Tízéves az önkéntes haderő
Társadalmi, politikai és funkcionális kényszerek

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Absztrakt
Az utóbbi évtizedek egyik legmeghatározóbb magyar haderő-szervezési változása a teljesen önkéntes haderőre való áttérés, aminek emblematikus eseménye volt az utolsó sorkatona leszerelése tíz évvel ezelőtt. Az önkéntes haderőre való áttérés folyamata praktikusan az 1990-es évek közepén, társadalomtudományi szempontból pedig sokkal korábban kezdődött és máig sem ért véget. Korántsem csak magyarországi átalakulásról van szó, hiszen európai országok sora döntött hasonlóan. Ennek a folyamatnak kétségtelenül voltak/vannak társadalmi és politikai okai, de mindenekelőtt a meghatározó biztonsági fenyegetések, kockázatok és az azok következtében megváltozó hadviselés (haderő-alkalmazás) következményének tekinthető. A honvédelem korszerű formája ma önkéntes haderőt kíván.