Merényletek az Egyesült Királyságban: kudarcosnak vagy eredményesnek tekinthető a brit terrorelhárítás?
The United Kingdom had to face four shocking terrorist attacks in recent months. With these successful attacks a relatively peaceful period had come to an end, lasting since mid-2013, signaling that the U.K. must face the increasing threat of terrorism again. We have seen numerous analyses on the life, family background and personality of the perpetrators since the attacks, therefore the current analysis reflects upon counter-terrorism measure in the U.K. On the one hand I offer an overview of the terrorist threat based on hard data provided by law enforcement agencies and available databases, while on the other hand I evaluate the functioning of participating national security agencies, such as MI5 (Military Intelligence, Section 5) and GCHQ (Government Communications Headquarters). Moreover, the prevention strategy to counter radicalization is examined, as well as those measures that might be suitable to deter susceptible individuals from participating in acts of terrorism. Finally, I strive to answer the question whether national security institutions and police forces held responsibility for failing to prevent the terrorist attacks of the past months.
" ["hu_HU"]=> string(1542) "Az Egyesült Királyságban néhány hónapon belül négy olyan merénylet is történt, amelyek sokkolták a brit közvéleményt. A sikeresen végrehajtott támadásokkal egy 2013 közepe óta tartó, viszonylag nyugalmas időszak ért véget a szigetországban, ami egyben azt is jelenti, hogy a terrorizmust illetően ismét egyre növekvő biztonsági kihívással kell szembenéznie az Egyesült Királyságnak. Mivel a támadások óta számos olyan írás született, amely a merénylők élettörténetét, családi hátterét és személyiségét vizsgálta, írásunkban az Egyesült Királyság terrorizmus elleni küzdelmére helyeztük a hangsúlyt. Elemzésünkben egyrészt a szigetország terrorfenyegetettségét mutatjuk be az évente kiadott rendőrségi jelentések és a különböző adatbázisok segítségével, másrészt a terrorizmus elleni küzdelemben kulcsfontosságú szerepet játszó nemzetbiztonsági szolgálatok közül az MI5-ot (Military Intelligence, Section 5) és a GCHQ-t (Government Communications Headquarters). Továbbá szólunk a radikalizálódás megakadályozását célzó prevenciós stratégiáról, és megvizsgáljuk azokat a korlátozó intézkedéseket is, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy elrettentsék az arra fogékonyakat a terrorizmusban való részvételtől. Végül választ keresünk arra a kérdésre is, hogy vajon hibáztathatók-e a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség azért, mert nem tudták megelőzni az elmúlt hónapok terrortámadásait.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(92) "Terrorist Attacks in the United Kingdom: Is British Counter-terrorism Failing or Succeeding?" ["hu_HU"]=> string(112) "Merényletek az Egyesült Királyságban: kudarcosnak vagy eredményesnek tekinthető a brit terrorelhárítás?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#726 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4314) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3793) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Répási" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(11) "terrorizmus" [1]=> string(24) "terrorellenes fellépés" [2]=> string(21) "Egyesült Királyság" [3]=> string(12) "hírszerzés" [4]=> string(21) "belföldi terrorizmus" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(9) "terrorism" [1]=> string(17) "counter-terrorism" [2]=> string(14) "United Kingdom" [3]=> string(12) "intelligence" [4]=> string(20) "home-grown terrorism" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10200) ["id"]=> int(2955) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3793) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }On March 22, 2017 – on the one-year anniversary of the Brussels terrorist attacks – another attack took place in London downtown. Based on the available information the 52 years old Khalid Masood (born as Adrian Russell), born in Kent, carried out a ramming attack at 14.40 local time in the pedestrian zone of Westminster Bridge using a Hyundai van (killing three and wounding another 50, seven among them seriously). After this he tried to enter the building of the Parliament, lethally wounding the police officer who was trying to stop him, using a knife. The perpetrator was eventually shot and killed by police officers guarding the Parliament. The article offers an analysis of the Westminster attack in the British and European context of terrorist threat.
" ["hu_HU"]=> string(869) "2017. március 22-én – a brüsszeli merényletek egyéves évfordulóján – terrortámadás történt London belvárosában. A rendelkezésünkre álló információk szerint a kenti születésű 52 éves Khalid Masood (eredeti neve: Adrian Russell) helyi idő szerint 14:40-kor előbb a Westminster híd járdáján hajtott a járókelők közé egy Hyundai terepjáróval (megölve három embert és megsebesítve további ötvenet, köztük hetet súlyosan). Ezt követően megpróbált behatolni a brit parlament épületébe, s eközben késsel halálosan megsebesítette az őt megállítani szándékozó rendőrt. A merénylőt végül a parlament védelmét ellátó rendőrök lőtték agyon. Elemzésünkben a londoni westminsteri terrortámadás helyi értékét próbáljuk meghatározni a brit és az európai terrorfenyegetettség tükrében.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(66) "On the March 2017 Terrorist Attack in London: Weakening Jihadists?" ["hu_HU"]=> string(72) "A 2017 márciusi londoni terrormerényletről: gyengülő dzsihadisták?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#753 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4315) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3794) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Tálas" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(11) "terrorizmus" [1]=> string(24) "terrorellenes fellépés" [2]=> string(21) "Egyesült Királyság" [3]=> string(21) "gázolásos támadás" [4]=> string(27) "magányos farkas terrorista" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(9) "terrorism" [1]=> string(17) "counter-terrorism" [2]=> string(14) "United Kingdom" [3]=> string(7) "ramming" [4]=> string(19) "lone-wolf terrorist" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#725 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10202) ["id"]=> int(2956) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3794) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The 4th term of Angela Merkel as Chancellor of Germany was at stake on the September 24, 2017 parliamentary elections. To achieve this, she had to overcome the relative weakening position of her Christian Democratic Union (CDU) in internal politics caused by consequences of the repeated European crisis management in recent years – the economic crisis of 2008, the Russia–Ukraine conflict active since 2014, the 2015 migration and refugee crisis and the current drive for the internal reform of the European Union –, as well as the repositioning of her current coalition partner, the Social Democratic Party (SPD) as a challenger at the elections, and the appearance of the radical – extreme right Alternative für Deutschland (AfD) in politics. On the one hand, this study introduces the programs of the most important political parties participating in the German federal election, while on the other hand it offers a summary of the most important conclusions of the authors’ October 2017 expert consultations in Berlin. During these consultations leading German foreign and security policy experts expressed their views after the results of the election became known, highlighting policy expectations regarding the future course of German foreign and security policy, defense policy, the internal reform process of the European Union, the relations of Berlin and the Visegrad countries, as well as German–Turkish and German–Russian relations.
" ["hu_HU"]=> string(1538) "A 2017. szeptember 24-i német parlamenti választás tétje az volt, hogy Angela Merkel negyedik terminusát is megkezdheti-e kancellárként Németország élén, amihez úrrá kellett lennie pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) belpolitikai helyzetének viszonylagos meggyengülésén. Ezt a gyengülést a sorozatos európai válságkezelés – a 2008-as gazdasági válság, a 2014 óta tartó orosz–ukrán konfliktus, a 2015-ös migrációs és menekültválság, az Európai Unió fennálló belső reformkényszere – belpolitikai hatásai mellett a koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (SPD) várható ellenzéki kihívóként történő fellépése és a radikális-szélsőséges jobboldali Alternative für Deutschland (AfD) megjelenése idézte elő. A tanulmány egyrészt a parlamenti választáson részt vevő legfontosabb pártok programjainak főbb elemeit összegzi, másrészt a választások eredményét megismerve a szerzők 2017. októberi, Berlinben folytatott szakmai konzultációinak legfontosabb eredményeit foglalja össze. E konzultációkon vezető német kül- és biztonságpolitikai szakértőkkel tárgyaltak a koalícióalakítási lehetőségekről, és ezek nyomán formáltak következtetéseket a német kül- és biztonságpolitika várható irányaira, különös tekintettel az EU belső reformjára, a német védelempolitika jövőjére, Berlin és a Visegrádi Négyek (V4) kapcsolatára, valamint a német–orosz és a német–török kapcsolatok alakulására.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(53) "A Snapshot of the 2017 German Parliamentary Elections" ["hu_HU"]=> string(56) "Pillanatkép a 2017-es német parlamenti választásról" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#751 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4316) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3795) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Csiki" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#757 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4317) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3795) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(3) "Etl" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(4) "Alex" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "Németország" [1]=> string(11) "választás" [2]=> string(13) "Angela Merkel" [3]=> string(14) "Európai Unió" [4]=> string(12) "külpolitika" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Germany" [1]=> string(8) "election" [2]=> string(13) "Angela Merkel" [3]=> string(14) "European Union" [4]=> string(14) "foreign policy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#734 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10204) ["id"]=> int(2957) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3795) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az amerikai haderőfejlesztés és az amerikai haderő a 21. század első évtizedeiben
After the Cold War the US armed forces had fought two longstanding wars in Iraq and Afghanistan, which fight partially transformed the world class conventional force into a counterinsurgency/counter terrorist force. However, by the late 2000s old and new powers have risen, the most important are China and Russia, which have great resources and advanced conventional armed forces which pose a serious challenge for the US military, which is trained against mainly undeveloped guerilla forces in the period following 9/11. Now the Pentagon is working to restore and upgrade the prewar conventional capabilities of the Army, Navy, Air Force and Marine Corps to face the new times and new enemies.
" ["hu_HU"]=> string(843) "A hidegháború után az amerikai haderő két hosszan tartó háborút vívott Irakban és Afganisztánban, amely harc részben átalakította a világszínvonalú hagyományos erőt egy felkelő/terroristaellenes erővé. Habár a 2000-es évek végére régi és új hatalmak emelkedtek fel, közülük a legfontosabbak Kína és Oroszország, amelyek jelentős erőforrásokkal és fejlett haderőkkel rendelkeznek. Ez jelentős kihívást jelent az amerikai erők számára, amelyek főleg csak fejletlen gerillák elleni harcra készültek a szeptember 11-ét követő időkben. Most a Pentagon azon dolgozik, hogy visszaállítsa és felfejlessze a hadsereg, a haditengerészet, a légierő és a tengerészgyalogság háború előtti hagyományos képességeit, hogy szembenézhessenek az új időkkel és az új ellenségekkel.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(84) "The U.S. Armed Forces and their Development in the First Decades of the 21st Century" ["hu_HU"]=> string(88) "Az amerikai haderőfejlesztés és az amerikai haderő a 21. század első évtizedeiben" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#761 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4318) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3796) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(4) "Kiss" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Roland" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(16) "amerikai haderő" [1]=> string(17) "amerikai hadsereg" [2]=> string(25) "amerikai haditengerészet" [3]=> string(18) "amerikai légierő" [4]=> string(29) "amerikai tengerészgyalogság" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(15) "US armed forces" [1]=> string(7) "US Army" [2]=> string(7) "US Navy" [3]=> string(4) "USAF" [4]=> string(4) "USMC" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#763 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10206) ["id"]=> int(2958) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3796) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Like so many times in its modern history, since 22 May 2014 Thailand is under a rule of military-dominated government. The role and achievements of the governing military junta were object of discussion since its formation. This discussion was broadened with further elements after the creation of the country’s new Constitution. This paper aims to analyze the activity of the transitional military government of Thailand based on the political and economic aspects, and placed it in the procession of the country’s development. In addition, with the interpretation of the 2017 Constitution, it overviews the perspectives of the solution of the political crisis.
" ["hu_HU"]=> string(648) "Thaiföld 2014. május 22. óta – mint modern kori történelmében oly sok alkalommal – ismét katonai dominanciájú kormány irányítása alatt áll. Megalakulásától kezdve vita tárgya a regnáló katonai junta szerepe és teljesítménye, amely az ország új alkotmányának elkészítésével további elemekkel bővült. Jelen elemzés arra vállalkozik, hogy politikai és gazdasági szempontok alapján elhelyezze a thaiföldi átmeneti katonai kormányt az ország 2001 óta tartó fejlődésének folyamatában, és a 2017-es alkotmány elemzésével áttekintse a belpolitikai válság rendeződésének perspektíváit.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(89) "The Features of the Transitional Military Governance and the New Constitution of Thailand" ["hu_HU"]=> string(79) "Az átmeneti katonai kormányzás és az új alkotmány jellemzői Thaiföldön" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#766 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4319) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3797) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Háda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Béla" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(9) "Thaiföld" [1]=> string(13) "katonai junta" [2]=> string(10) "alkotmány" [3]=> string(17) "Prayuth Chan-Ocha" [4]=> string(16) "Délkelet-Ázsia" [5]=> string(18) "Thaksin Shinawatra" [6]=> string(19) "Yingluck Shinawatra" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(8) "Thailand" [1]=> string(14) "military junta" [2]=> string(12) "constitution" [3]=> string(17) "Prayuth Chan-Ocha" [4]=> string(14) "Southeast Asia" [5]=> string(18) "Thaksin Shinawatra" [6]=> string(19) "Yingluck Shinawatra" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#759 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10208) ["id"]=> int(2959) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3797) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Ki mit nyert? Több mint egy évvel az EU–török „menekültügyi megállapodás” után
The refugee deal agreed upon by the European Union and Turkey on March 18, 2016, that is practically a joint declaration only, has been in effect for more than a year. The study is aimed at offering an evaluation of the period since the first refoulment took place on April 4, 2016 and an overview of the Syrian and non-Syrian refugees’ situation in Turkey. It also attempts to shed light on the roots of the debate that has been going on among the European Union, its several member states and Ankara for months now. Furthermore, it reflects on the changes in the Turkey–EU relations after the Turkish constitutional referendum are analyzed, pointing out the likeliness of fulfilling the obligations undertaken in the declaration.
" ["hu_HU"]=> string(812) "A 2016. március 18-án az Európai Unió és Törökország között köttetett menekültügyi megállapodás – valójában egy közös nyilatkozat – több mint egy éve van érvényben. A tanulmány célja a megegyezéshez vezető út és az első visszaküldések (2016. április 4.) óta eltelt idő eredményeinek értékelése, illetve a Törökországban élő szíriai és nem szíriai menekültek helyzetének áttekintése. Végül a tanulmány igyekszik rávilágítani az EU több tagállama és Ankara között az utóbbi hónapokban kialakult, a megállapodás fenntartását is érintő vita hátterére, illetve a török alkotmánymódosító népszavazás utáni török–uniós viszony változására, amely a nyilatkozatban vállaltak jövőbeli teljesítését valószínűsíti.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(92) "Who Gained What? More than a Year since the EU – Turkey ‘Refugee Deal’ was Agreed Upon" ["hu_HU"]=> string(93) "Ki mit nyert? Több mint egy évvel az EU–török „menekültügyi megállapodás” után" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#762 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4320) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3798) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Egeresi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "Törökország" [1]=> string(9) "menekült" [2]=> string(10) "migráció" [3]=> string(14) "Európai Unió" [4]=> string(10) "biztonság" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Turkey" [1]=> string(7) "refugee" [2]=> string(9) "migration" [3]=> string(14) "European Union" [4]=> string(8) "security" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#764 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10210) ["id"]=> int(2960) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3798) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Mennyi az annyi? A biztonsági magánvállalkozások belbiztonsági tevékenységet végző munkatársainak létszáma
The paper seeks to answer the question of how many employees of the private security industry are directly involved in defending the internal security of our society. Answering this, the paper reviews the total number of employees working for domestic private security companies. The assumed task at first seems to be simple but – due to the various distortions of the available official statistics – in practice it generates some difficulties. In order to be able to answer the research question, the paper – using estimations and alternative solutions – tries to overcome these difficulties.
" ["hu_HU"]=> string(721) "Az elemzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magánbiztonsági szektor részéről hányan vesznek részt társadalmunk védelmében. Ennek érdekében a magánbiztonsági szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok belbiztonsági tevékenységet végző munkatársainak létszámát kívánja meghatározni. Az elsőre egyszerűnek tűnő feladat – a rendelkezésre álló hivatalos statisztika különböző torzító hatásainak következtében – a gyakorlatban nehézséget jelent. Az elemzés a belbiztonsági tevékenységben érintett létszám meghatározása érdekében – becsléseket és alternatív megoldásokat alkalmazva – megpróbálja áthidalni ezeket a nehézségeket.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(140) "What is the Right Number? The Number of Employees in the Private Security Industry Who Are Directly Involved in Internal Security Activities" ["hu_HU"]=> string(118) "Mennyi az annyi? A biztonsági magánvállalkozások belbiztonsági tevékenységet végző munkatársainak létszáma" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#774 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4321) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3799) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Felméry" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(29) "biztonsági magánvállalatok" [1]=> string(24) "foglalkoztatottak száma" [2]=> string(25) "statisztikai torzítások" [3]=> string(10) "becslések" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(25) "private security industry" [1]=> string(19) "number of employees" [2]=> string(23) "statistical distortions" [3]=> string(11) "estimations" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#768 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10212) ["id"]=> int(2961) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3799) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A Russia Military Power egy 111 oldalas elemzés, amely a lehető legátfogóbb és legnaprakészebb képet hivatott nyújtani Oroszország katonai képességeiről. A kiadványt a Védelmi Hírszerző Ügynökség (Defense Intelligence Agency), az Egyesült Államok legfőbb katonai hírszerző szervezete jegyzi, ezért a tanulmány mindenképp figyelmet érdemlő azok számára, akik Oroszország katonai képességei iránt érdeklődnek.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(26) "Russia Military Power 2017" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#767 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4322) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3800) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Jójárt" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(21) "Russia Military Power" [1]=> string(33) "Védelmi Hírszerző Ügynökség" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#776 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10214) ["id"]=> int(2962) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3800) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }