Az álhír fogalma és helye a hibrid hadviselésben

Absztrakt

Az álhír terminológiájának tisztázása fontos, hogy elkülönítsük a megtévesztés más módjaitól. De hol a helye a hibrid hadviselésben? Publikációmban erre hozok hazai, magyar, a koronavírussal kapcsolatos nemzetközi és az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti példát. Fontos kitérni arra is, milyen reziliencia vagyis védekezési megoldások lehetségesek az álhírekkel szemben, és ebben az egyes aktoroknak, tehát szereplőknek, milyen felelőssége van. A közösségimédia-térben az üzenet, a narratíva terjesztését nagy elérésű „botok”, beépült álprofilok hálózatával erősítik fel, hogy a platform algoritmusa felkapott témaként ismerje fel és még tovább erősítse terjedését. Vagyis melegágya az információs műveleteknek és a kiberhadviselésnek. Így az álhírek jelentős része visszavezethető egy-egy érdekkör narratívájának áltudományos anyagokon és megtévesztő híreken alapuló versenyére. Így alakulnak véleménybuborékok, amelyek terei a közösségi platformok, mert ezek táplálják a személyes meggyőződéseket, ezen keresztül pedig az azonos narratívát követők táborokba rendeződését, ahol szinte mindenki a saját táborához beszél, kifejezetten az érzésekre hatva, legyen szó politikai, nemzeti vagy vallási csoportokról. Az álhíreket és az online megtévesztést mint a hibrid hadviselés, a befolyásolás, megtévesztés eszközeit vizsgálom.