Az állam gazdaságpolitikai szerepvállalásának változásai

Absztrakt

Az állam gazdaságpolitikai szerepvállalása az évszázadok folyamán komoly változásokon esett át, és különböző tartalmakkal telítődött. Az államérdek az abszolutizmus állama idején főként az uralkodó érdekeit juttatta kifejezésre, hogy aztán átadja a helyét a szabad versenyes kapitalizmus diktálta piaci szükségleteknek, az önérdekek sokszor hektikus birodalmának. A piaci kudarcok nyilvánvalóvá válása, a kapitalizmus ciklikus mivoltának felismerése és a tőke-munka ellentét eszkalálódása szükségeltetett ahhoz, hogy az állam éjjeliőr pozíciót feladva, a 19. század utolsó negyedétől kezdődően fokozatosan a piac szabályozásának nagy fájába vágja fejszéjét. A szociális demokrácia ideájának befogadása, és a jóléti állam intézményeinek kiépítése a második világháborút követően mintegy három évtizednyi „boldog békeidőt” teremtett a nyugat-európai polgárok számára, lehetővé téve, hogy a széles értelemben vett közérdekfogalom hatálya a középosztályt követően immáron az alsóbb osztályokra is kiterjedjen. A monetarista-neoliberális tanok dominánssá válása a 20. század utolsó negyedétől azonban azt eredményezte, hogy korábbi nemzetgazdasági pozíciójukhoz képest „perifériára” kerültek az államok, és kénytelenek voltak a jóléti állam leépítésének „projektjébe” fogni – ezzel párhuzamosan pedig ismét az önérdekkövetést posztuláló szabadpiaci mantrák kerültek a dobogó legmagasabb fokára. A neoliberális irányzatok ugyanis a piaci folyamatok primátusát, az állam gazdasági és társadalmi beavatkozásának drasztikus mértékű redukcióját, valamint a nemzetközi gazdasági integráció szükségességét hirdették. A 2008-ban kitört globális gazdasági és pénzügyi válság hatására azonban sokan gondolták újra a szabadpiaci mechanizmusokról korábban vallott tanaikat.