A jó állam mérhetősége
A magyar állam újjászervezésének központi célkitűzése a jó állam megteremtése, amely a Magyarország Alaptörvényéből és a közjó fogalmából levezethető értékek megvalósulása. A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program szerint „az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja”.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy karai, intézetei, doktori iskolái és kutatóhelyei interdiszciplináris megközelítéssel, objektív, kutatásalapú tudásbázis kialakításával hozzájáruljanak a modern állam és a hatékony nemzeti közigazgatás feltételrendszerének és működésének megteremtéséhez.
A magyar állam újjászervezésének központi célkitűzése a jó állam megteremtése, amely a Magyarország Alaptörvényéből és a közjó fogalmából levezethető értékek megvalósulása. A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program szerint „az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja”.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy karai, intézetei, doktori iskolái és kutatóhelyei interdiszciplináris megközelítéssel, objektív, kutatásalapú tudásbázis kialakításával hozzájáruljanak a modern állam és a hatékony nemzeti közigazgatás feltételrendszerének és működésének megteremtéséhez.
Az Alaptörvény öt módosítását a közjogi rendszer törvényi részleteinek kimunkálása során felvetődött jogi és társadalmi problémák, valamint egyes európai intézmények által jelzett kifogások indokolták. Az első és a harmadik rövidebb, a korrigálás szándékával született módosítás volt. A második módosítás a nagy politikai, de jogi vitát is kiváltó választási regisztráció bevezetését szolgálta. Ez előbb formáljogi indokkal került ki az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közül, majd politikai döntés alapján is lekerült a napirendről. A negyedik volt a legnagyobb terjedelmű és egyben a legtöbb vitát kiváltó módosítás, amelynek legnagyobb részét az Alaptörvénynek a korábban önálló dokumentumba foglalt – és az Alkotmánybíróság által formai(!) okokból részben megsemmisített – átmeneti rendelkezései teszik ki. A további módosítások valódi tartalmának feltárása után világossá válik, hogy azok nem egyes alkotmánybírósági döntések ellen, hanem éppen azokat figyelembe véve, bizonyos, az alkotmányozó által kiemelt fontosságúnak minősített alapjogok, vagy alkotmányos értékek hatékonyabb érvényesülését voltak hivatva biztosítani. Mindezek mellett – az európai intézmények észrevételeire is tekintettel – került sor az ötödik módosításra, amely cizellálta a negyedik módosítás egyes rendelkezéseit, illetve el is törölt bizonyos vitás pontokat. A módosítások az alkotmányozás részét képezik, amely az alkotmányozó feladata, a létrejött új szöveget pedig az alkotmány őrének kell tartalmának megfelelően védenie.
" ["hu_HU"]=> string(1697) "Az Alaptörvény öt módosítását a közjogi rendszer törvényi részleteinek kimunkálása során felvetődött jogi és társadalmi problémák, valamint egyes európai intézmények által jelzett kifogások indokolták. Az első és a harmadik rövidebb, a korrigálás szándékával született módosítás volt. A második módosítás a nagy politikai, de jogi vitát is kiváltó választási regisztráció bevezetését szolgálta. Ez előbb formáljogi indokkal került ki az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közül, majd politikai döntés alapján is lekerült a napirendről. A negyedik volt a legnagyobb terjedelmű és egyben a legtöbb vitát kiváltó módosítás, amelynek legnagyobb részét az Alaptörvénynek a korábban önálló dokumentumba foglalt – és az Alkotmánybíróság által formai(!) okokból részben megsemmisített – átmeneti rendelkezései teszik ki. A további módosítások valódi tartalmának feltárása után világossá válik, hogy azok nem egyes alkotmánybírósági döntések ellen, hanem éppen azokat figyelembe véve, bizonyos, az alkotmányozó által kiemelt fontosságúnak minősített alapjogok, vagy alkotmányos értékek hatékonyabb érvényesülését voltak hivatva biztosítani. Mindezek mellett – az európai intézmények észrevételeire is tekintettel – került sor az ötödik módosításra, amely cizellálta a negyedik módosítás egyes rendelkezéseit, illetve el is törölt bizonyos vitás pontokat. A módosítások az alkotmányozás részét képezik, amely az alkotmányozó feladata, a létrejött új szöveget pedig az alkotmány őrének kell tartalmának megfelelően védenie.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(31) "Az Alaptörvény módosításai" ["hu_HU"]=> string(31) "Az Alaptörvény módosításai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#853 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3590) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3160) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Gáva" ["hu_HU"]=> string(5) "Gáva" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Krisztián" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(13) "Alaptörvény" [1]=> string(39) "választási regisztráció bevezetése" [2]=> string(9) "alapjogok" [3]=> string(22) "alkotmányos értékek" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(13) "Alaptörvény" [1]=> string(39) "választási regisztráció bevezetése" [2]=> string(9) "alapjogok" [3]=> string(22) "alkotmányos értékek" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#855 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8719) ["id"]=> int(2293) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3160) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az EU-tagság kiváló lehetőség (és egyben kötelezettség is) a magyar közigazgatás modernizációjára a világ legbonyolultabb nemzetközi intézményi és döntéshozatali rendszerébe való becsatlakozás által. Ez a folyamat már a Társulási Megállapodás kitárgyalása során megkezdődött, a csatlakozási tárgyalások idején egy új minőségi fokozatba lépett, és a 2011-es soros magyar elnökség idején teljesedett ki. A magyar törvények mintegy fele uniós eredetű, így a nemzeti közigazgatások számára ma már kiemelten fontos feladat az EU jogszabályok befolyásolása, a nemzeti érdek érvényesítése, majd a jogszabályoknak a hazai jogrendbe való illesztése.
Vagyis a hazai közigazgatási rendszerünk egyik legfontosabb feladata a tagállami feladatokkal járó feladatok ellátása.
Az EU-tagság kiváló lehetőség (és egyben kötelezettség is) a magyar közigazgatás modernizációjára a világ legbonyolultabb nemzetközi intézményi és döntéshozatali rendszerébe való becsatlakozás által. Ez a folyamat már a Társulási Megállapodás kitárgyalása során megkezdődött, a csatlakozási tárgyalások idején egy új minőségi fokozatba lépett, és a 2011-es soros magyar elnökség idején teljesedett ki. A magyar törvények mintegy fele uniós eredetű, így a nemzeti közigazgatások számára ma már kiemelten fontos feladat az EU jogszabályok befolyásolása, a nemzeti érdek érvényesítése, majd a jogszabályoknak a hazai jogrendbe való illesztése.
Vagyis a hazai közigazgatási rendszerünk egyik legfontosabb feladata a tagállami feladatokkal járó feladatok ellátása.
A rendszerváltás óta közszolgálati rendszerünk a klasszikus zárt típusú személyzeti politikát választotta, amelyet az elmúlt évtizedek folyamán a változó igények számos elemében felpuhítottak, és természetesen a különféle koncepciók nyomán megjelenő módosítások hatottak a közszolgálat javadalmazására is. Viszont nem érintették gyökeres átalakítások, csak egyes elemeiben modernizálták váltakozó eredményességgel. Hipotézisünk szerint a jelenlegi közszolgálati illetményrendszerek (Kttv., Hszt., Hjt.) mára kissé zavaros, toldozott-foldozott szövet képét mutatják, és nem képesek kielégíteni sem a munkáltatók, sem pedig a közszolgálat munkavállalóinak igényeit. A meglévő rendszerek újragondolása szükséges, haladva a korral és lépést tartva a változó igényekkel.
Hipotézisünk vizsgálata és a kiútkeresés érdekében tanulmányunkban egymással összevetve mindhárom hivatásrend hatályban lévő illetményrendszerét megvizsgáljuk. Körbejárjuk, hogy a közszolgálati tisztviselői, a rendvédelmi hivatásos és a honvédelmi hivatásos állomány illetményrendszerei hogyan próbálnak meg lépést tartani a 21. századi munkaerő-piaci követelményekkel, a versenyképesség biztosítására milyen fejlesztéseket próbálnak megvalósítani, a próbálkozások hová vezetnek, és mennyire alkalmasak a kurrens problémák megoldására. A téma volumenére való tekintettel jelen tanulmányban csak az illetményrendszerek tárgyalására vállalkozunk, a javadalmazási rendszer másik nagy elemét, a kihasználatlan potenciált magában rejtő béren kívüli juttatások vizsgálata egy következő tanulmány tárgya.
A rendszerváltás óta közszolgálati rendszerünk a klasszikus zárt típusú személyzeti politikát választotta, amelyet az elmúlt évtizedek folyamán a változó igények számos elemében felpuhítottak, és természetesen a különféle koncepciók nyomán megjelenő módosítások hatottak a közszolgálat javadalmazására is. Viszont nem érintették gyökeres átalakítások, csak egyes elemeiben modernizálták váltakozó eredményességgel. Hipotézisünk szerint a jelenlegi közszolgálati illetményrendszerek (Kttv., Hszt., Hjt.) mára kissé zavaros, toldozott-foldozott szövet képét mutatják, és nem képesek kielégíteni sem a munkáltatók, sem pedig a közszolgálat munkavállalóinak igényeit. A meglévő rendszerek újragondolása szükséges, haladva a korral és lépést tartva a változó igényekkel.
Hipotézisünk vizsgálata és a kiútkeresés érdekében tanulmányunkban egymással összevetve mindhárom hivatásrend hatályban lévő illetményrendszerét megvizsgáljuk. Körbejárjuk, hogy a közszolgálati tisztviselői, a rendvédelmi hivatásos és a honvédelmi hivatásos állomány illetményrendszerei hogyan próbálnak meg lépést tartani a 21. századi munkaerő-piaci követelményekkel, a versenyképesség biztosítására milyen fejlesztéseket próbálnak megvalósítani, a próbálkozások hová vezetnek, és mennyire alkalmasak a kurrens problémák megoldására. A téma volumenére való tekintettel jelen tanulmányban csak az illetményrendszerek tárgyalására vállalkozunk, a javadalmazási rendszer másik nagy elemét, a kihasználatlan potenciált magában rejtő béren kívüli juttatások vizsgálata egy következő tanulmány tárgya.
A migráció mint emberi magatartás szabályozásának egyik legfontosabb területe a nem honos személyek jogállásának normatív keretekbe foglalása. Az idegenjog tágabb értelemben minden külföldihez sajátosan kapcsolódó szabályt magában foglal, míg szűkebb értelemben a közigazgatás különös részeként csak a beutazásra, tartózkodásra és a menedékjogi eljárásra vonatkozó normákat foglalja magában. Ezekhez kapcsolható még az állampolgársági eljárásra vonatkozó joganyag, amellyel így egy homogén, az idegenek sajátos jogi helyzetével komplex módon, önálló szakmai felelősséggel párosuló hatósági szakigazgatás jellegzetességei körvonalazhatók. E tanulmány az idegenjog adminisztratív rendszerét vázolja, elkülönítve egymástól azokat a jogterületeket, amelyek a nem honos személyek jogállásának legfontosabb terrénumait jelentik.
" ["hu_HU"]=> string(912) "A migráció mint emberi magatartás szabályozásának egyik legfontosabb területe a nem honos személyek jogállásának normatív keretekbe foglalása. Az idegenjog tágabb értelemben minden külföldihez sajátosan kapcsolódó szabályt magában foglal, míg szűkebb értelemben a közigazgatás különös részeként csak a beutazásra, tartózkodásra és a menedékjogi eljárásra vonatkozó normákat foglalja magában. Ezekhez kapcsolható még az állampolgársági eljárásra vonatkozó joganyag, amellyel így egy homogén, az idegenek sajátos jogi helyzetével komplex módon, önálló szakmai felelősséggel párosuló hatósági szakigazgatás jellegzetességei körvonalazhatók. E tanulmány az idegenjog adminisztratív rendszerét vázolja, elkülönítve egymástól azokat a jogterületeket, amelyek a nem honos személyek jogállásának legfontosabb terrénumait jelentik.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(63) "A magyar idegenjog rendszere és az idegenjogi (szak)igazgatás" ["hu_HU"]=> string(63) "A magyar idegenjog rendszere és az idegenjogi (szak)igazgatás" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#816 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3593) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3165) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Hautzinger" ["hu_HU"]=> string(10) "Hautzinger" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(9) "idegenjog" [1]=> string(38) "az idegenjog adminisztratív rendszere" [2]=> string(10) "migráció" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(9) "idegenjog" [1]=> string(38) "az idegenjog adminisztratív rendszere" [2]=> string(10) "migráció" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#869 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8723) ["id"]=> int(2295) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3165) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az orosz történelemben a XX. század előtt csak elvétve lehetett rövid életű alkotmányos próbálkozássokkal találkozni. A századfordulónak az élet minden területére kiterjedő súlyos válsága, az orosz japán háborúban elszenvedett megalázó vereség, s a társadalom kézbentartására kidolgozott módszerek csődje lépéskényszerbe hozta az autokráciát, amennyiben hatalmát fenn kívánta tartani. 1917. október 17-én II. Miklós több sikertelen kísérlet után, meghajolva a tömegmozgalmak és az udvari reformerők nyomása előtt, először az orosz történelem folyamán, manifesztumában alkotmányt ígért a Birodalom lakosságának. S bár a december 11-i választási törvényben, majd a következő év április 23-án kelt Állami Alaptörvényekben ezeknek az ígéreteknek csak egy része valósult meg, s az orosz társadalom rendkívül súlyos, polgárháborúval terhelt két évet élt meg, mégis az orosz állam 1906 áprilisától 1917 márciusáig, ha korlátozottan is, de alkotmányos keretek között működhetett. Ez az időszak, az általában „félparlamentárisnak” nevezett júniusi monarchia tekinthető több értelemben is a mai orosz rendszer történeti előképének, s ez az alkotmány az orosz jogállamiság első kísérletének.
" ["hu_HU"]=> string(1317) "Az orosz történelemben a XX. század előtt csak elvétve lehetett rövid életű alkotmányos próbálkozássokkal találkozni. A századfordulónak az élet minden területére kiterjedő súlyos válsága, az orosz japán háborúban elszenvedett megalázó vereség, s a társadalom kézbentartására kidolgozott módszerek csődje lépéskényszerbe hozta az autokráciát, amennyiben hatalmát fenn kívánta tartani. 1917. október 17-én II. Miklós több sikertelen kísérlet után, meghajolva a tömegmozgalmak és az udvari reformerők nyomása előtt, először az orosz történelem folyamán, manifesztumában alkotmányt ígért a Birodalom lakosságának. S bár a december 11-i választási törvényben, majd a következő év április 23-án kelt Állami Alaptörvényekben ezeknek az ígéreteknek csak egy része valósult meg, s az orosz társadalom rendkívül súlyos, polgárháborúval terhelt két évet élt meg, mégis az orosz állam 1906 áprilisától 1917 márciusáig, ha korlátozottan is, de alkotmányos keretek között működhetett. Ez az időszak, az általában „félparlamentárisnak” nevezett júniusi monarchia tekinthető több értelemben is a mai orosz rendszer történeti előképének, s ez az alkotmány az orosz jogállamiság első kísérletének.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(43) "Az orosz alkotmányosság első kísérlete" ["hu_HU"]=> string(43) "Az orosz alkotmányosság első kísérlete" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#861 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3425) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3020) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Bebesi" ["hu_HU"]=> string(6) "Bebesi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "György" ["hu_HU"]=> string(7) "György" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(20) "orosz jogállamiság" [1]=> string(22) "első orosz alkotmány" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(20) "orosz jogállamiság" [1]=> string(22) "első orosz alkotmány" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#865 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8445) ["id"]=> int(2154) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3020) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az olvasó egy négy részes tanulmánysorozat harmadik elemét olvassa, melyben a nyugat-európai miniszterelnöki intézményeket mutatjuk be. Az első tanulmány az Egyesült Királyság, a második Franciaország miniszterelnöki intézményét vizsgálta. Jelen tanulmányban Németország miniszterelnöki intézményét elemezzük. Intézmény alatt nem csak a miniszterelnök mögötti munkaszervezetet, hanem magát a funkciót, a miniszterelnöki pozíciót értjük. Bemutatjuk, hogy miként keletkezik a német miniszterelnök megbízatása, milyen szabályok és konvenciók vonatkoznak a parlament előtti felelősségére, milyen fontosabb feladat- és hatáskörei vannak, milyen a kapcsolata más alkotmányos intézményekkel, milyen sajátosságai vannak háttérapparátusának, végül pedig miként értékelhetjük az intézmény politikai-hatalmi szerepét.
" ["hu_HU"]=> string(888) "Az olvasó egy négy részes tanulmánysorozat harmadik elemét olvassa, melyben a nyugat-európai miniszterelnöki intézményeket mutatjuk be. Az első tanulmány az Egyesült Királyság, a második Franciaország miniszterelnöki intézményét vizsgálta. Jelen tanulmányban Németország miniszterelnöki intézményét elemezzük. Intézmény alatt nem csak a miniszterelnök mögötti munkaszervezetet, hanem magát a funkciót, a miniszterelnöki pozíciót értjük. Bemutatjuk, hogy miként keletkezik a német miniszterelnök megbízatása, milyen szabályok és konvenciók vonatkoznak a parlament előtti felelősségére, milyen fontosabb feladat- és hatáskörei vannak, milyen a kapcsolata más alkotmányos intézményekkel, milyen sajátosságai vannak háttérapparátusának, végül pedig miként értékelhetjük az intézmény politikai-hatalmi szerepét.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(39) "Németország kormányfői intézménye" ["hu_HU"]=> string(39) "Németország kormányfői intézménye" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#876 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3589) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3158) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Franczel" ["hu_HU"]=> string(8) "Franczel" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Richárd" ["hu_HU"]=> string(8) "Richárd" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(30) "miniszterelnöki intézmények" [1]=> string(26) "miniszterelnöki pozíció" [2]=> string(13) "Németország" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(30) "miniszterelnöki intézmények" [1]=> string(26) "miniszterelnöki pozíció" [2]=> string(13) "Németország" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#870 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8713) ["id"]=> int(2290) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3158) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az előadás során az EU-tagság eltelt 10 évének legfőbb gazdasági folyamatait mutatom be a visegrádi országokban, egymással összevetve, valamint az EU átlagos vonatkozó mutatóihoz képest. Ahhoz, hogy átfogó és objektív képet kapjunk arról, mennyiben sikerült a régió országainak felzárkóznia az EU átlagához az elmúlt évtizedben, mintegy 20 különböző gazdasági mutató alakulását tekintem át.
" ["hu_HU"]=> string(438) "Az előadás során az EU-tagság eltelt 10 évének legfőbb gazdasági folyamatait mutatom be a visegrádi országokban, egymással összevetve, valamint az EU átlagos vonatkozó mutatóihoz képest. Ahhoz, hogy átfogó és objektív képet kapjunk arról, mennyiben sikerült a régió országainak felzárkóznia az EU átlagához az elmúlt évtizedben, mintegy 20 különböző gazdasági mutató alakulását tekintem át.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(71) "Az EU-tagság 10 évének főbb gazdasági folyamatai a V4-országokban" ["hu_HU"]=> string(71) "Az EU-tagság 10 évének főbb gazdasági folyamatai a V4-országokban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#875 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3596) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3167) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Hetényi" ["hu_HU"]=> string(8) "Hetényi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Géza" ["hu_HU"]=> string(5) "Géza" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(14) "Európai Unió" [1]=> string(10) "EU-tagság" [2]=> string(12) "V4-országok" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(14) "Európai Unió" [1]=> string(10) "EU-tagság" [2]=> string(12) "V4-országok" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#874 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8730) ["id"]=> int(2299) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3167) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A döntéshozóknak megfelelő mutatókra van szükségük ahhoz, hogy döntéseiket jól alapozhassák meg. Az is fontos, hogy a politikai döntéseknek nem csak a gazdasági, hanem a társadalmi és környezeti hatásait is megvizsgáljuk. Azonban ennek ellenére tipikus az, hogy amikor a döntéshozók valamely döntésük mellett érvelnek, akkor a pénzügyi következményeket mérő mutatóra, a GDP-re gyakorolt hatását használják egyedüli, a döntés melletti indokként. A GDP azonban csak a döntések pénzügyi hatásainak mérésére alkalmas. Továbbá tartalmazza a cégek profitját, amelyet szabadon vihetnek a cégek oda, ahova akarnak, ami miatt a mutató torzítottan méri az ország valós gazdasági eredményességét. Azt is fontos megjegyezni, hogy a GDP nem tartalmazza fontos társadalmi és közösségi tevékenységek értékét – például a gyermekek és az idősek családon belüli gondozását - annak ellenére, hogy ezek a tevékenységek nagyon fontosak a társadalmi jól-lét és az életminőség szempontjából.
A cikk bemutatja, hogy milyen hátrányai vannak annak, ha egyedüli vagy legfontosabb mutatóként a GDP-t használjuk a gazdasági és társadalmi haladás mérésére. Vizsgálja a lehetséges alternatív mutatókat azzal a céllal, hogy egy társadalom állapotáról átfogóbb képet lehessen kapni. Végül felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos általában, de a gazdasági szektorban is a demokrácia, mivel az egyrészt javítja a humán tőke képességei hasznosításának lehetőségét, másrészt növeli a lakosság megelégedettségi szintjét.
A döntéshozóknak megfelelő mutatókra van szükségük ahhoz, hogy döntéseiket jól alapozhassák meg. Az is fontos, hogy a politikai döntéseknek nem csak a gazdasági, hanem a társadalmi és környezeti hatásait is megvizsgáljuk. Azonban ennek ellenére tipikus az, hogy amikor a döntéshozók valamely döntésük mellett érvelnek, akkor a pénzügyi következményeket mérő mutatóra, a GDP-re gyakorolt hatását használják egyedüli, a döntés melletti indokként. A GDP azonban csak a döntések pénzügyi hatásainak mérésére alkalmas. Továbbá tartalmazza a cégek profitját, amelyet szabadon vihetnek a cégek oda, ahova akarnak, ami miatt a mutató torzítottan méri az ország valós gazdasági eredményességét. Azt is fontos megjegyezni, hogy a GDP nem tartalmazza fontos társadalmi és közösségi tevékenységek értékét – például a gyermekek és az idősek családon belüli gondozását - annak ellenére, hogy ezek a tevékenységek nagyon fontosak a társadalmi jól-lét és az életminőség szempontjából.
A cikk bemutatja, hogy milyen hátrányai vannak annak, ha egyedüli vagy legfontosabb mutatóként a GDP-t használjuk a gazdasági és társadalmi haladás mérésére. Vizsgálja a lehetséges alternatív mutatókat azzal a céllal, hogy egy társadalom állapotáról átfogóbb képet lehessen kapni. Végül felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos általában, de a gazdasági szektorban is a demokrácia, mivel az egyrészt javítja a humán tőke képességei hasznosításának lehetőségét, másrészt növeli a lakosság megelégedettségi szintjét.
Az önkormányzati rendszer kialakításának, majd módosításának egyik leggyakrabban felmerülő vitakérdését a megyei önkormányzat funkciója jelentette és jelenti ma is. 1990 óta az önkormányzati testület nélküli középszintű közigazgatástól a 2002–2007 közötti évek elképzeléséig, a megyei önkormányzatot felváltó erős választott regionális önkormányzat létrehozásáig sokféle elgondolás látott napvilágot. A mostani kormány határozottan a megye mint közigazgatási térszerkezeti egység mellett tette le a voksát. A középszinten marad a megyei önkormányzat. A kérdés most az, hogy milyen funkciókkal. Ezt elemzi az írás.
" ["hu_HU"]=> string(690) "Az önkormányzati rendszer kialakításának, majd módosításának egyik leggyakrabban felmerülő vitakérdését a megyei önkormányzat funkciója jelentette és jelenti ma is. 1990 óta az önkormányzati testület nélküli középszintű közigazgatástól a 2002–2007 közötti évek elképzeléséig, a megyei önkormányzatot felváltó erős választott regionális önkormányzat létrehozásáig sokféle elgondolás látott napvilágot. A mostani kormány határozottan a megye mint közigazgatási térszerkezeti egység mellett tette le a voksát. A középszinten marad a megyei önkormányzat. A kérdés most az, hogy milyen funkciókkal. Ezt elemzi az írás.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(43) "Megyei önkormányzat – új szerepkörben" ["hu_HU"]=> string(43) "Megyei önkormányzat – új szerepkörben" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#888 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3616) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3177) ["seq"]=> int(11) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Lamperth" ["hu_HU"]=> string(8) "Lamperth" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Mónika" ["hu_HU"]=> string(7) "Mónika" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(21) "megyei önkormányzat" [1]=> string(51) "a megye mint közigazgatási térszerkezeti egység" [2]=> string(24) "önkormányzati rendszer" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(21) "megyei önkormányzat" [1]=> string(51) "a megye mint közigazgatási térszerkezeti egység" [2]=> string(24) "önkormányzati rendszer" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#882 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8748) ["id"]=> int(2308) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3177) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Jelenkori jogtudományunk előtt továbbra is ott áll a hatalmas kihívás: a jogi személy fogalmának megalkotása. Eleget tehetünk ennek többféleképpen: akár úgy, hogy a természetes személyen kívüli valamennyi jogalanyt jogi személynek minősítjük
(lásd: Moór Gyulánál), akár úgy, hogy a Grosschmid-i személyiség-bontást alkalmazva árnyalt jogalanyi kategóriát dolgozunk ki (lásd: Csehi Zoltánnál); mindenképpen átgondolt, precíz és fáradságos munkát igényel bármelyik kiinduló tétel jogdogmatikai megalapozása és cizellálása.
Jelenkori jogtudományunk előtt továbbra is ott áll a hatalmas kihívás: a jogi személy fogalmának megalkotása. Eleget tehetünk ennek többféleképpen: akár úgy, hogy a természetes személyen kívüli valamennyi jogalanyt jogi személynek minősítjük
(lásd: Moór Gyulánál), akár úgy, hogy a Grosschmid-i személyiség-bontást alkalmazva árnyalt jogalanyi kategóriát dolgozunk ki (lásd: Csehi Zoltánnál); mindenképpen átgondolt, precíz és fáradságos munkát igényel bármelyik kiinduló tétel jogdogmatikai megalapozása és cizellálása.
10 éve az Európai Unióban – Tanulságok és kihívások
2014. május 15-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciát tartott Magyarország 10 éves európai uniós csatlakozásának alkalmából. A „10 éve az Európai Unióban – tanulságok és kihívások” címet viselő rendezvény három szakmai panel mentén elemezte Magyarország elmúlt 10 éves EU-tagságát. Vizsgálta egyrészt annak intézmény- és jogrendszerre gyakorolt hatását; másrészt a gazdasági integráció folyamatait; harmadrészt pedig Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerét. Az egyes panelekben a terület szakértői, oktatói és politikusok szólaltak fel.
" ["hu_HU"]=> string(614) "2014. május 15-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciát tartott Magyarország 10 éves európai uniós csatlakozásának alkalmából. A „10 éve az Európai Unióban – tanulságok és kihívások” címet viselő rendezvény három szakmai panel mentén elemezte Magyarország elmúlt 10 éves EU-tagságát. Vizsgálta egyrészt annak intézmény- és jogrendszerre gyakorolt hatását; másrészt a gazdasági integráció folyamatait; harmadrészt pedig Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerét. Az egyes panelekben a terület szakértői, oktatói és politikusok szólaltak fel.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(60) "10 éve az Európai Unióban – Tanulságok és kihívások" ["hu_HU"]=> string(60) "10 éve az Európai Unióban – Tanulságok és kihívások" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(3) { [0]=> object(Author)#891 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3426) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3022) ["seq"]=> int(13) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Bokros" ["hu_HU"]=> string(6) "Bokros" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#889 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3427) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3022) ["seq"]=> int(13) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Hegedűs" ["hu_HU"]=> string(8) "Hegedűs" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Márton" ["hu_HU"]=> string(7) "Márton" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#896 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3428) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3022) ["seq"]=> int(13) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Etl" ["hu_HU"]=> string(3) "Etl" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Alex" ["hu_HU"]=> string(4) "Alex" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(14) "Európai Unió" [1]=> string(10) "EU-tagság" [2]=> string(13) "Magyarország" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(14) "Európai Unió" [1]=> string(10) "EU-tagság" [2]=> string(13) "Magyarország" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#890 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8448) ["id"]=> int(2155) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3022) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Május 22‒24 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem volt a társszervezője a NISPAcee (Network of Institutes and Schools of Public Administration of Central and Eastern Europe ‒ Közigazgatási Intézetek és Felsőoktatási Intézmények Közép- és Kelet-európai Hálózata) éves nemzetközi konferenciájának. A 22. alkalommal megrendezett rangos eseményre 41 országból több mint 350 résztvevő érkezett Budapestre.
" ["hu_HU"]=> string(477) "Május 22‒24 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem volt a társszervezője a NISPAcee (Network of Institutes and Schools of Public Administration of Central and Eastern Europe ‒ Közigazgatási Intézetek és Felsőoktatási Intézmények Közép- és Kelet-európai Hálózata) éves nemzetközi konferenciájának. A 22. alkalommal megrendezett rangos eseményre 41 országból több mint 350 résztvevő érkezett Budapestre.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(75) "Szakmai beszámoló a Budapesten megrendezett 22. NISPAcee konferenciáról" ["hu_HU"]=> string(75) "Szakmai beszámoló a Budapesten megrendezett 22. NISPAcee konferenciáról" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#901 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3429) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3023) ["seq"]=> int(14) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Bozsó" ["hu_HU"]=> string(6) "Bozsó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(8) "NISPAcee" [1]=> string(88) "Network of Institutes and Schools of Public Administration of Central and Eastern Europe" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(8) "NISPAcee" [1]=> string(88) "Network of Institutes and Schools of Public Administration of Central and Eastern Europe" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#899 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8450) ["id"]=> int(2156) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3023) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2014. május–június folyamán magyar‒kínai workshopsorozatnak adott otthont. Bár a két ország hagyományai, társadalmi berendezkedése, népességszáma eltérnek egymásról, a közigazgatást érintő kihívásaik hasonlóak, ezért is nagyon érdekes és hasznos a magyar és kínai közigazgatási reformfolyamat tapasztalatainak kölcsönös megosztása. A tudományos programsorozat a magyar‒kínai felsőoktatási kapcsolatok, a közös oktatási és kutatási tevékenység erősítése révén járult hozzá a fenti cél eléréséhez.
" ["hu_HU"]=> string(598) "A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2014. május–június folyamán magyar‒kínai workshopsorozatnak adott otthont. Bár a két ország hagyományai, társadalmi berendezkedése, népességszáma eltérnek egymásról, a közigazgatást érintő kihívásaik hasonlóak, ezért is nagyon érdekes és hasznos a magyar és kínai közigazgatási reformfolyamat tapasztalatainak kölcsönös megosztása. A tudományos programsorozat a magyar‒kínai felsőoktatási kapcsolatok, a közös oktatási és kutatási tevékenység erősítése révén járult hozzá a fenti cél eléréséhez.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(48) "Magyar‒kínai tudományos programok Budapesten" ["hu_HU"]=> string(48) "Magyar‒kínai tudományos programok Budapesten" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(3) { [0]=> object(Author)#907 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3553) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3133) ["seq"]=> int(15) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Bozsó" ["hu_HU"]=> string(6) "Bozsó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#898 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3554) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3133) ["seq"]=> int(15) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Petró" ["hu_HU"]=> string(6) "Petró" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Csilla" ["hu_HU"]=> string(6) "Csilla" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#903 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3555) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3133) ["seq"]=> int(15) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Séra" ["hu_HU"]=> string(5) "Séra" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Magdolna" ["hu_HU"]=> string(8) "Magdolna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(30) "közigazgatási reformfolyamat" [1]=> string(43) "magyar‒kínai felsőoktatási kapcsolatok" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(30) "közigazgatási reformfolyamat" [1]=> string(43) "magyar‒kínai felsőoktatási kapcsolatok" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#904 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8668) ["id"]=> int(2267) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3133) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }