/10.1002/pa.1645
KOMÓCSIN Sándor (2021): Már látszik, sikeres volt-e a laza svéd járványkezelés. Economx.hu, 2021. október 15. Online: https://bit.ly/3DTFChb
KUHLMANN, Sabine – FRANZKE, Jochen (2022): Multi-Level Responses to COVID-19: Crises Coordination in Germany From an International Perspective. Local Government Studies, 48(2), 312–334. Online: https://doi.org/10.1080/03003930.2021.1904398
LÆGREID, Per (2017): Nordic Administrative Traditions. In NEDERGAARD, Peter – WIVEL, Anders (szerk.): The Routledge Handbook of Scandinavian Politics. London: Routledge, 80–91. Online: https://doi.org/10.4324/9781315695716-7
LINDSTRÖM, Martin (2023): The COVID-19 Pandemic and the Timing of Government Response: A Comparison of Four Nordic Countries March-June 2020. Scandinavian Journal of Public Health, 51(5), 754–758. Online: https://doi.org/10.1177/14034948231171201
OECD (2020): The Territorial Impact of COVID-19: Managing the Crisis Across Levels of Government. Online: https://doi.org/10.1787/d3e314e1-en
OECD (2022): First Lessons From Government Evaluations of COVID-19 Responses: A Synthesis. Online: https://doi.org/10.1787/483507d6-en
ORLOWSKI, Eric – GOLDSMITH, David (2020): Four Months Into the COVID-19 Pandemic, Sweden’s Prized Herd Immunity Is Nowhere to Sight. Journal of the Royal Society of Medicine, 113(8), 292–298. Online: https://doi.org/10.1177/0141076820945282
PIERSON, Paul (2000): Increasing Returns, Path Dependence, and the Study of Politics. The American Political Science Review, 94(2), 251–267. Online: https://doi.org/10.2307/2586011
SANDBERG, Siv (2023): The Role of Administrative Tradition in Government Responses to Crises: A Comparative Overview of Five Nordic Countries. In JOHANSSON, Bengt et al. (szerk.): Communicating a Pandemic: Crisis Management and Covid-19 in the Nordic Countries. Göteborg: Nordicom, University of Gothenburg, 31–50. Online: https://doi.org/10.48335/9789188855688-2
SAUNES, Ingrid et al. (2022): Nordic Responses to Covid-19: Governance and Policy Measures in the Early Phases of the Pandemic. Health Policy, 126(5), 418–426. Online:: https://doi.org/10.1016/j.healthpol.2021.08.011
ŠPAČEK, David – NAVRÁTIL, Marek – ŠPALKOVÁ, Dagmar (2023): New Development. Covid 19 and Changes in Public Administration – What Do We Know to Date? Public Money & Management, 43(8), 862–866. Online: https://doi.org/10.1080/09540962.2023.2199545
SZALAI András (2011): Ideák, politika és intézmények: a politikatudomány három “új institucionalizmusa”. Replika, (74), 35–62.
University of Oxford [é. n.]: COVID-19 Government Response Tracker. Online: https://www.bsg.ox.ac.uk/research/covid-19-government-response-tracker
World Health Organization (2020): Coronavirus disease (COVID-19). Situation Report – 162. Online: https://bit.ly/4hZTO60
Worldometer (2024): COVID – Coronavirus Statistics. Online: https://www.worldometers.info/coronavirus/
