A nemzetközi folyók biztonságpolitikai vonatkozásai: a háború vagy a béke forrásai?
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Absztrakt
A világ 263 nemzetközi vízgyűjtőjén él a Föld lakosainak mintegy 40%-a. A népességrobbanás, az urbanizáció, a gazdasági növekedés, valamint az éghajlatváltozás eredményeképpen 2030-ra a globális vízdeficit várhatóan eléri a 40%-ot. E tekintetben különösen fontos a nemzetközi vízgyűjtők szerepe, mert a vízhiány elsősorban ezeken a területeken fog intenzívvé válni. A globális biztonságpolitikai diskurzusban ezért egyre élesebben merül fel a kérdés, hogy a határokkal osztott vízgyűjtők milyen kockázatot jelentenek. A nemzetközi vízügyi konfliktusok természetrajza azt igazolja, hogy a politikai feszültségek kialakulása még jelentős hidrológiai kihívások esetén sem szükségszerű. A konfliktusok strukturális elemzése ugyanis arra mutat rá, hogy azok nem a vízgyűjtő országok közötti együttműködési problémák egyikéhez vagy másikához (például szárazság) köthetők, hanem alapvetően a kooperáció intézményesítésének szintjétől függnek. Jelen tanulmány összefoglalja a nemzetközi vízgyűjtőkön való együttműködés elméleti hátterét, valamint bemutatja a témában készült főbb hidropolitikai kockázatelemzések eredményeit.