Conceptualization, Place and Role of Operational Psychology in Psychology and Law Enforcement Sciences, II.
Applicable Operational Psychological Procedures
Copyright (c) 2026 Erdélyi Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
This article is the second part of a two-part study; the central theme is the presentation of the main procedures and methodological solutions of operational psychology. The applicable procedures are multidisciplinary in nature, which operational psychology seeks to integrate into its own system from other applied psychological fields, criminology, forensics and police science and law enforcement. These procedures have investigative support function primarly and their role have already been proven – at the same time, as we will see, they can also be successfully applied during the performance of operational tasks.
The aim of this article is to present the tools of operational psychology, which I present to the reader in the framework of a literature review.
By the end of the study of the literature summary, everyone will have an outline of how the criminal psychology, forensic psychology and analytical-evaluation activities and methodological procedures can be used during the performance of law operational psychological tasks. However, we must also see that this paper is purely theory-focused: the practical integration of the procedures presented here has yet to be achieved. In the meantime, it may be advisable to conduct empirical research that focuses on the validity and reliability of these procedures, thereby facilitating both the consolidation of operational psychology as a terminology and the verification of the reliability of the applied procedures and their integration into practice.
Keywords:
References
BEARDSLEY, Nicola L. – BEECH, Anthony R. (2013): Applying the Violent Extremist Risk Assessment (VERA) to a Sample of Terrorist Case Studies. Journal of Aggression, Conflict and Peace Research, 5(1), 4–15. Online: https://doi.org/10.1108/17596591311290713
BELLAVICS Mária Zsóka (2023): The Psychiatric Correlation of Terrorism – Schizophrenia and the Lone-Actor Terrorist. Scientia et Securitas, 4(1), 36–43. Online: https://doi.org/10.1556/112.2023.00145
BELLAVICS Mária Zsóka (2024): Klinikai profilozás és empíria: a kriminalitás és a mentális zavar kapcsolata egy fiatalkorú bűnelkövetői mintában. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola. Online: https://doi.org/10.17625/NKE.2024.050
BOLGÁR Judit – CSOMÓS István (2012): A rendőrségi bevetési feladatok követelményeihez kapcsolódó kiválasztási eljárások fejlesztése, különös tekintettel az extrém stressz reakciókra. Hadtudományi Szemle, 5(3–4), 268–278.
BOROS János et al. (2017): Bűnözői típusok azonosítása a bűncselekmény-narratívumokban. Magyar Pszichológiai Szemle, 72(3), 325–343. Online: https://doi.org/10.1556/0016.2017.72.3.2
CHALOTRON, Tawunrat – ELLMAN, Jeremy (2013): Affect Analysis of Radical Contents on Web Forums Using SentiWordNet. International Journal of Innovation, Management and Technology, 4(1), 122–124.
CSOMÓS István (2015): Intézkedés-lélektan és kommunikáció. Budapest: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet.
CSOMÓS István (2023): Az erőszak kockázatértékelése – pszichológiai szempontok. Scientia et Securitas, 4(1), 31–35. Online: http://dx.doi.org/10.1556/112.2023.00147
EHMANN Bea et al. (2014): Narratív kategoriális tartalomelemzés: a NARRCAT. In X. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport, 136–147.
ERDÉLYI Ákos (2025): A műveleti pszichológia konceptualizálása, helye és szerepe a pszichológia- és rendészettudományban 1. A műveleti pszichológia elméleti keretének ismertetése. Nemzetbiztonsági Szemle, 13(2), 62–73. Online: https://doi.org/10.32561/nsz.2025.2.5
FARKAS Johanna (2016): A magányos merénylők radikalizálódása. Acta Humana, 4(5), 17–31.
FARKAS István et al. (2023): The Effects of Expected and Unexpected Stress on Inappropriate Aggression in Simulated Police Interventions. Heliyon, 9(7), e17871. Online: https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2023.e17871
FARKAS István – VÉGH József (2004): A lélektaktikai képzés elvei, módszerei és gyakorlati tapasztalatai. Honvédségi Szemle, 8, 63–75.
FRIGY ÉVA GYÖNGYI (2020): A rendvédelmi és honvédelmi beavatkozói állományt érő munkahelyi stresszfaktorok és hatások. Hadtudományi Szemle, 13(2), 93–109. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2020.2.8
GAMPEL Andrea – SZÉKELY György László (2009): A profilalkotás alkalmazásának lehetőségei a magyar büntetőeljárásban. Ügyészek Lapja, 16(különszám), 19–30.
GREEN, Bob et al. (2009): Violence Severity and Psychosis. International Journal of Forensic Mental Health, 8(1), 33–40. Online: http://dx.doi.org/10.1080/14999010903014713
GRINNEL, Daniel – MACDONALD, Stuart – MAIR, David (2017): The Response Of, and On, Twitter to the Release of Dabiq Issue 15. The Hague: Europol Public Information.
GULÁCSI István et al. (2020): Veszélyhelyzetek és kockázatok megelőzése és kezelése a gondozás során. In BALCZÁR Lajos – VANDLIK Erika – KÁRPÁTI Tímea (szerk.): Pszichiátriai gondozásról, pszichiáter rezidenseknek. Budapest: Állami Egészségügyi Ellátó Központ, 83–90.
GULDIMANN, Angela – MELOY, J. Reid (2020): Assessing the Threat of Lone-Actor Terrorism: The Reliability and Validity of the TRAP-18. Forensische Psychiatrie, Psychologie, Kriminologie 14(2), 158–166. Online: https://doi.org/10.1007/s11757-020-00596-y
HAJDUSKA-DÉR Noémi (2019): Krízisintervenció a gyakorlatban – az öngyilkosság krízise. A klinikai szakpszichológus szerepe a krízisosztályon. In KAPITÁNY-FÖVÉNY Máté – KONCZ Zsuzsa – VARGA S. Katalin (szerk.): Klinikai szakpszichológia a gyakorlatban. Útirányok. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 25–48.
HALLER József (2020): Kriminálpszichiátria és a bűnelkövetők tipológiája. In HALLER József (szerk.): Rendészeti pszichológia. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 13–72.
HALLER József – IVASKEVICS Krisztián (2020): Terrorizmus. In HALLER József (szerk.): Bűntettek kriminálpszichológiája. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 237–270.
HARGITAI Rita et al. (2005): A depresszív dinamika nyelvi jegyei az én-elbeszélésekben. A LAS-Vertikum tagadás és szelf-referencia moduljai. Pszichológia, 25(2), 181–199.
HERMANN Zsombor (2021): Mentális zavarok és klinikai profilozás új szemszögből – a pszichopatológia hálózati megközelítése. Belügyi Szemle, 69(12), 2137–2154. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.5
HERRINGTON, Victoria – ROBERTS, Karl (2012): Risk Assessment in Counterterrorism. In KUMAR, Updesh – MANDAL, Manas K. (szerk.): Countering Terrorism: Psychosocial Strategies. [H. n.]: SAGE Publications, 282–304.
HUTSON, H. Range et al. (1998): Suicide by Cop. Annals of Emergency Medicine, 32(6), 665–669. Online: https://doi.org/10.1016/S0196-0644(98)70064-2
INNES, Brian (2007): Bűnös elmék. Pszichológiai profilalkotás a bűntények felderítésében. Budapest: Skandi-Wald Könyvkiadó.
IVASKEVICS Krisztián (2020): Bűnözői profilalkotás. In Haller József (szerk.): Rendészeti pszichológia. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 111–147.
JACOBSEN, Colin – MAIER-KATKIN, Daniel (2015): Breivik’s Sanity: Terrorism, Mass Murder, and the Insanity Defense. Human Rights Quarterly, 37(1), 137–152. Online: https://doi.org/10.1353/hrq.2015.0011
JORDAN, Alejandra – PANZA, Nancy R. – DEMPSEY, Charles (2020): Suicide by Cop: A New Perspective on an Old Phenomenon. Police Quarterly, 23(1), 82–105. Online: http://dx.doi.org/10.1177/1098611119873332
KATONA Magda – RÉPÁSI Krisztián (2009): Az „élő bombák” – A 21. századi aszimmetrikus hadviselés fegyverei. Felderítő Szemle, 8(4), 31-53.
KOCSIS, Richard N. (2007): Criminal Profiling: International Theory, Research, and Practice. New Jersey: Humana Press.
KOVÁTS Daniella (2006): Az egyéni agressziótól a terrorizmusig. In CSERNYIKNÉ PÓTH Ágnes – FOGARASI Mihály (szerk.): Kriminálpszichológia. Budapest: Rejtjel Kiadó, 76–105.
LÁSZLÓ János (2011): A tudományos narratív pszichológiai tartalomelemzés és a pszichológiai tartalomelemzés hagyományai. Pszichológia, 31(1), 3–15. Online: https://doi.org/10.1556/pszicho.31.2011.1.2
LEHOCZKI Ágnes (2023): Intézkedéslélektan intenzív stresszhelyzetben. Budaest: NKFI.
LEHOCZKI Ágnes (2021): A poszt-offenzív szakasz pszichológiai vizsgálata az emberölés profilalkotásában. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola.
LEHOCZKI Ágnes (2014): Nehézségek és módszertani dilemmák a profilalkotás hazai kutatásában. Magyar Rendészet, 14(2), 51–61. https://doi.org/10.32577/mr.2014.2.5
LEHOCZKI Ágnes (2011): Irányzatok a bűnügyiprofil-alkotásban. Belügyi Szemle, 59(1), 62–81. Online: https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2011.v59.i6.pp62-81
LEHOCZKI Ágnes – HALMAI Tamás (2016): Homicide Offenders With or Without Psychotic Disorder: Post-Traumatic Symptoms, Guilt and Shame, and Coping in the Post-Offence Period. Annals of Forensic Research and Analysis, 3(2), 1031–1037.
LEHOCZKI Ágnes – RONYECZ Csaba (2021): Emberölés nyomozói szemmel és a pszichológiai profilalkotás – esettanulmány. Belügyi Szemle, 69(12), 2087–2105. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.2
LOHNER Klaudia (2021): Profilalkotás – kutatásokon át a helyszíni szemléig. Belügyi Szemle, 69(12), 2119-2135. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.4
LOHNER Klaudia (2023): Profilalkotás a terrorelhárításban – profilozzuk-e a magányos elkövetőket? Scientia et Securitas, 4(1), 44-50. Online: https://doi.org/10.1556/112.2023.00138
LOHNER Klaudia (2024): Speciális nyomozástámogató és viselkedéselemző tevékenység. Belügyi Szemle, 72(5), 871–891. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp871-891
LOHNER Klaudia – BENCZE Réka – BATHÓ-CSOMBOK Ildikó (2023): A profilalkotás szerepe a motivációk meghatározásában. Magyar Rendészet, 23(2), 167–182. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2023.2.10
LOHNER Klaudia – CSOMÓS Ildikó (2022): Potenciális terrorista elkövetők kockázatelemzése. Belügyi Szemle, 70(9), 1749–1762. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.9.2
LOWRANCE, William W. (1976): Of Acceptable Risk: Science and the Determination of Safety. Los Altos: William Kaufman Inc.
MEHL, M. R. – PENNEBAKER, J. W. (2003): The Social Dynamics of a Cultural Upheaval: Social Interactions Surrounding September 11, 2001. Psychological Science, 14(6), 579–585. Online: https://doi.org/10.1046/j.0956-7976.2003.psci_1468.x
MELLE, Ingrid (2013): The Breivik Case and What Psychiatrists Can Learn from It. World Psychiatry, 12(1), 16–21. Online: https://doi.org/10.1002/wps.20002
MELOY, J. Reid – GILL, PAUL (2016): The Lone-Actor Terrorist and the TRAP-18. Journal of Threat Assessment and Management, 3(1), 37–52. Online: https://doi.org/10.1037/tam0000061
MELOY, J. Reid – HABERMEYER, Elmar – GULDIMANN, Angela (2015): The Warning Behaviors of Anders Breivik. Journal of Threat Assessment and Management, 2(3–4), 164–175. Online: https://doi.org/10.1037/tam0000037
MENTXAKA, Oihane et al. (2023): Violence and Psychosis: Clinical Evidences From an Early Intervention Program. European Psychiatry, 66(S1), S133. Online: http://dx.doi.org/10.1192/j.eurpsy.2023.340
MORETTI Magdolna (2021): EMDR (Eye Movement Desensitisation and Reprocessing) terápia. In NÉMETH Attila – FÜREDI János (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 675–687.
NAGY Melánia (2019): A terrorista profilalkotás lehetséges tendenciái. In BARÁTH Noémi Emőke – MEZEI József (szerk.): Rendészet – Tudomány – Aktualitások. A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége, Rendészettudományi Osztály, 206–212.
NAGY Melánia (2020): Az öngyilkos merénylet, mint a terrorizmusban alkalmazott eszköz és jellemzői. Büntetőjogi Szemle, 20(1), 75–82.
OREN, E. – SOLOMON, R. M. (2012): EMDR Therapy: An Overview of Its Development and Mechanisms of Action. European Review of Applied Psychology, 62(4), 197–203. Online: http://dx.doi.org/10.1016/j.erap.2012.08.005
PENNEBAKER, James W. – MEHL, Matthias R. – NIEDERHOFFER, Kate G. (2003): Psychological Aspects of Natural Language Use: Our Words, Our Selves. Annual Reviews Psychology, 54, 547–577. Online: https://doi.org/10.1146/annurev.psych.54.101601.145041
PERCZEL-FORINTOS Dóra – MÓROTZ Kenéz szerk. (2010): Kognitív viselkedésterápia. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
PETRÉTEI Dávid (2020): Elkövetői profilalkotás és a bűnügyi helyszín elemzése. Rendőrségi Tanulmányok, 3(1), 3–50.
PINIZZOTTO, Anthony J. – DAVIS, Edward F. – MILLER, Charles E. (2005): Suicide by Cop: Defining a Devastating Dilemma. FBI Law Enforcement Bulletin, 74(2), 8–20. Online: https://doi.org/10.1037/e559092006-002
POWIS, Beverly et al. (2019): Inter-rater reliability of the Extremism Risk Guidelines 22+ (ERG 22+). Ministry of Justice Analytical Series.
PRESINSZKY Judit (2021): A 22 éves magyar iszlamista: „Elismerem, hogy cseteltem, de ez nem bűncselekmény”. Telex, 2021. december 14. Online: https://telex.hu/belfold/2021/12/14/v-kende-kecskemet-iszlam-allam-terrorizmus-robbantas-kecskemet-targyalas-elokeszito-ules
RÁCZ József – KARSAI Szilvia – TÓTH Veronika szerk. (2023): Kvalitatív pszichológia. Kézikönyv. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. https://doi.org/10.21862/KvalPsziKK/2023/5930
RETEK Amadé (2023): Az intézkedéstaktika pszichológiájáról. „ERŐ – SZAK – TUDÁS”. Budapest: NKE–NKFI.
SILBERZTEIN, MAX (2005): Nooj: A Linguistic Annotation System for Corpus Processing. In BYRON, Donna – VENKATARAMAN, Anand – ZHANG, Dell (szerk.): Proceedings of HLT/EMNLP 2005 Interactive Demonstrations. Vancouver, Kanada: Association for Computational Linguistics, 10–11. Online: https://doi.org/10.3115/1225733.1225739
SZABÓ Zoltán (2023): A dzsihádista merényletekben 2015 óta bekövetkezett változások Nyugat- és Észak-Európában. Scientia et Securitas, 4(1), 10–19. Online: https://doi.org/10.1556/112.2023.00143
SZABÓ Renáta Krisztina – MÁTH János – SZTANCSIK Veronika (2019): A reziliencia és a proaktív megküzdés összefüggéseinek vizsgálata. Alkalmazott Pszichológia, 19(4), 73–99.
SZIGETI F. Judit (2018): Szemmozgásos traumafeldolgozás (EMDR-terápia). Hatás, hatásmechanizmus, hatásosság. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 19(4), 335–356. Online: https://doi.org/10.1556/0406.19.2018.011
SZIJÁRTÓ Lívia (2014): Különbségek az egyének és a csoportok között végzett profilozás területén. Terror & Elhárítás, 3(2), 84–123.
SZIJÁRTÓ Lívia (2017): Magányos elkövetők az interneten – Az internetes tartalmak pszichológiai szempontú elemzése. Szakmai Szemle, 15(4), 100-112.
SZIJÁRTÓ Lívia (2019): Alkalmazott pszichológiai módszerek a szélsőséges csoportok és a terrorizmus elleni harcban. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. Online: https://doi.org/10.17625/NKE.2019.025
TANÁCS János – ZEMPLÉN Gábor (2015): Válság, kommunikáció, érvelés. Kríziskommunikáció argumentáció-elméleti nézőpontból. Jel-Kép, 4(2), 1–13. Online: http://dx.doi.org/10.20520/Jel-Kep.2015.2.1
TRINGER László (2010): A pszichiátria tankönyve. Budapest: Semmelweis Kiadó.
TURVEY, Brent E. (2012): Criminal Profiling: An Introduction to Behavioral Evidence Analysis. Cambridge: Academic Press. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-385243-4.00005-8
URBÁN Nóra – KOVÁCS László (2016): A pszichológiai reziliencia, mint integrált alkalmazkodó rendszer. Honvédorvos, 68(3–4), 43–50. Online: https://doi.org/10.29068/HO.2016.3-4.43-50
VINCZE Orsolya et al. (2009): Technológiai fejlesztések a Nooj pszichológiai alkalmazásában. In VI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport, 285–294.
VÖRÖS Viktor – OSVÁTH Péter – TÉNYI Tamás (2021): Pszichiátriai sürgősség – pszichiátriai sürgősségi állapotok. In NÉMETH Attila – FÜREDI János (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 769–791.
WARD, Rachel N. et al. (2021): Stress, Resilience, and Coping. In PRADHAN, Rabindra K. – KUMAR, Updesh (szerk.): Emotion, Well-Being, and Resilience. Theoretical Perspectives and Practical Applications. New York: Apple Academic Press, 3–14.
WEBSTER, William H. (1986): Terrorism as a Crime. FBI Law Enforcement Bulletin, 55(5), 11–13.
YEE, Natalia et al. (2020): A Meta-Analysis of the Relationship Between Psychosis and Any Type of Criminal Offending, in Both Men and Women. Schizophrenia Research, 220, 16–24. Online: https://doi.org/10.1016/j.schres.2020.04.009
Jogi források
14.B.1615/2017/98. sz. határozat
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
24/2014. (VII. 11.) ORFK utasítás a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárásról