Közbeszerzési teljesítményértékelési mutatók hazai megítélése
Copyright (c) 2023 Erdei-Derschner Katalin
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
2020-ban a koronavírus-járvány hazai gazdaságra kifejtett negatív hatása1 alól a közbeszerzési piac sem volt kivétel, a 2019. évhez képest mind az eljárások számában, mind az eljárások értékében visszaesés volt tapasztalható.2 Éppen ezért a közbeszerzések teljesítményének mérése még inkább előtérbe kerül, aminek eredményeképpen a közbeszerzések átláthatóbbá válnak, a nyilvánosság elvének szélesebb körű kiszolgálását teszik lehetővé, elősegítik a pénzért értéket elv megvalósulását, és biztosítják a hatékonyabb közpénzköltést. Egy átlátható, stratégiai célokhoz kötődő szervezeti mutatószám-keretrendszer motivációs eszközként hat a közbeszerzők számára, monitoringeszközt biztosít, amely segít minden érintett szervezet és személy számára, hogy közbeszerzési tevékenységét mérni, elemezni és ezáltal fejleszteni tudja. A kutatás célja, hogy feltárja a hazai szakemberek véleményét a közbeszerzések eredményességének, gazdaságosságának és hatékonyságának mérhetőségéről és az alkalmazható mutatószámokról.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Government Performance and Results Act (GPRA). Online: https://www.federalreserve.gov/ publications/gpra.htm
Ivarsson, Daniel (2014): Principles of Public Procurement: The Basis of Good Performance. Istanbul, 2014. május 27–30. Online: https://www.worldbank.org/content/dam/Worldbank/Event/ECA/public-procurement-forum10-eca/tr-procurement-danielivarsson.pdf
Közbeszerzési Hatóság (2020): „Beszámoló az Országgyűlés számára”. Online: https://kozbeszerzes.hu/data/filer_public/4a/45/4a45649c-cab4-47e5-a3bb-b0a65fc15d92/kozbeszerzesi_hatosag_2020_evi_beszamoloja.pdf
Magina, Paulo (2014): Public Sector Integrity Division – Towards Public Procurement Key Performance Indicators. Online: https://bit.ly/3CjGHLf
Niven, R. Paul (2008): Balanced Scorecard Step by Step for Government and Procurement Agencies. [h. n.]: John Wiley & Sons.
Nunnally, Jum C. (1994): Psychometric Theory. NewYork: McGraw-Hill.
Nyikos, Györgyi – Kondor, Zsuzsanna (2019): The Hungarian Experiences with Handling Irregularities in the Use of EU Funds. The NISPAcee Journal of Public Administration and Policy, 12(1). Online: https://doi.org/10.2478/nispa-2019-0005
Nyikos, Györgyi – Soós, Gábor (2017): Public Procurement Controls in Hungary. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, (4), 144–168. Online: http://real.mtak.hu/93114/1/PPB_2017_4-CC2019-Gyorgyi-Nyikos_Gabor-Soos.pdf
Nyikos, Györgyi – Soós, Gábor (2018): The Impact of the Public Procurement Control System on the Hungarian Public Administration. Central European Public Administration Review, 16(2), 133–156. Online: https://doi.org/10.17573/cepar.2018.2.07
Nyikos, Györgyi – Soha, Bettina – Béres, Attila (2021): Entrepreneurial Resilience and Firm Performance during the COVID-19 Crisis – Evidence from Hungary. Regional Statistics, 11(3), 29–59. Online: https://doi.org/10.15196/RS110307
Rendon, G. Rene (2008): Procurement Process Maturity: Key to Performance Measurement. Journal of Public Procurement, 8(2), 200–214. Online: https://doi.org/10.1108/JOPP-08-02-2008-B003
Rigó, Csaba Balázs (2016): Developments in Public Procurement in Hungary – Opportunities and Challenges. Public Finance Quarterly, (2), 137–153. Online: https://www.penzugyiszemle.hu/upload/pdf/penzugyi_szemle_angol/volume_61_2016_2/rigo_2016_2_a.pdf
Obicci, Peter Adoko (2015): Conflict of Interest on Public Procurement Management in Uganda. Journal of Business Management, 8(1). Online: https://doi.org/10.26524/jms.2015.27
USAID Deliver Project (2013): Procurement Performance Indicator Guide 2013. Online:https://toolkits.knowledgesuccess.org/sites/default/files/procindiguid.pdf
Jogi forrás
2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről
