A műveleti pszichológia konceptualizálása, helye és szerepe a pszichológia- és rendészettudományban II.
Alkalmazható műveleti pszichológiai eljárások
Copyright (c) 2026 Erdélyi Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Jelen írás egy kétrészes tanulmány második része, amelynek központi témája a műveleti pszichológiai tevékenység főbb eljárásainak és módszertani megoldásainak bemutatása. Az alkalmazható eljárások multidiszciplináris jelleggel bírnak, amelyeket a műveleti pszichológia más alkalmazott pszichológiai területektől, a kriminológiától, a kriminalisztikától és a rendészettudománytól igyekszik integrálni a saját rendszerébe. Ezek olyan eljárások, amelyek nyomozástámogató funkciója és szerepe már igazolt – ugyanakkor, amint azt látni fogjuk, az egyes műveleti feladatellátás során is eredményesen alkalmazhatók.
Írásom célja bemutatni a műveleti pszichológia eszköztárát, amelyet szakirodalmi feldolgozás keretében tárok az olvasó elé.
A szakirodalmi összefoglaló áttanulmányozásának végére mindenki számára körvonalazódik majd, hogy az egyes kriminálpszichológiai, kriminalisztikai pszichológiai és elemző-értékelő tevékenységek és módszertani eljárások miként is használhatók a rendészeti műveleti pszichológiai feladatellátás során. Azonban azt is látnunk kell, hogy jelen írás merőben elméletközpontú: az itt bemutatott eljárások gyakorlati integrálása még várat magára. Addig is, célszerű lehet olyan empirikus kutatásokat végezni, amelyek ezen eljárások validitás- és reliabilitásvizsgálatára fókuszálnak, ezzel is elősegítve egyrészt a műveleti pszichológia mint terminológia megszilárdulását, másrészt az alkalmazott eljárások megbízhatóságának ellenőrzését és gyakorlatba történő integrálását.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
BEARDSLEY, Nicola L. – BEECH, Anthony R. (2013): Applying the Violent Extremist Risk Assessment (VERA) to a Sample of Terrorist Case Studies. Journal of Aggression, Conflict and Peace Research, 5(1), 4–15. Online: https://doi.org/10.1108/17596591311290713
BELLAVICS Mária Zsóka (2023): The Psychiatric Correlation of Terrorism – Schizophrenia and the Lone-Actor Terrorist. Scientia et Securitas, 4(1), 36–43. Online: https://doi.org/10.1556/112.2023.00145
BELLAVICS Mária Zsóka (2024): Klinikai profilozás és empíria: a kriminalitás és a mentális zavar kapcsolata egy fiatalkorú bűnelkövetői mintában. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola. Online: https://doi.org/10.17625/NKE.2024.050
BOLGÁR Judit – CSOMÓS István (2012): A rendőrségi bevetési feladatok követelményeihez kapcsolódó kiválasztási eljárások fejlesztése, különös tekintettel az extrém stressz reakciókra. Hadtudományi Szemle, 5(3–4), 268–278.
BOROS János et al. (2017): Bűnözői típusok azonosítása a bűncselekmény-narratívumokban. Magyar Pszichológiai Szemle, 72(3), 325–343. Online: https://doi.org/10.1556/0016.2017.72.3.2
CHALOTRON, Tawunrat – ELLMAN, Jeremy (2013): Affect Analysis of Radical Contents on Web Forums Using SentiWordNet. International Journal of Innovation, Management and Technology, 4(1), 122–124.
CSOMÓS István (2015): Intézkedés-lélektan és kommunikáció. Budapest: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet.
CSOMÓS István (2023): Az erőszak kockázatértékelése – pszichológiai szempontok. Scientia et Securitas, 4(1), 31–35. Online: http://dx.doi.org/10.1556/112.2023.00147
EHMANN Bea et al. (2014): Narratív kategoriális tartalomelemzés: a NARRCAT. In X. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport, 136–147.
ERDÉLYI Ákos (2025): A műveleti pszichológia konceptualizálása, helye és szerepe a pszichológia- és rendészettudományban 1. A műveleti pszichológia elméleti keretének ismertetése. Nemzetbiztonsági Szemle, 13(2), 62–73. Online: https://doi.org/10.32561/nsz.2025.2.5
FARKAS Johanna (2016): A magányos merénylők radikalizálódása. Acta Humana, 4(5), 17–31.
FARKAS István et al. (2023): The Effects of Expected and Unexpected Stress on Inappropriate Aggression in Simulated Police Interventions. Heliyon, 9(7), e17871. Online: https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2023.e17871
FARKAS István – VÉGH József (2004): A lélektaktikai képzés elvei, módszerei és gyakorlati tapasztalatai. Honvédségi Szemle, 8, 63–75.
FRIGY ÉVA GYÖNGYI (2020): A rendvédelmi és honvédelmi beavatkozói állományt érő munkahelyi stresszfaktorok és hatások. Hadtudományi Szemle, 13(2), 93–109. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2020.2.8
GAMPEL Andrea – SZÉKELY György László (2009): A profilalkotás alkalmazásának lehetőségei a magyar büntetőeljárásban. Ügyészek Lapja, 16(különszám), 19–30.
GREEN, Bob et al. (2009): Violence Severity and Psychosis. International Journal of Forensic Mental Health, 8(1), 33–40. Online: http://dx.doi.org/10.1080/14999010903014713
GRINNEL, Daniel – MACDONALD, Stuart – MAIR, David (2017): The Response Of, and On, Twitter to the Release of Dabiq Issue 15. The Hague: Europol Public Information.
GULÁCSI István et al. (2020): Veszélyhelyzetek és kockázatok megelőzése és kezelése a gondozás során. In BALCZÁR Lajos – VANDLIK Erika – KÁRPÁTI Tímea (szerk.): Pszichiátriai gondozásról, pszichiáter rezidenseknek. Budapest: Állami Egészségügyi Ellátó Központ, 83–90.
GULDIMANN, Angela – MELOY, J. Reid (2020): Assessing the Threat of Lone-Actor Terrorism: The Reliability and Validity of the TRAP-18. Forensische Psychiatrie, Psychologie, Kriminologie 14(2), 158–166. Online: https://doi.org/10.1007/s11757-020-00596-y
HAJDUSKA-DÉR Noémi (2019): Krízisintervenció a gyakorlatban – az öngyilkosság krízise. A klinikai szakpszichológus szerepe a krízisosztályon. In KAPITÁNY-FÖVÉNY Máté – KONCZ Zsuzsa – VARGA S. Katalin (szerk.): Klinikai szakpszichológia a gyakorlatban. Útirányok. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 25–48.
HALLER József (2020): Kriminálpszichiátria és a bűnelkövetők tipológiája. In HALLER József (szerk.): Rendészeti pszichológia. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 13–72.
HALLER József – IVASKEVICS Krisztián (2020): Terrorizmus. In HALLER József (szerk.): Bűntettek kriminálpszichológiája. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 237–270.
HARGITAI Rita et al. (2005): A depresszív dinamika nyelvi jegyei az én-elbeszélésekben. A LAS-Vertikum tagadás és szelf-referencia moduljai. Pszichológia, 25(2), 181–199.
HERMANN Zsombor (2021): Mentális zavarok és klinikai profilozás új szemszögből – a pszichopatológia hálózati megközelítése. Belügyi Szemle, 69(12), 2137–2154. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.5
HERRINGTON, Victoria – ROBERTS, Karl (2012): Risk Assessment in Counterterrorism. In KUMAR, Updesh – MANDAL, Manas K. (szerk.): Countering Terrorism: Psychosocial Strategies. [H. n.]: SAGE Publications, 282–304.
HUTSON, H. Range et al. (1998): Suicide by Cop. Annals of Emergency Medicine, 32(6), 665–669. Online: https://doi.org/10.1016/S0196-0644(98)70064-2
INNES, Brian (2007): Bűnös elmék. Pszichológiai profilalkotás a bűntények felderítésében. Budapest: Skandi-Wald Könyvkiadó.
IVASKEVICS Krisztián (2020): Bűnözői profilalkotás. In Haller József (szerk.): Rendészeti pszichológia. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 111–147.
JACOBSEN, Colin – MAIER-KATKIN, Daniel (2015): Breivik’s Sanity: Terrorism, Mass Murder, and the Insanity Defense. Human Rights Quarterly, 37(1), 137–152. Online: https://doi.org/10.1353/hrq.2015.0011
JORDAN, Alejandra – PANZA, Nancy R. – DEMPSEY, Charles (2020): Suicide by Cop: A New Perspective on an Old Phenomenon. Police Quarterly, 23(1), 82–105. Online: http://dx.doi.org/10.1177/1098611119873332
KATONA Magda – RÉPÁSI Krisztián (2009): Az „élő bombák” – A 21. századi aszimmetrikus hadviselés fegyverei. Felderítő Szemle, 8(4), 31-53.
KOCSIS, Richard N. (2007): Criminal Profiling: International Theory, Research, and Practice. New Jersey: Humana Press.
KOVÁTS Daniella (2006): Az egyéni agressziótól a terrorizmusig. In CSERNYIKNÉ PÓTH Ágnes – FOGARASI Mihály (szerk.): Kriminálpszichológia. Budapest: Rejtjel Kiadó, 76–105.
LÁSZLÓ János (2011): A tudományos narratív pszichológiai tartalomelemzés és a pszichológiai tartalomelemzés hagyományai. Pszichológia, 31(1), 3–15. Online: https://doi.org/10.1556/pszicho.31.2011.1.2
LEHOCZKI Ágnes (2023): Intézkedéslélektan intenzív stresszhelyzetben. Budaest: NKFI.
LEHOCZKI Ágnes (2021): A poszt-offenzív szakasz pszichológiai vizsgálata az emberölés profilalkotásában. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola.
LEHOCZKI Ágnes (2014): Nehézségek és módszertani dilemmák a profilalkotás hazai kutatásában. Magyar Rendészet, 14(2), 51–61. https://doi.org/10.32577/mr.2014.2.5
LEHOCZKI Ágnes (2011): Irányzatok a bűnügyiprofil-alkotásban. Belügyi Szemle, 59(1), 62–81. Online: https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2011.v59.i6.pp62-81
LEHOCZKI Ágnes – HALMAI Tamás (2016): Homicide Offenders With or Without Psychotic Disorder: Post-Traumatic Symptoms, Guilt and Shame, and Coping in the Post-Offence Period. Annals of Forensic Research and Analysis, 3(2), 1031–1037.
LEHOCZKI Ágnes – RONYECZ Csaba (2021): Emberölés nyomozói szemmel és a pszichológiai profilalkotás – esettanulmány. Belügyi Szemle, 69(12), 2087–2105. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.2
LOHNER Klaudia (2021): Profilalkotás – kutatásokon át a helyszíni szemléig. Belügyi Szemle, 69(12), 2119-2135. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.4
LOHNER Klaudia (2023): Profilalkotás a terrorelhárításban – profilozzuk-e a magányos elkövetőket? Scientia et Securitas, 4(1), 44-50. Online: https://doi.org/10.1556/112.2023.00138
LOHNER Klaudia (2024): Speciális nyomozástámogató és viselkedéselemző tevékenység. Belügyi Szemle, 72(5), 871–891. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp871-891
LOHNER Klaudia – BENCZE Réka – BATHÓ-CSOMBOK Ildikó (2023): A profilalkotás szerepe a motivációk meghatározásában. Magyar Rendészet, 23(2), 167–182. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2023.2.10
LOHNER Klaudia – CSOMÓS Ildikó (2022): Potenciális terrorista elkövetők kockázatelemzése. Belügyi Szemle, 70(9), 1749–1762. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.9.2
LOWRANCE, William W. (1976): Of Acceptable Risk: Science and the Determination of Safety. Los Altos: William Kaufman Inc.
MEHL, M. R. – PENNEBAKER, J. W. (2003): The Social Dynamics of a Cultural Upheaval: Social Interactions Surrounding September 11, 2001. Psychological Science, 14(6), 579–585. Online: https://doi.org/10.1046/j.0956-7976.2003.psci_1468.x
MELLE, Ingrid (2013): The Breivik Case and What Psychiatrists Can Learn from It. World Psychiatry, 12(1), 16–21. Online: https://doi.org/10.1002/wps.20002
MELOY, J. Reid – GILL, PAUL (2016): The Lone-Actor Terrorist and the TRAP-18. Journal of Threat Assessment and Management, 3(1), 37–52. Online: https://doi.org/10.1037/tam0000061
MELOY, J. Reid – HABERMEYER, Elmar – GULDIMANN, Angela (2015): The Warning Behaviors of Anders Breivik. Journal of Threat Assessment and Management, 2(3–4), 164–175. Online: https://doi.org/10.1037/tam0000037
MENTXAKA, Oihane et al. (2023): Violence and Psychosis: Clinical Evidences From an Early Intervention Program. European Psychiatry, 66(S1), S133. Online: http://dx.doi.org/10.1192/j.eurpsy.2023.340
MORETTI Magdolna (2021): EMDR (Eye Movement Desensitisation and Reprocessing) terápia. In NÉMETH Attila – FÜREDI János (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 675–687.
NAGY Melánia (2019): A terrorista profilalkotás lehetséges tendenciái. In BARÁTH Noémi Emőke – MEZEI József (szerk.): Rendészet – Tudomány – Aktualitások. A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége, Rendészettudományi Osztály, 206–212.
NAGY Melánia (2020): Az öngyilkos merénylet, mint a terrorizmusban alkalmazott eszköz és jellemzői. Büntetőjogi Szemle, 20(1), 75–82.
OREN, E. – SOLOMON, R. M. (2012): EMDR Therapy: An Overview of Its Development and Mechanisms of Action. European Review of Applied Psychology, 62(4), 197–203. Online: http://dx.doi.org/10.1016/j.erap.2012.08.005
PENNEBAKER, James W. – MEHL, Matthias R. – NIEDERHOFFER, Kate G. (2003): Psychological Aspects of Natural Language Use: Our Words, Our Selves. Annual Reviews Psychology, 54, 547–577. Online: https://doi.org/10.1146/annurev.psych.54.101601.145041
PERCZEL-FORINTOS Dóra – MÓROTZ Kenéz szerk. (2010): Kognitív viselkedésterápia. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
PETRÉTEI Dávid (2020): Elkövetői profilalkotás és a bűnügyi helyszín elemzése. Rendőrségi Tanulmányok, 3(1), 3–50.
PINIZZOTTO, Anthony J. – DAVIS, Edward F. – MILLER, Charles E. (2005): Suicide by Cop: Defining a Devastating Dilemma. FBI Law Enforcement Bulletin, 74(2), 8–20. Online: https://doi.org/10.1037/e559092006-002
POWIS, Beverly et al. (2019): Inter-rater reliability of the Extremism Risk Guidelines 22+ (ERG 22+). Ministry of Justice Analytical Series.
PRESINSZKY Judit (2021): A 22 éves magyar iszlamista: „Elismerem, hogy cseteltem, de ez nem bűncselekmény”. Telex, 2021. december 14. Online: https://telex.hu/belfold/2021/12/14/v-kende-kecskemet-iszlam-allam-terrorizmus-robbantas-kecskemet-targyalas-elokeszito-ules
RÁCZ József – KARSAI Szilvia – TÓTH Veronika szerk. (2023): Kvalitatív pszichológia. Kézikönyv. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. https://doi.org/10.21862/KvalPsziKK/2023/5930
RETEK Amadé (2023): Az intézkedéstaktika pszichológiájáról. „ERŐ – SZAK – TUDÁS”. Budapest: NKE–NKFI.
SILBERZTEIN, MAX (2005): Nooj: A Linguistic Annotation System for Corpus Processing. In BYRON, Donna – VENKATARAMAN, Anand – ZHANG, Dell (szerk.): Proceedings of HLT/EMNLP 2005 Interactive Demonstrations. Vancouver, Kanada: Association for Computational Linguistics, 10–11. Online: https://doi.org/10.3115/1225733.1225739
SZABÓ Zoltán (2023): A dzsihádista merényletekben 2015 óta bekövetkezett változások Nyugat- és Észak-Európában. Scientia et Securitas, 4(1), 10–19. Online: https://doi.org/10.1556/112.2023.00143
SZABÓ Renáta Krisztina – MÁTH János – SZTANCSIK Veronika (2019): A reziliencia és a proaktív megküzdés összefüggéseinek vizsgálata. Alkalmazott Pszichológia, 19(4), 73–99.
SZIGETI F. Judit (2018): Szemmozgásos traumafeldolgozás (EMDR-terápia). Hatás, hatásmechanizmus, hatásosság. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 19(4), 335–356. Online: https://doi.org/10.1556/0406.19.2018.011
SZIJÁRTÓ Lívia (2014): Különbségek az egyének és a csoportok között végzett profilozás területén. Terror & Elhárítás, 3(2), 84–123.
SZIJÁRTÓ Lívia (2017): Magányos elkövetők az interneten – Az internetes tartalmak pszichológiai szempontú elemzése. Szakmai Szemle, 15(4), 100-112.
SZIJÁRTÓ Lívia (2019): Alkalmazott pszichológiai módszerek a szélsőséges csoportok és a terrorizmus elleni harcban. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. Online: https://doi.org/10.17625/NKE.2019.025
TANÁCS János – ZEMPLÉN Gábor (2015): Válság, kommunikáció, érvelés. Kríziskommunikáció argumentáció-elméleti nézőpontból. Jel-Kép, 4(2), 1–13. Online: http://dx.doi.org/10.20520/Jel-Kep.2015.2.1
TRINGER László (2010): A pszichiátria tankönyve. Budapest: Semmelweis Kiadó.
TURVEY, Brent E. (2012): Criminal Profiling: An Introduction to Behavioral Evidence Analysis. Cambridge: Academic Press. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-385243-4.00005-8
URBÁN Nóra – KOVÁCS László (2016): A pszichológiai reziliencia, mint integrált alkalmazkodó rendszer. Honvédorvos, 68(3–4), 43–50. Online: https://doi.org/10.29068/HO.2016.3-4.43-50
VINCZE Orsolya et al. (2009): Technológiai fejlesztések a Nooj pszichológiai alkalmazásában. In VI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport, 285–294.
VÖRÖS Viktor – OSVÁTH Péter – TÉNYI Tamás (2021): Pszichiátriai sürgősség – pszichiátriai sürgősségi állapotok. In NÉMETH Attila – FÜREDI János (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 769–791.
WARD, Rachel N. et al. (2021): Stress, Resilience, and Coping. In PRADHAN, Rabindra K. – KUMAR, Updesh (szerk.): Emotion, Well-Being, and Resilience. Theoretical Perspectives and Practical Applications. New York: Apple Academic Press, 3–14.
WEBSTER, William H. (1986): Terrorism as a Crime. FBI Law Enforcement Bulletin, 55(5), 11–13.
YEE, Natalia et al. (2020): A Meta-Analysis of the Relationship Between Psychosis and Any Type of Criminal Offending, in Both Men and Women. Schizophrenia Research, 220, 16–24. Online: https://doi.org/10.1016/j.schres.2020.04.009
Jogi források
14.B.1615/2017/98. sz. határozat
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
24/2014. (VII. 11.) ORFK utasítás a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárásról