Kelet-mediterráneumi gázkincs: a ciprusi válság új dimenzióban

Absztrakt

Törökország 2019 tavaszán fúróhajókat küldött a ciprusi Különleges Gazdasági Övezetbe (EEZ). Mindez nemzetközi válsághoz vezetett, felhívván a figyelmet a Földközi-tenger keleti medencéjében zajló gázvitára. A tanulmány a vita és okainak elemzésére tesz kísérletet. A Ciprus és Törökország közötti feszültségnek számos oka van, idetartozik a szigetország 1974 óta tartó megosztottsága (az északi részén létrejött a csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság, KKTC). A probléma megoldatlansága további feszültségeket eredményezett az EEZ-t és a befolyó jövedelmek elosztását illetően. Mivel a 2000-esévek közepétől a kutatások sikerrel zárultak, és a Ciprustól délre elterülő vizek alatt számos gázmezőt tártak fel, a jogai biztosítása érdekében egy konfrontatívabb politikára késztették Törökországot és a KKTC-t. Végezetül, tágabb kontextusban vizsgálva a kérdés komoly regionális dimenzióval is rendelkezik: az utóbbi 10–15 évben további jelentős készleteket találtak az izraeli és az egyiptomi EEZ-ben, lehetővé téve, hogy ezek az országok exportőrökké váljanak. A hasonló helyzetben lévő Ciprus (élvezvén Görögország támogatását) elkezdte támogatni az energiapolitikai együttműködést, ami a két másik ország és Törökország közötti rossz kapcsolatból is fakadóan korlátozza Ankara mozgásterét a régióban.