Az Európai Unió realista fordulata és a magyar külpolitika

Absztrakt

Jelen cikk célja, hogy a nemzetközi kapcsolatok elméleteinek a segítségével bemutassa az Európai Unió stratégiai gondolkodásában az elmúlt években bekövetkezett „realista fordulatot”. Ehhez először a realizmus és a liberalizmus ismertetése és Unióra történő alkalmazása szükséges. Ezt követően a tanulmány az uniós fordulat mellé helyezi a 2010 utáni magyar kormányok álláspontját, elsősorban stratégiai dokumentumokra, valamint parlamenti felszólalásokra, beszédekre támaszkodva. Az uniós és a magyar stratégiai gondolkodás összevetése során azt igyekszik a cikk bebizonyítani, hogy nagymértékű átfedés van a két fél gondolkodása között, az időbeliséget tekintve pedig az a minta jelenik meg, hogy 2023-ra az Unió számos területen olyan irányba mozdult el, amelyet a magyar kormányok már régóta követelnek. Mégis: ahogy a konklúzióban utalunk rá, a magyar kormány nem honorálja az Unió ezen realista fordulatát, elsősorban azért, mert Budapest számára vagy még nem elegendőek a konkrét lépések (migráció), vagy azért, mert időközben fontos kérdésekben már maga intett búcsút a realista gondolkodásnak (Kína).