Teljes szám
Kommentár
Biztonságpolitika
A szíriai kurdok helyzete az Aszad-rezsim után
The study examines the situation of the Syrian Kurds in Syria beginning in the 1970s and then analyses the domestic political developments triggered by the fall of Bashar al-Assad on 8 December 2024. These developments, as a result of which the Syrian Kurds lost a significant portion of the so-called Rojava region, as well as much of the political influence they had gained in shaping the country’s affairs through their role in the fight against the Islamic State. The report also examines the current political and security situation of the Syrian Kurds, the political and administrative system they have established over the past decade in northeastern Syria and their relations with the central government in Damascus.
The study argues that the current conflict is no longer primarily centered on the Syrian Kurds’ aspirations for independence, but rather on the question of Syria’s future state structure. While Damascus seeks to establish a unified and centralised state, the Kurdish leadership advocates the decentralisation of political and administrative powers, as well as institutional guarantees for the self-governing structures it has established. Against this backdrop, the study examines the prospects for a political compromise between the two sides and the future of Kurdish self-governance in Syria.
Az elemzés az 1970-es évektől kezdve mutatja be a szíriai kurdok helyzetét az országban, majd a 2024. december 8-án elmenekült Bassár el-Aszad által előidézett belpolitikai eseményeket elemzi, ami elvezetett a 2026. január 6-i aleppói eszkalációhoz, amelynek következtében a szíriai kurdok elvesztették Rodzsava területének jelentős részét, beleértve meghatározó szerepüket az ország életének alakításában, amit az Iszlám Állam elleni harc során vívtak ki maguknak. A tanulmány mindemellett a szíriai kurdok aktuálpolitikai és biztonságpolitikai helyzetét, az általuk az elmúlt évtizedben kialakított északkelet-szíriai politikai és közigazgatási rendszert, valamint a damaszkuszi központi kormányzattal fennálló kapcsolatukat vizsgálja.
A tanulmány fő megállapítása szerint a jelenlegi konfliktus középpontjában már nem elsősorban a szíriai kurdok függetlenségi törekvése áll, hanem Szíria jövőbeli államszerkezetének kérdése. Míg Damaszkusz centralizált, egységes állam létrehozására törekszik, a kurd vezetés a politikai és közigazgatási hatáskörök decentralizációját, valamint az elért önigazgatási struktúrák intézményes garanciáit kívánja biztosítani. A tanulmány ennek fényében vizsgálja a két fél közötti politikai kompromisszum lehetőségeit és a szíriai kurd önigazgatás jövőjét.
Mackinder Heartland-elmélete és a Koreai-félsziget geopolitikája a 21. században
This study examines Halford J. Mackinder’s classic Heartland theory and Nicholas J. Spykman’s Rimland concept within the context of 21st-century East Asian security policy, with a particular focus on the strategic position of the Korean Peninsula. According to Mackinder’s theory, the fundamental law of world politics is defined by the rivalry between land and sea powers, a dynamic that resurfaces today in the form of the Sino-American competition. The central research question of this paper is to what extent classical geopolitical models can explain the contemporary security dynamics of the Korean Peninsula within a transformed technological and economic environment. Utilising a methodological framework of historical-theoretical and strategic policy analysis, the study explores the limited yet continuously useful applicability of the Heartland-Rimland logic. The main novelty and value of this analysis lie in demonstrating that South Korea, breaking away from its traditional role as a passive buffer state, has become an autonomous shaper of Rimland stability through its active middle-power strategy, technological indispensability, and robust defence industrial exports. The paper highlights the unique strategic dilemmas faced by states situated on the “rim of the World-Island” in an era of escalating great power polarisation.
" ["hu_HU"]=> string(1449) "A tanulmány Halford J. Mackinder klasszikus Heartland-elméletét, valamint Nicholas J. Spykman Rimland-koncepcióját vizsgálja a 21. századi Kelet-Ázsia biztonságpolitikai összefüggéseiben, különös tekintettel a Koreai-félsziget stratégiai helyzetére. Mackinder elmélete szerint a világpolitika alapvető törvényszerűségét a szárazföldi és a tengeri hatalmak rivalizálása határozza meg, amely dinamika napjainkban a Kína–USA-versengés formájában tér vissza. A tanulmány központi kutatási kérdése arra irányul, hogy a klasszikus geopolitikai modellek mennyiben képesek magyarázni a Koreai-félsziget modern biztonságpolitikai folyamatait a megváltozott technológiai és gazdasági környezetben. A kutatás módszertanilag elmélettörténeti és stratégiai elemző keretre épül, amelynek segítségével a tanulmány a Heartland–Rimland-logika korlátozott, de továbbra is hasznos alkalmazhatóságát vizsgálja. A tanulmány fő újdonságértéke annak bemutatása, hogy Dél-Korea – a hagyományos, passzív ütközőállami szerepkörből kitörve – aktív középhatalmi stratégiája, technológiai pótolhatatlansága és robusztus hadiipari exportja révén a Rimland stabilitásának autonóm alakítójává vált. Az elemzés rávilágít a „világsziget peremén” elhelyezkedő államok sajátos stratégiai dilemmáira a fokozódó nagyhatalmi polarizáció korában.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(94) "Mackinder’s Heartland Theory and the Geopolitics of the Korean Peninsula in the 21st Century" ["hu_HU"]=> string(85) "Mackinder Heartland-elmélete és a Koreai-félsziget geopolitikája a 21. században" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Micsutka Fanni" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#768 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(11467) ["email"]=> string(24) "micsutka.fanni@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8869) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:31:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Micsutka" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Fanni" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(11) "geopolitika" [1]=> string(9) "Heartland" [2]=> string(7) "Rimland" [3]=> string(17) "Koreai-félsziget" [4]=> string(25) "nagyhatalmi rivalizálás" [5]=> string(3) "USA" [6]=> string(5) "Kína" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(10) "geopolitcs" [1]=> string(9) "Heartland" [2]=> string(7) "Rimland" [3]=> string(16) "Korean Peninsula" [4]=> string(19) "great power rivalry" [5]=> string(3) "USA" [6]=> string(5) "China" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(49431) ["id"]=> int(7034) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8869) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Védelempolitika
A közel-keleti és észak-afrikai régió védelmi kiadásainak vizsgálata
29
DOI: 10.32576/nb.2026.2.4
Nemzet és Biztonság 2026/2. szám | 29–49.
Felméry Zoltán,1 Márton Richárd2
A közel-keleti és észak-afrikai régió védelmi kiadásainak vizsgálata
Elemzésünkben a közel-keleti és észak-afrikai régió védelmi kiadásainak alakulását vizsgáljuk meg 2008 és 2023 között. Ennek keretében be kívánjuk mutatni a regionális szintű tendenciákat, valamint kiemelt figyelmet kívánunk fordítani arra, hogy mely tényezők formálták a katonai szempontból jelentős államok védelmi ráfordításait.
Kulcsszavak: védelmi kiadások, katonai hatalom, átalakuló világrend, Közel-Kelet, Észak-Afrika
The Examination of Defence Expenditure Trends in the Middle East and North Africa
The paper describes the evolution of defence expenditure trends in the the Middle East and North Africa (MENA region) between 2008 and 2023. In this context, we make an attempt to present spending trends at regional level, and pay particular attention to the factors that have developed the defence budget of major military powers.
Elemzésünkben a közel-keleti és észak-afrikai régió védelmi kiadásainak alakulását vizsgáljuk meg 2008 és 2023 között. Ennek keretében be kívánjuk mutatni a regionális szintű tendenciákat, valamint kiemelt figyelmet kívánunk fordítani arra, hogy mely tényezők formálták a katonai szempontból jelentős államok védelmi ráfordításait.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(81) "The Examination of Defence Expenditure Trends in the Middle East and North Africa" ["hu_HU"]=> string(76) "A közel-keleti és észak-afrikai régió védelmi kiadásainak vizsgálata" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(20) "Zoltán Dr. Felméry" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#753 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(12220) ["email"]=> string(24) "felmery.zoltan@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(9338) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Felméry" ["hu_HU"]=> string(8) "Felméry" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#723 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(12870) ["email"]=> string(20) "hada.bela@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(9338) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Márton" ["hu_HU"]=> string(7) "Márton" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Richárd" ["hu_HU"]=> string(8) "Richárd" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(18) "védelmi kiadások" [1]=> string(15) "katonai hatalom" [2]=> string(22) "átalakuló világrend" [3]=> string(12) "Közel-Kelet" [4]=> string(13) "Észak-Afrika" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(19) "defence expenditure" [1]=> string(14) "military power" [2]=> string(24) "transforming world order" [3]=> string(11) "Middle East" [4]=> string(12) "North Africa" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#755 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(49432) ["id"]=> int(7035) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(9338) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Reflektorfényben
Háborús félelmek és biztonságpercepció Magyarországon Egy 2025-ös reprezentatív kérdőíves kutatás eredményei
This study examines the level, internal structure, and social distribution of war-related fears among the Hungarian adult population. The analysis is based on a nationally representative survey of 1,000 respondents conducted in September 2025. Rather than focusing on the objective risks of war, the study investigates subjective perceptions
of threat and their social embeddedness. War-related fears were measured using a multi-item scale inspired by the logic of the Fear of War Scale (FOWARS), allowing for the analysis of distinct but interrelated content dimensions of fear. The results indicate that war-related fear in Hungary is present at a moderate average level but displays an exceptionally wide distribution, pointing to substantial social heterogeneity. The refined item block was interpreted along three interrelated
content dimensions of fear: concerns related to economic and existential risks, fears of direct military and security threats, and broader perceptions of general war-related uncertainty and insecurity. Among these, concerns associated with moral considerations and long-term consequences of war show the highest average values, which can be interpreted as a broader perception of threat and uncertainty. Demographic analyses reveal that war-related fears are not randomly distributed across society. Higher levels of fear are consistently concentrated among women, older age groups, and individuals with lower levels of education. In contrast, military liability status does not retain independent explanatory power once key socio-demographic variables are controlled for. A cautious comparison with earlier, non-representative data suggests that war-related fears have not simply increased or declined over time but have undergone structural change: initial shock-related reactions have weakened, while concerns linked to the prolonged nature and longterm consequences of the conflict have remained stable. Overall, the study contributes to understanding war-related fears as a socially structured phenomenon rather than merely an individual emotional response. By mapping the social patterns of subjective threat perception, the findings provide an empirical basis for further research on the societal dimensions of insecurity in the context of prolonged geopolitical conflict.
A tanulmány a háborúval kapcsolatos félelmek szintjét, belső szerkezetét és társadalmi megoszlását vizsgálja a magyar felnőtt lakosság körében. Az elemzés egy 2025 szeptemberében végzett, ezerfős, országosan reprezentatív kérdőíves adatfelvételen alapul. A kutatás nem a háború objektív kockázataira, hanem azok szubjektív észlelésére és társadalmi beágyazottságára fókuszál. A háborús félelmek mérésére egy többtételes, a Fear of War Scale (FOWARS) logikájára épülő állításblokk szolgált, amely lehetővé tette a félelmek eltérő tartalmi dimenzióinak elkülönítését.
Az eredmények szerint a háborús félelem Magyarországon közepes átlagos szinten van, ugyanakkor rendkívül széles eloszlást mutat, ami jelentős társadalmi megosztottságra utal. A tisztított itemblokk három, egymással összefüggő tartalmi aldimenzió mentén értelmezhető: ezek a gazdasági-egzisztenciális kockázatokhoz, a közvetlen biztonsági-katonai fenyegetettséghez, valamint az általános háborús fenyegetettséghez és bizonytalansághoz kapcsolódó félelmek. A dimenziók közül az általános, morális és hosszabb távú következményekhez kötődő aggodalmak mutatják a legmagasabb átlagos értékeket, ami tágabb fenyegetettség- és bizonytalanságészlelésként értelmezhető.
A demográfiai elemzések alapján a háborús félelmek nem véletlenszerűen oszlanak meg a társadalomban. A magasabb félelmi szintek következetesen a nők, az idősebb korcsoportok és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében koncentrálódnak. Ezzel szemben a potenciális katonai érintettséget jelző hadkötelezettségi státusz önálló magyarázó ereje eltűnik a társadalmi-demográfiai tényezők kontrollálása után. Az időbeli összevetés egy korábbi, nem reprezentatív adatfelvétellel arra utal, hogy a háborús félelmek az elmúlt években nem egyszerűen csökkentek vagy erősödtek, hanem szerkezetileg átrendeződtek. A kezdeti sokkhatáshoz kötődő elemek mérséklődtek, miközben a konfliktus tartósságához és következményeihez kapcsolódó aggodalmak fennmaradtak.
A tanulmány hozzájárul a háborús félelmek társadalmilag strukturált jelenségként való értelmezéséhez, és empirikus alapot nyújt a szubjektív fenyegetettségérzet társadalmi mintázatainak további vizsgálatához.
Kitekintő
Kié az energia, kié a biztonság? Uniós politikák és tagállami alkalmazkodás Közép- és Kelet-Európában a 2022-es ellátási válság után
Responding to Russia’s full-scale invasion of Ukraine in February 2022, the European Commission initiated measures to accelerate the energy transition and phase out Russian gas, prompting divergent responses among Central and Eastern European Member States historically exposed to Russian imports. Drawing on new institutionalist theory and engaging with the concept of securitisation, the article examines the dynamics of adaptation through the original and revised National Energy and Climate Plans of six regional Member States, alongside Austria as a comparator. On this empirical basis, the article develops a threefold typology. The ‘accelerationist’
states’ response to the security threat – the acceleration of their climate policy efforts – aligns with the Commission’s objective of displacing Russian gas primarily through a targeted and intensive green transition; its implementation gives rise to institutional ‘layering’ or ‘conversion’. ‘Pivoters’ acknowledge the security threat but address it through geographic diversification towards alternative suppliers while preserving natural gas in a transitional role, a pattern best understood as institutional ‘conversion’. ‘The unwavering’, by contrast, do not regard Russian imports as a security matter – or, where they do, consider them manageable within existing supply arrangements – and consequently seek to preserve the status quo, giving rise to institutional ‘drift’. The article also demonstrates that the Commission’s own institutional role and latitude expanded through gradual ‘layering’ and ‘conversion’, which, after February 2022, enabled it to hold Member States to account over the manner of their energy security decisions.
Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziójára reagálva az Európai Bizottság az energiaátmenet felgyorsítását és az orosz földgáz kivezetését kezdeményezte, ami eltérő válaszokat váltott ki az orosz importnak történelmileg kitett közép- és kelet-európai uniós tagállamokban. A tanulmány az új intézményi elmélet keretein belül – a biztonságiasítás fogalmát is felhasználva – hat régiós tagállam és összehasonlításként Ausztria eredeti és felülvizsgált nemzeti energia- és klímaterveinek segítségével tárja fel az alkalmazkodás dinamikáját. Az empirikus adatok alapján a cikk hármas tipológiát állít fel. A „gyorsító” államok biztonsági fenyegetésre adott válasza – klímapolitikai törekvéseik felgyorsítása – egybeesik a Bizottság azon céljával, hogy az orosz földgáz kiváltása elsősorban célirányos és intenzív zöld átállás révén valósuljon meg; ennek végrehajtása intézményi rétegződéshez vagy átalakuláshoz vezet. Az „elfordulók” ugyan elismerik a biztonsági fenyegetést, de azt földrajzi diverzifikáció révén, alternatív beszállítókhoz fordulva, a földgázt átmeneti megoldásként megtartva kezelik, ami intézményi átalakulásként értelmezhető. A „megingathatatlanok” viszont az orosz importot nem tekintik biztonsági kérdésnek, vagy ha mégis, akkor a meglévő ellátási keretek között is kezelhetőnek vélik, és ezért a status quo fenntartására törekednek, ami intézményi sodródást eredményez. A tanulmány arra is rámutat, hogy a Bizottság szerepe és intézményi mozgástere fokozatos rétegződés és átalakulás útján erősödött meg, ami 2022. február után lehetővé tette számára, hogy számonkérje a tagállamok energiabiztonsági döntéseinek módját.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(98) "EU Policies and Member State Adaptation in Central and Eastern Europe After the 2022 Supply Crisis" ["hu_HU"]=> string(114) "Uniós politikák és tagállami alkalmazkodás Közép- és Kelet-Európában a 2022-es ellátási válság után" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(29) "Whose Energy? Whose Security?" ["hu_HU"]=> string(35) "Kié az energia, kié a biztonság?" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(47) "András György Deák, Szabo John, Weiner Csaba" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(3) { [0]=> object(Author)#764 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(12239) ["email"]=> string(23) "szabo.john@krtk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(9348) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(120) "ELTE KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa és kutatócsoport-vezetője és az ELTE-TÁTK adjunktusa" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Szabo" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(4) "John" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#759 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(12240) ["email"]=> string(25) "weiner.csaba@krtk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(9348) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(62) "ELTE KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Weiner" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Csaba" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#769 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(12238) ["email"]=> string(17) "deakgya@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(9348) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Deák" ["hu_HU"]=> string(5) "Deák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(17) "energiabiztonság" [1]=> string(9) "földgáz" [2]=> string(13) "intézmények" [3]=> string(14) "klímapolitika" [4]=> string(26) "Közép- és Kelet-Európa" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(15) "energy security" [1]=> string(11) "natural gas" [2]=> string(12) "institutions" [3]=> string(14) "climate policy" [4]=> string(26) "Central and Eastern Europe" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#763 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(49434) ["id"]=> int(7037) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(9348) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }