object(Publication)#763 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(1330) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2019-06-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-05 15:46:33" ["sectionId"]=> int(39) ["seq"]=> int(0) ["submissionId"]=> int(1213) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(89) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "4–27" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2019.2.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1527) "

We have a wide range of literature sources on the state’s control functions, as it is a prominent issue in both national and international literature that how and by what means the state’s will – which can take many faces, may be a law, a non-normative regulator, an authority decision or even a public administration measure – is possible to be enforced. It is also crucial for state-owned business organizations to ensure compliance like private sector companies do. At present, there is no independent regulator in the national legal system regarding compliance control functions of publicly owned business organizations, therefore some of the rules concerning the internal control functions of the public sector are applicable in this area, as well. The question is interesting because state-owned business organizations are partly subject to property law, partly to civil law and partly to administrative law, so control over them is basically by ownership, in a closer sense by civil law – known as the guarantee of legitimate operation of legal persons – or may be policy, sectoral, public finance and authority control. The integrity of such organizations, which is closest to the compliance function known in the private sector, has been at the forefront of the State Audit Office’s investigations in recent years. In our study, these terms are clarified and the characteristics of the current national regulation are examined.

" ["hu_HU"]=> string(1689) "

Az állam ellenőrzési funkcióiról széles körű szakirodalmi források állnak rendelkezésünkre, hiszen mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalom egy prominens kérdése, hogy az állami akarat – amely többféle arcot ölthet, lehet valamilyen jogszabály, nem normatív szabályozó, egy hatósági döntés vagy éppen egy közigazgatási intézkedés – kikényszerítése milyen módon és milyen eszközökkel lehetséges. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok számára is kulcsfontosságú a privát szféra társaságainak mintájára a megfelelőség biztosítása. A hazai jogrendszerben jelenleg nincsen önálló szabályozó a köztulajdonú gazdasági társaságok megfelelőségi kontrollfunkciói tekintetében, ezért az államháztartási belső kontrollfunkciókra vonatkozó egyes szabályok alkalmazandók ezen a területen is. A kérdés azért érdekes, mert az állami tulajdonú gazdasági társaságok részben a vagyonjog, részben a polgári jog, illetőleg részben a közigazgatási jog hatálya alatt állnak, így a fölöttük gyakorolható ellenőrzés is alapvetően ezekhez igazodóan tulajdonosi, a szorosabb értelemben vett polgári jogi – a jogi személyek törvényes működésének biztosítékaiként ismert –, illetve szakpolitikai, ágazati, közpénzügyi és hatósági ellenőrzés lehet. Az ilyen szervezetek integritása – amely a legközelebb áll a magánszférában ismert compliance funkcióhoz – az elmúlt években az Állami Számvevőszék vizsgálatainak homlokterébe került. Tanulmányunkban ezeket a fogalmakat tisztázzuk, és megvizsgáljuk a jelenlegi hazai szabályozás jellemzőit.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(101) "A Specific Form of State Control or Issues of Compliance and Integrity in Public Sector Organisations" ["hu_HU"]=> string(158) "Az állami ellenőrzés egy sajátos válfaja, avagy a megfelelőség (compliance) és az integritás kérdésköre egyes közszféra szervezetek esetében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#806 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1384) ["email"]=> string(22) "boros.anita@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1330) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Boros" ["hu_HU"]=> string(5) "Boros" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Anita " ["hu_HU"]=> string(6) "Anita " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(21) { [0]=> string(23) "Állami Számvevőszék" [1]=> string(48) "állami tulajdonban lévő gazdasági társaság" [2]=> string(42) "állami tulajdonú gazdasági társaságok" [3]=> string(33) "állami vállalat, antikorrupció" [4]=> string(19) "belső ellenőrzés" [5]=> string(23) "belső kontrollrendszer" [6]=> string(23) "belső védelmi vonalak" [7]=> string(10) "compliance" [8]=> string(4) "COSO" [9]=> string(5) "etika" [10]=> string(3) "IIA" [11]=> string(11) "integritás" [12]=> string(23) "integritásirányítás" [13]=> string(5) "ISSAI" [14]=> string(11) "kockázatok" [15]=> string(16) "kontrollfunkció" [16]=> string(44) "köztulajdonban álló gazdasági társaság" [17]=> string(14) "megfelelőség" [18]=> string(28) "megfelelőségi ellenőrzés" [19]=> string(23) "pénzügyi ellenőrzés" [20]=> string(27) "teljesítmény-ellenőrzés" } ["en_US"]=> array(21) { [0]=> string(15) "anti-corruption" [1]=> string(18) "compliance control" [2]=> string(10) "compliance" [3]=> string(16) "control function" [4]=> string(4) "COSO" [5]=> string(6) "ethics" [6]=> string(17) "financial control" [7]=> string(3) "IIA" [8]=> string(20) "integrity management" [9]=> string(9) "integrity" [10]=> string(23) "internal control system" [11]=> string(16) "internal control" [12]=> string(22) "internal defence lines" [13]=> string(5) "ISSAI" [14]=> string(19) "performance control" [15]=> string(14) "public company" [16]=> string(22) "publicly owned company" [17]=> string(7) ", risks" [18]=> string(18) "State Audit Office" [19]=> string(21) "state-owned companies" [20]=> string(34) "state-owned business organization " } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#819 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4997) ["id"]=> int(535) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1330) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#85 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(1335) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2019-06-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-05 15:47:15" ["sectionId"]=> int(39) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(1218) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(89) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "28–43" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2019.2.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(501) "

The article is devoted to the theoretical discourse on the prospects for the implementation of the Neo-Weberian paradigm in the EU countries, as well as the theoretical foundations and practices of the dilemma “strong state/weak bureaucracy vs. weak state/strong bureaucracy” on the example of the modern Russian system of public administration in comparison with the experience of Hungary. Particular attention is paid to the prospects and practices of strategic planning in modern Russia.

" ["hu_HU"]=> string(501) "

The article is devoted to the theoretical discourse on the prospects for the implementation of the Neo-Weberian paradigm in the EU countries, as well as the theoretical foundations and practices of the dilemma “strong state/weak bureaucracy vs. weak state/strong bureaucracy” on the example of the modern Russian system of public administration in comparison with the experience of Hungary. Particular attention is paid to the prospects and practices of strategic planning in modern Russia.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(112) "Reviewing the Theory of Public Administration: Comparison of Approaches of Russia and Central and Eastern Europe" ["hu_HU"]=> string(112) "Reviewing the Theory of Public Administration: Comparison of Approaches of Russia and Central and Eastern Europe" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(154) "Conference and Round Table on Public Administration in Modern Russia and Hungary in the Framework of the MSU–NUPS Academic Week (October 9–10, 2018) " ["hu_HU"]=> string(154) "Conference and Round Table on Public Administration in Modern Russia and Hungary in the Framework of the MSU–NUPS Academic Week (October 9–10, 2018) " } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(3) { [0]=> object(Author)#815 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1389) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1335) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "RU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Eugenia V." ["hu_HU"]=> string(10) "Eugenia V." } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Andryushina " ["hu_HU"]=> string(12) "Andryushina " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#845 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1391) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1335) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "RU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Ekaterina A." ["hu_HU"]=> string(12) "Ekaterina A." } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Panova " ["hu_HU"]=> string(7) "Panova " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1392) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1335) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "RU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Natalya N." ["hu_HU"]=> string(10) "Natalya N." } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Oparina" ["hu_HU"]=> string(7) "Oparina" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(16) "Anti-Weberianism" [1]=> string(11) "bureaucracy" [2]=> string(15) "Neo-Weberianism" [3]=> string(11) "programming" [4]=> string(21) "public administration" [5]=> string(18) "strategic planning" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(16) "Anti-Weberianism" [1]=> string(11) "bureaucracy" [2]=> string(15) "Neo-Weberianism" [3]=> string(11) "programming" [4]=> string(21) "public administration" [5]=> string(18) "strategic planning" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#842 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5006) ["id"]=> int(541) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1335) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#165 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(1417) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2019-06-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-05 15:47:54" ["sectionId"]=> int(39) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(1300) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(89) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "44–65" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2019.2.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(2276) "

The second building element of the particular structure of the carrier’s liability is the numerical limitation of the extent of indemnity. The main rule of the obligation of indemnity is that the person obliged to indemnity shall put the damaged person in a situation as if the latter had not suffered any damage. But in the scope of carriage of goods – by reason of the points of view of the equitable distribution of risks – there is no regulation either nationally or internationally that would oblige the carrier to pay compensation for the whole damage. The cause of it is first of all that the value of the freight on the one hand and of the property means affected by risk on the other hand compared to each other excludes the possibility to cover the funds of the whole damage. Thus the carrier’s risk shall be manageable and be able to find the sources: the amount of indemnity must not be unrealistically high in case of damage to the goods or of delay in delivery of the goods. The rules of the sector of transport specify the maximum extent numerically that means the upper limit of the carrier’s liability for indemnity. This can be overwritten only by an intentional or seriously negligent conduct of the carrier: in such case, he is obliged to pay compensation for the whole damage. In my present study, I have put the concept of the limitation of the maritime carrier’s liability in the focus of the analytical and comparative research. I wished to outline the evolution that – through several stages, conflicts of interests and compromises – has led after all to the point where the conventions of maritime transport law which are parallelly applicable provide nowadays an adequate legal background to the daily practice with regard to their basic provisions, in respect of the numerical limitation of liability for damage. Perhaps that factor can also be seen on the basis of the trends of regulation of the conventions of the maritime and the mainland subsectors that the intensive international legislation has brought the maritime transport law close to the institutional world of traditional regulations (rail, road and air regulations), also in respect of the numerical limitation of the carrier’s liability for damage.

" ["hu_HU"]=> string(2195) "

A sajátos fuvarozói felelősségi konstrukció második építőeleme a kártérítés mértékének összegszerű korlátozása. A kártérítési kötelezettség főszabálya az, hogy a károsultat a kártérítésre kötelezettnek olyan helyzetbe kell hoznia, mintha nem szenvedett volna kárt. Az árufuvarozás körében viszont – a méltányos kockázatelosztás szempontjai alapján – nincs olyan szabályozás sem belföldi, sem nemzetközi viszonylatban, amely a teljes kár megtérítésére kötelezné a fuvarozót. Ennek oka elsősorban az, hogy egyfelől a fuvardíj, másfelől a kockázattal érintett vagyonelemek egymáshoz viszonyított aránya kizárja a teljes kár fedezetének megtérítési lehetőségét. A fuvarozó kockázatának kezelhetőnek, kigazdálkodhatónak kell tehát lennie: árukár, valamint határidő-túllépés esetén nem lehet irreálisan magas a kártérítés összege. A közlekedési alágazati szabályozások összegszerűen határozzák meg azt a maximális mértéket, ami a fuvarozó kártérítési felelősségének a felső határát jelenti. Ezt csak a fuvarozó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása írja felül: ebben az esetben a teljes kár megtérítésére köteles. Tanulmányomban a tengeri fuvarozói felelősség korlátozásának intézményét állítom az elemző és összehasonlító kutatómunka fókuszába. Azt a fejlődési utat kívánom felvázolni, amely – számtalan stáción, érdekütközésen és kompromisszumon áthaladva – végül is elvezetett odáig, hogy a tengeri fuvarjogi konvenciók, amelyek párhuzamosan érvényesülnek, alaprendelkezéseiket illetően a kárfelelősség összegszerű korlátozása tekintetében ma már megfelelő jogi hátteret biztosítanak a napi gyakorlatnak. A tengeri és a szárazföldi alágazati konvenciók szabályozási tendenciái alapján talán az a tényező is látható, hogy az intenzív nemzetközi jogalkotás közel hozta a tengeri fuvarjogot a tradicionális szabályozások (vasúti, közúti, légi regulációk) intézményvilágához a fuvarozói kárfelelősség összegszerű korlátozása tekintetében is.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(91) "The Evolution of the Limitation of Liability of Maritime Carriers until the Rotterdam Rules" ["hu_HU"]=> string(85) "A tengeri fuvarozói felelősségkorlátozás evolúciója a Rotterdami Egyezményig" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#847 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1475) ["email"]=> string(25) "kovacs.viktoria@ga.sze.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1417) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kovács" ["hu_HU"]=> string(7) "Kovács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Viktória" ["hu_HU"]=> string(9) "Viktória" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(20) "csomagolási egység" [1]=> string(9) "fuvarozó" [2]=> string(13) "font sterling" [3]=> string(5) "frank" [4]=> string(38) "összegszerű felelősségkorlátozás" [5]=> string(8) "pénznem" [6]=> string(3) "SDR" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(17) "unit of packaging" [1]=> string(7) "carrier" [2]=> string(14) "pound sterling" [3]=> string(5) "franc" [4]=> string(33) "numerical limitation of liability" [5]=> string(8) "currency" [6]=> string(3) "SDR" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#844 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5190) ["id"]=> int(621) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1417) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#147 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(1418) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2019-06-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-05 15:48:53" ["sectionId"]=> int(39) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(1301) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(89) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "66–81" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2019.2.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1096) "

At the end of the 20th century, several Eastern European countries showed strong interest in the Anglo–Saxon institution of the trust. The main reason for this is attributable to the advantages of the trust offered for the economy. Legislators in some Eastern European countries tried to cope with problems relating to the adoption of a trust-like legal institution. As the result of their efforts, the civil code of Russia (1995/96), Lithuania (1996/2000), Georgia (2002), Romania (2011), the Czech Republic (2012) and Hungary contains regulations that resemble the trust. These laws vary significantly because the Georgian model remains on a contractual level along with the Russian law. In Lithuania it is possible to establish a so-called right of trust, which is an independent item in rem right. The Romanian regulation is very similar to the French fiducie, while the Czech trust law was worked out on the basis of the Québec model. The Hungarian regulation was drawn up on the basis of the model of the trust in English law and that of the Treuhand in German law.

" ["hu_HU"]=> string(1089) "

A 20. század végén számos kelet-európai országban jelentős érdeklődés mutatkozott az angolszász trust intézménye iránt. Ennek fő oka a trust által a gazdaságban megjelenő előnyökben keresendő. Néhány kelet-európai ország jogalkotói megkísérelték a trusthoz hasonló jogintézmények átvételével járó nehézségek megoldását. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredménye, hogy az egyes országok polgári törvénykönyvei, így az orosz (1995/96), a litván (1996/2000), a grúz (2002), a román (2011), a cseh (2012) és a magyar is tartalmaz a trusthoz hasonló szabályozást. Az egyes jogszabályok jelentősen eltérnek, mert a grúz és az orosz megmarad a szerződés szintjén. Litvániában lehetőség van önálló dologi jogi vagyonkezelői jog alapítására. A román szabályozás a francia fiducie-re  hasonlít, míg a cseh vagyonkezelési jogi szabályok a Québec-ben kialakított mintát vették alapul. A magyar szabályozás az angolszász trust és a német Treuhand szabályaira épült.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(95) "The Hungarian Fiduciary Asset Management in the Mirror of Some Foreign Countries’ Regulations" ["hu_HU"]=> string(89) "A magyar bizalmi vagyonkezelés egyes külföldi országok szabályozásainak tükrében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#817 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1476) ["email"]=> string(25) "sandor.istvan@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1418) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Sándor" ["hu_HU"]=> string(7) "Sándor" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "István" ["hu_HU"]=> string(7) "István" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(6) "bewind" [1]=> string(7) "fiducie" [2]=> string(16) "kedvezményezett" [3]=> string(5) "trust" [4]=> string(13) "vagyonkezelő" [5]=> string(14) "vagyonrendelő" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(11) "beneficiary" [1]=> string(6) "bewind" [2]=> string(7) "fiducie" [3]=> string(7) "settlor" [4]=> string(5) "trust" [5]=> string(7) "trustee" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#816 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5192) ["id"]=> int(622) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1418) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#82 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(1419) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2019-06-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-05 15:49:39" ["sectionId"]=> int(39) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(1302) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(89) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "82–99" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2019.2.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(900) "

The occasion of this essay is the establishment of the Codification Committee on Private International Law in 2015, aiming at the replacement of the slightly anachronistic Legislative Decree No. 13 of 1979 by a new Code on Private International Law. One of the most important legal instruments of private international law is the regulation of jurisdiction. In order to find the correct technique of regulating this area, it is expedient to review European acts and any other legislation, which have recently been introduced in the area of jurisdiction. It is also necessary to pay attention to the rules of EU law affecting this area. The essay focuses on the public lawrelated topics of the possible legislation. Therefore, apart from the presentation of the correct legislative method, the essay intends to show the issues of the immunity of state and the proposed institutional model.

" ["hu_HU"]=> string(969) "

A tanulmány apropóját az adta, hogy 2015-ben felállították a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottságot abból a célból, hogy a kissé korszerűtlen 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet felváltsák egy új nemzetközi magánjogi kódexszel. A nemzetközi magánjogi jogintézmények közül az egyik fontos terület a joghatóság szabályozása. A szabályozás helyes technikájának megválasztásához célszerű áttekinteni azokat az európai kódexeket és egyéb szabályokat, amelyek a közelmúltban a joghatóság témakörében születtek. Figyelemmel kell lenni az Európai Unió e jogterületet érintő szabályaira is. A tanulmány a lehetséges szabályozás főként közjogi kapcsolódású témaköreit vizsgálja, így a helyes szabályozási technika megválasztása mint közjogi módszer mellett törekszik az állami immunitás kérdéseinek bemutatására, valamint a javasolt intézményi modell felvázolására.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(59) "Some Questions of Jurisdiction in Private International Law" ["hu_HU"]=> string(59) "A joghatóság egyes kérdései a nemzetközi magánjogban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#850 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5843) ["email"]=> string(33) "simonne.gombos.katalin@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1419) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gombos" ["hu_HU"]=> string(6) "Gombos" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Katalin" ["hu_HU"]=> string(7) "Katalin" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(21) "nemzetközi magánjog" [1]=> string(13) "kodifikáció" [2]=> string(12) "joghatóság" [3]=> string(18) "állami immunitás" [4]=> string(16) "intézeti modell" [5]=> string(13) "amicus curiae" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(25) "private international law" [1]=> string(12) "codification" [2]=> string(12) "jurisdiction" [3]=> string(17) "immunity of state" [4]=> string(19) "institutional model" [5]=> string(13) "amicus curiae" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#851 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5194) ["id"]=> int(623) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1419) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#809 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(1420) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2019-06-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-05 15:50:13" ["sectionId"]=> int(39) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(1303) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(89) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(9) "100–109" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2019.2.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1597) "

To what extent can democracy be extended beyond borders? It was given for granted that the values and norms of democracy could only be applied within the boundaries of a country. Yet, over the past twenty years, it has been progressively debated that democracy can also affect global politics and international organizations. Today, the methods the world has for enforcing international law is too much dependent on whether a powerful geo-political force like the US or Russia is eager to commit resources to the issue. In such occasions, “a big state” will more likely do what it wants, acting simply in its own interests. It is argued that international law enforcement must not rely on some nation states lending part of their military apparatus to global or regional democratic entities, but instead, a military force must be globally recruited based on individuals, not countries. However, in the modern world such institutions are deficient, and therefore often rely on a big state to act. In contrast, cosmopolitan democracy is more about seeking a new enforcement approach that is more genuinely transnational. It is suggested that within the framework of cosmopolitan law, there is an opportunity of improving, rather enhancing both our means of enforcement and our international organisations. This article reviews the idea of cosmopolitan democracy, a project of normative political theory started to develop since the early 1990s put forward by David Held, concentrating on its ability to offer a new approach to the identity problem.

" ["hu_HU"]=> string(1597) "

To what extent can democracy be extended beyond borders? It was given for granted that the values and norms of democracy could only be applied within the boundaries of a country. Yet, over the past twenty years, it has been progressively debated that democracy can also affect global politics and international organizations. Today, the methods the world has for enforcing international law is too much dependent on whether a powerful geo-political force like the US or Russia is eager to commit resources to the issue. In such occasions, “a big state” will more likely do what it wants, acting simply in its own interests. It is argued that international law enforcement must not rely on some nation states lending part of their military apparatus to global or regional democratic entities, but instead, a military force must be globally recruited based on individuals, not countries. However, in the modern world such institutions are deficient, and therefore often rely on a big state to act. In contrast, cosmopolitan democracy is more about seeking a new enforcement approach that is more genuinely transnational. It is suggested that within the framework of cosmopolitan law, there is an opportunity of improving, rather enhancing both our means of enforcement and our international organisations. This article reviews the idea of cosmopolitan democracy, a project of normative political theory started to develop since the early 1990s put forward by David Held, concentrating on its ability to offer a new approach to the identity problem.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(60) "Globalisation and Democracy: The Concept of Cosmopolitanism" ["hu_HU"]=> string(60) "Globalisation and Democracy: The Concept of Cosmopolitanism" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#854 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1480) ["email"]=> string(26) "seitkazin.ruslan@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1420) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Ruslan" ["hu_HU"]=> string(6) "Ruslan" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Seitkazin" ["hu_HU"]=> string(9) "Seitkazin" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(22) "cosmopolitan democracy" [1]=> string(6) "the UN" [2]=> string(13) "globalisation" [3]=> string(24) "cosmopolitan citizenship" [4]=> string(4) "IGOs" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(22) "cosmopolitan democracy" [1]=> string(6) "the UN" [2]=> string(13) "globalisation" [3]=> string(24) "cosmopolitan citizenship" [4]=> string(4) "IGOs" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#855 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5200) ["id"]=> int(626) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1420) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#820 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(1426) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2019-06-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-05 15:50:46" ["sectionId"]=> int(39) ["seq"]=> int(6) ["submissionId"]=> int(1309) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(89) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(9) "110–121" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2019.2.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(478) "

This paper, using the formation of the national public utility company as an example, describes some key strategy shifts in the Hungarian energy policy. Whereas the centralised, state-controlled national public utility is merely five years old; still, it has already a ‘long’ and thought-provoking history. While public utilities traditionally focused on operational excellence, currently a greater emphasis is placed on a differentiation strategy and customer focus.

" ["hu_HU"]=> string(493) "

This paper, using the formation of the national public utility company as an example, describes some key strategy shifts in the Hungarian energy policy. Whereas the centralised, state-controlled national public utility is merely five years old; still, it has already a ‘long’ and thought-provoking history. While public utilities traditionally focused on operational excellence, currently a greater emphasis is placed on a differentiation strategy and customer focus.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(92) "New Directions in the Hungarian Energy Market: Transformation of the National Public Utility" ["hu_HU"]=> string(92) "New Directions in the Hungarian Energy Market: Transformation of the National Public Utility" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#858 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1485) ["email"]=> string(30) "andras.herczeg@uni-corvinus.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1426) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) " Herczeg" ["hu_HU"]=> string(8) " Herczeg" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#864 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1487) ["email"]=> string(19) "vastag.gyula@sze.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1426) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Vastag" ["hu_HU"]=> string(6) "Vastag" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Gyula" ["hu_HU"]=> string(5) "Gyula" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(13) "energy policy" [1]=> string(24) "National Energy Strategy" [2]=> string(14) "public utility" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(13) "energy policy" [1]=> string(24) "National Energy Strategy" [2]=> string(14) "public utility" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#859 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5216) ["id"]=> int(632) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1426) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#856 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(1432) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2019-06-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-05 15:51:20" ["sectionId"]=> int(39) ["seq"]=> int(7) ["submissionId"]=> int(1315) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(89) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(9) "122–145" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2019.2.8" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1610) "

Legal systems aim to make their procedures more efficient: simpler, faster and cheaper. In addition to the overburdening of courts with too many cases, the length of proceedings and the high procedural costs are due mainly to the regulation of the evidentiary procedure and the conduct of the parties/legal representatives. The reconsideration of the preparatory stages and the evidentiary procedure, using all possible means to increase their efficiency, may remedy these problems. In terms of their influence on the Hungarian civil procedure, from the European continental legal systems it is the German and Latin legal families which are of primary relevance, while the other significant influence is that of the socialist legal system. Nevertheless, through our accession to the European Union and mainly as a result of the harmonization of laws, the influence of the common law legal system is becoming more and more prevalent. However, what makes this topic timely is the adoption of the new Hungarian Code of Civil Procedure, particularly the impact of common law on the rules of the preparatory stages and the evidentiary procedure under the Hungarian civil procedure, which has continental European legal roots and Soviet-socialist features. The present study examines the elements of the preparatory stages of the trial and evidentiary procedure comparing the continental European legal system and common law legal systems based on US, England and Wales examples and highlighting similarities and differences, with the aim to give an overview of the new Hungarian Code of Civil Procedure.

" ["hu_HU"]=> string(1968) "

Az egyes jogrendszerek törekvései arra irányulnak, hogy eljárásuk hatékonyabb: egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb legyen. A bíróságok túlterheltsége mellett a perek elhúzódása és az ezzel járó magas eljárási költségek többnyire a bizonyítási eljárás szabályozásából és a felek/jogi képviselőik perelhúzó magatartásból adódnak. Ezekre a problémákra gyógyírt jelenthet a perelőkészítő/tárgyalás-előkészítő és a bizonyítási szakaszok újragondolása, hatékonyságuk növelésének minden lehetséges eszközével. A magyar polgári eljárásjogra történő befolyásuk szempontjából történelmi okokból elsősorban – a kontinentális európai jogrendszeren belül – a germán és a latin jogcsaládoknak, továbbá a szocialista jogrendszernek van jelentősége, de az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk révén – főként a jogegységesítés és a jogharmonizáció eredményeként – az angolszász jogrendszer hatásai is egyre erőteljesebben érvényesülnek. A téma igazi aktualitását azonban az új magyar Polgári Perrendtartás kódex2 (a továbbiakban: új Pp.) megszületése jelenti, ezen belül is az angolszász jog hatása a kontinentális európai jogi gyökerekkel és szovjet szocialista sajátosságokkal rendelkező magyar polgári perrendtartás pert előkészítő és bizonyítási szabályrendszerére. Jelen tanulmány a perelőkészítő és a bizonyítási szakasz elemeit vizsgálva, a kontinentális európai jogrendszerű Magyarország és két angolszász jogrendszerű ország: az Amerikai Egyesült Államok, és Anglia és Wales példáját veszi alapul a jogrendszerek közötti hasonlóságokra és különbözőségekre rávilágítva azzal a céllal, hogy az új magyar Polgári Perrendtartás perelőkészítéssel és bizonyítással kapcsolatos szabályairól is képet adjon.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(150) "The Code of Civil Procedure Related to the Preparation of Trial and Evidentiary Procedure in the Light of the Continental and Common Law Legal Systems" ["hu_HU"]=> string(172) "A perelőkészítéshez és a bizonyításhoz kapcsolódó új magyar polgári perrendtartás szabályozása a kontinentális és az angolszász jogrendszerek tükrében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#865 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1491) ["email"]=> string(19) "kiraly.lilla@kre.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1432) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Király" ["hu_HU"]=> string(7) "Király" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Lilla" ["hu_HU"]=> string(5) "Lilla" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(37) "disclosure és discovery eljárások" [1]=> string(25) "érdemi tárgyalási szak" [2]=> string(29) "jogrendszerek konvergenciája" [3]=> string(18) "perfelvételi szak" [4]=> string(20) "osztott perszerkezet" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(28) "convergence of legal systems" [1]=> string(34) "divided structure of the procedure" [2]=> string(20) "disclosure procedure" [3]=> string(19) "discovery procedure" [4]=> string(5) "trial" [5]=> string(27) "preparatory stages of trial" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#870 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5226) ["id"]=> int(636) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1432) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#868 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(1433) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2019-06-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-05 15:51:50" ["sectionId"]=> int(39) ["seq"]=> int(8) ["submissionId"]=> int(1316) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(89) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(9) "146–155" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2019.2.9" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(472) "

The essay endeavours to give its contribution to the forming legal background of the autonomous vehicles. The scale of automation shall be classified and the author also presents a proposal for the introduction of a central legal category: the total capability to participate in traffic. This category shall aid the customer and the legislator to get a clear picture of the capabilities of the autonomous vehicles and the allocation of the liability.

" ["hu_HU"]=> string(478) "

A tanulmány az önvezető gépjárművek formálódó jogi hátteréhez kíván adalékokat adni. A szerző tipizálja az autonómia fokozatait, és javaslatot tesz egy központi jogi kategória: a közlekedésben való részvétel totális képességének bevezetésére. Ez azt fogja segíteni, hogy úgy a fogyasztó, mint a jogalkotó pontos képet nyerhessen az emberi irányítás nélkül közlekedő járművek képességeiről, a felelősség telepítéséről.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(46) "Certain Liability Issues of Automated Vehicles" ["hu_HU"]=> string(59) "Az önvezető gépjárművek egyes felelősségi kérdései" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#867 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1492) ["email"]=> string(20) "udvary.sandor@kre.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1433) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Udvary" ["hu_HU"]=> string(6) "Udvary" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Sándor" ["hu_HU"]=> string(7) "Sándor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(28) "automatizált gépjárművek" [1]=> string(31) "automatizáltság négy szintje" [2]=> string(26) "elvárt tudatossági szint" [3]=> string(31) "magasabb automatizáltsági fok" [4]=> string(30) "önvezető gépjármű fogalma" [5]=> string(9) "proaktív" [6]=> string(61) "totális közlekedési helyzet megoldására való képesség" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(18) "automated vehicles" [1]=> string(31) "definition of automated vehicle" [2]=> string(27) "expected level of awareness" [3]=> string(26) "four classes of automation" [4]=> string(27) "higher degree of automation" [5]=> string(9) "proactive" [6]=> string(42) "total capability to participate in traffic" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#871 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5228) ["id"]=> int(637) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1433) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }