„Amiről a személyügyek mesélnek…”

Közszolgálati életpályák a két világháború között a BM személyügyi iratainak tükrében

Absztrakt

Jelen tanulmány egy felderítő közszolgálatiéletpálya-kutatás első eredményeit kívánja bemutatni. A két világháború közötti közszolgálat alulnézeti perspektívából, a tisztviselők személyes elhivatottságának és kiválóságának kordokumentumait elemezve elevenedik meg. A belügyi dokumentumok K 148 fond jelzetű elnöki iratainak 2-es, Kitüntetések címet viselő tételeit vizsgáltam. Ebben a tételben a különféle címek, rangok és más elismerések adományozásához kapcsolódó felterjesztéseket olvashatunk, amelyekhez legtöbb esetben részletes életrajz, pályakép és a kiváló szakmai teljesítményt alátámasztó egyéb irat kapcsolódik. Szisztematikus mintavétel történt ötéves időközönként áttekintve az ugyanazon cím alá sorolt dokumentumokat a levéltári repertórium alapján. A mintába az 1919-es, 1924-es, 1929-es, 1934-es és 1939-es esztendő került. Kvalitatív kutatásról annak is felderítő szakaszáról lévén szó, a kutatói cél nem több, mint megismerés, bemutatás, elfogadva a szubjektív látásmód létjogosultságát. A műfaj ennek megfelelően kevert: iratismertetés és kutatási beszámoló. A tanulmányban emberi sorsok, köztük tisztviselői életpályák elevenednek meg olyan társadalmi kérdések kontextusában, mint a közegészségügy, a népesedésügy, a hadigondozás vagy a közjótékonyság. Az életírások között azonban nem kizárólag a központi közigazgatás tisztviselőit találjuk meg, polgármesterek, jegyzők, községi és körorvosok, tűzoltók, leventeoktatók, detektívek alakjai is megelevenednek. Rajtuk kívül megidézik az akták egyetemi tanárok, mérnökök, ügyvédek, apácák és művészek pályáját és érdemeit is.