Beküldések

Bejelentkezés vagy Regisztráció a beküldéshez.

Ellenőrzőlista a benyújtás előkészítéséhez

A benyújtási folyamat részeként, kérjük, ellenőrizze, hogy a kézirat az alábbi szempontoknak megfelelően van-e előkészítve. Amennyiben a benyújtott kézirat nem felel meg az előírásoknak, bírálat nélkül visszautasíthatja a folyóirat szerkesztősége a kéziratot.

  • A beküldött anyag korábban nem lett publikálva, és ezt megelőzően egy másik folyóiratnál sem került lektorálásra.
  • A benyújtott fájl OpenOffice, Microsoft Word, RTF, dokumentum fájlformátum.
  • A felhasznált irodalom / források esetében, ahol lehetséges szerepelnek a kapcsolódó URL-es hivatkozások, valamint DOI azonosítók.
  • A szöveg egyes sorközzel; 12 pontos betűmérettel; használjon dőlt formázást az aláhúzott kiemelés helyett (kivéve az URL címek); és minden illusztráció, ábra és táblázat a helyére kerüljön és ne a szöveg végére.
  • A szöveg betartja azokat a stiláris és bibliográfiai követelményeket, amelyek a Szerzői útmutatóban szerepelnek.
  • Megadásra került a szerző ORCID azonosítója.
  • Szerzőként kijelentem, hogy a Mű feltöltésével az Szjt. 18. § (1)-(2) és 26. § (8) bekezdései alapján a Mű interneten történő nyilvánossághoz közvetítését engedélyezem az adott folyóirat honlapján és az Open Journal System-en keresztül, továbbá hozzájárulok a Mű nyomtatott formában történő terjesztéséhez.
  • Kijelentem, hogy az Adatkezelési tájékoztatót megismertem, az abban foglaltakkal tisztában vagyok, és az ott leírtakat tudomásul veszem.

Szerzői útmutatók

Szerzői útmutató

A Ludovika Egyetemi Kiadó kiadásában megjelenő folyóiratok egységes kéziratszabályai

I. Általános alapelvek

  1. Számunkra a legfontosabb: az Olvasó – a szövegek nyelvezete és érvmenete legyen alkalmas a szakmai és a széles közönség megszólítására és az eszmecserébe vonására, de sem az érthetőségre törekvés, sem az egyéni fogalmazásmód nem ronthatja a közölni kívánt mű színvonalát.
  2. Hazai és nemzetközi mércével mérten is csak új, megvitatásra érdemes, kellően kidolgozott és igényesen megírt gondolatokat közlünk.
  3. A szerző felelős az általa közlésre beküldött mű eredetiségéért, az abban foglaltak tény- és jogszerűségéért, valamint a hivatkozottak pontosságáért.
  4. A benyújtott kéziratnak mind tartalmával, mind formájával meg kell felelnie a Kiadó elvárásainak. A Kiadó a nem megfelelően szerkesztett és hivatkozott kéziratokat nem fogadja el.
  5. A magyar helyesírás szabályai betartandók.

II. Leadási követelmények

  1. A kézirathoz magyar és angol nyelvű, rövid tartalmi – de nem a cikk szövegéből kiemelt, hanem az abban közöltek összefoglalását nyújtó – kivonat csatolandó a tartalmat jellemző legfeljebb tíz kulcsszóval együtt. A cím angol fordítását is meg kell adni.
  2. A szerzőnek a kézirattal kapcsolatban legfontosabb beosztását, intézményét és hivatalos e-mail-címét a nevéhez kapcsolt lábjegyzetben fel kell tüntetni. Főszabályként egy, kivételes esetben két affiliáció adható meg.

Hámori-Kováts Lénárt: A tíz legjobb európai egyetem oktatóinak összehasonlító habitusvizsgálata*

 

[…]

 

* Egyetemi docens, Seholhelyi Egyetem Oktatáskutatási Intézet; e-mail: hamorikovats.lenart@scilab.unis.org.
  1. A főszöveghez fűzött megjegyzéseket és hivatkozásokat lényegre törő és minimális mennyiségű lábjegyzetben kell elhelyezni. Végjegyzetek nem használhatók.
  2. Ábrák és táblázatok csak akkor használhatók, ha azok lényeges információt hordoznak. Az idegen nyelvű adatok magyarra fordítandók. Az ábrák és táblázatok megszerkesztése a szerző feladata. Az illusztrációk a kézirathoz minőségrontó formázás nélkül külön is mellékelendők. Más kiadványból átvett ábra közlését a szerzőnek kell engedélyeztetnie, és saját szövegében a forrást is pontosan meg kell jelölnie.

III. Szerkesztési követelmények és példák

  1. A kézirat fő része Times New Roman betűtípussal, 12 pontos betűmérettel, sorkizártan, egyszeres sorközzel, térköz nélkül és normál margókkal formázandó. A lábjegyzet ugyanígy, de a mérete 10 pont legyen. Fejlécek, egyéni beállítások és stíluselemek nem használhatók.
  2. Szöveggyűjteményekben az írások csoportjait tartalmazó részek külön egységet képviselnek, és római számokkal jelölendők. Az egyes szövegek szerkezete legyen világos, mélységében legfeljebb négy szintig tagolt. Ezek jelölése: 1., 1.1., 1.1.1. és 1.1.1.1). Minden tartalmi egységnek címet kell adni. A címek legyenek kifejezők és rövidek. Az új tartalmi egység címe után szövegnek kell állnia – azt közvetlenül nem követheti újabb egység.

Tartalom

 

I. Maecenas: blandit hendrerit luctus

 

N. N.: Praesent ad accumsan velit

1. Sed sit amet purus et elit dapibus

1.1. Vulputate nec at enim

1.1.1. Pellentesque porta auctor lorem

1.1.2. Ac accumsan odio placerat vitae

1.1.2.1. Nam mattis vitae enim ac tempus

1.1.2.2. Maecenas metus orci

1.2. Aenean tempor id arcu vel sollicitudin

[…]

 

X. Y.: Sed quam magna, scelerisque eu quam vitae

 

A. Z.: Porttitor fermentum est

 

II. Proin maximus turpis mauris

[…]

 

III. Rhoncus dignissim – orci auctor nec

[…]

 

 

Lorem ipsum

 

1. Dolor sit amet, consectetur adipiscing elit

 

Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua.1 Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. […]

 

1.1. Duis aute irure dolor in reprehenderit2

 

In voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum. […]

 

1.1.1.     Sed ut perspiciatis unde omnis

 

Iste natus error sit voluptatem accusantium doloremque laudantium, totam rem aperiam, eaque ipsa quae ab illo inventore veritatis et quasi architecto beatae vitae dicta sunt explicabo. […]

 

1.1.1.1. Nemo enim ipsam voluptatem

 

Quia voluptas sit aspernatur aut odit aut fugit, sed quia consequuntur magni dolores eos qui ratione voluptatem sequi nesciunt. […]

 

2. Neque porro quisquam est

 

Qui dolorem ipsum quia dolor sit amet, consectetur, adipisci velit, sed quia non numquam eius modi tempora incidunt ut labore et dolore magnam aliquam quaerat voluptatem. […]

 

 

1 Ut enim ad minima veniam, quis nostrum exercitationem ullam corporis suscipit laboriosam, nisi ut aliquid ex ea commodi consequatur?

2 Quis autem vel eum iure reprehenderit qui in ea voluptate velit esse quam nihil molestiae consequatur, vel illum qui dolorem eum fugiat quo voluptas nulla pariatur?

 
  1. Idegen kifejezések csak a szabatosság és a szóismétlés elkerülése érdekében használhatók.

A görög poliszok ettől jelentősen eltértek.

A világegyetem kialakulásáról számos elképzelést alkottak. A kozmosz születése…
  1. Csak pontos, az eredeti szövegkörnyezetből való kiemeléssel értelmet nem változtató idézetek használhatók. Az idézeteket nem szabad dőlt betűvel szedni. Idegen nyelvű szöveget magyarra fordítva kell idézni. Ha van megjelent magyar fordítás, azt kell idézni, és meg kell adni a fordító nevét, a kiadás adatait és az idézet pontos helyét. Kerüljük a hosszú idézeteket – a felesleges részeket ki kell hagyni. A kihagyást […] beszúrásával kell jelölni. A négy sornál hosszabb idézeteket ki kell emelni előtte és utána egy-egy sor kihagyásával. Ha az idézett szövegben idézőjel van, ügyeljünk az idézőjelek hierarchiájára és megfelelő alakjára: „»’ ’«”. Az idézeteknél csak a saját dőlt betűs kiemelésünket kell jelölni: (Kiemelés: N. N.). Az idézet kezdőbetűjének kis- vagy nagybetűre cseréjét [] közé foglalással jelöljük.

Szerb Antal így írt a bírálatokról a Varázsló eltöri pálcáját című művében:

 

„Az írók általában sokkal súlyosabban fogják fel a kritikákat, mint a közönség gondolná, vagy mint ahogy a kritika megérdemelné. […] De az író nem gondol arra, hogy a rossz kritikát rajta kívül senki sem olvassa el figyelmesen, és aki elolvassa, az is elfelejti öt perc múlva. Az író úgy érzi, hogy a kritikus pellengérre állította őt az egész világ előtt, minden ember rajta mulat, vagy őrá haragszik.”

 

A továbbiakban párhuzamot vont Berzsenyi Dániel és John Keats között…

 

Ahogyan írta, „[n]em az a kérdés, hogy »képes-e ’beszély’, hanem hogy mennyire képtelen a benne megfogalmazott ötlet.«”
  1. A magyar nyelvű, idézett szavakat idézőjelbe tesszük.

„Látjátuk feleim”...                                                                                                             

Az idegen nyelven hivatkozott szavakat, szakkifejezéseket zárójelbe tesszük, és csak a szavakat dőlt betűkkel szedjük.

Az én (ego) és a felettes én (superego)…

A világban-való-lét (in der Welt-Sein)…

Az általános szabály szerint (à la règle générale)…

Az autarkeia (αὐτάρκεια) fogalma…
  1. Személyeket először keresztnévvel (a többi keresztnév első betűjével és ponttal) és vezetéknévvel kell említeni, utána csak vezetéknévvel [Georg W. F. Hegel – Hegel]. Ügyeljünk a nevek helyes írására. A latin ábécét használó nyelveken szereplő neveket nem változtatjuk meg (pl. Vavro Hajdů, Kemal Kılıçdaroğlu, José Manuel Durão Barroso); a nem latin betűs neveket vagy az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványa szerint írjuk át (Alekszandr Sz. Puskin, Ruholláh Homeini, Oszáma bin Láden, Joánisz Kapodísztriasz stb.), vagy pedig az adott nyelv magyar gyakorlata szerint (pl. japán: Sinzó Abe; kínai: Hszi Csin-ping; ógörög: Aiszkhülosz). Titulusokat nem kell feltüntetni. A vezetékneveket nem kell kiskapitális betűkkel szedni.
  2. Szervezetek nevét első említésnél, ha van, akkor teljes magyar formájában ki kell írni, utána kerek zárójelben megadva a rövidítését: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). Idegen nyelvű szervezet- és intézménynevek nem magyarítandók, kivéve, ha kisbetűkkel írjuk, és dőlt betűkkel sem kell szedni, pl. a Federal Communications Commission (FCC) – az FCC; a Cour de cassation – a francia semmítőszék. Ha csak néhányszor említjük az intézménynevet, nem kell rövidítést feltüntetni és használni – ha egyértelmű, elegendő a szervezet nevének egy jellemző darabjával utalni rá, pl. az Emberi Jogok Európai Bírósága – a Bíróság. Az „a továbbiakban:” fordulat kerülendő.
  3. Kiemelni csak egy-egy valóban fontos szót vagy szókapcsolatot és csak dőlt betűkkel szedéssel lehet.
  4. Az ötnél kevesebb tagból álló rövid felsorolás nem igényel külön formázást, elegendő a tagok vesszővel elválasztása. Alkalmazhatók számok és betűk is: 1., 2., 3., 4. vagy a), b), c), d). Csak a négynél több elemből, illetve a tagmondatokból álló felsorolás elemei szedhetők külön sorokba – ilyenkor a felsorolás előtti utolsó szó mögé jellemzően kettőspont kerül, a tagokat gondolatjel előzi meg, az egyes elemeket pedig pontosvessző zárja; a legutolsó elem végére pont kerül, és utána egy sor kihagyásával folytatódik a szöveg.
  5. Törvényeket az első említésnél teljes elnevezéssel kell megadni, utána használható csak a száma, a rövid leírása vagy a bevett rövidítése. Rövidítés használatakor azt az első említés után zárójelben kell feltüntetni. Ügyeljünk a helyes írásra: a törvénykönyvek elnevezésének csak a legelső betűje nagy (Polgári törvénykönyv), az Ekertv. nem Eker. tv. (az Eker. irányelv), valamint különbség van alkotmány és Alkotmány között. Más országok törvényeit igyekezzünk magyarul, de az eredeti elnevezést is megadva hivatkozni.

Első említésnél: A 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről […];

utána: A 2001. évi CVIII. törvény […]; vagy: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény […]; vagy:

első említésnél: A 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Ekertv.) […];

utána: Az Ekertv. […].

 

Első említésnél: a 2013-as rágalmazásról szóló brit törvény (Defamation Act);

utána: a 2013-as rágalmazásról szóló brit törvény, vagy ha egyértelmű a szövegkörnyezetből: a törvény.

 

Rendeletek, utasítások, határozatok, döntések, ítéletek és jogesetek hivatkozásakor szintén a hivatalos formát kell használni, azonban ha a megnevezés túl hosszú, a főszövegben elég a rövid változata [pl. 28/2019. (III. 14.) ME határozat], és lábjegyzetben kell elhelyezni teljes formájában. Ügyelni kell a szóközökre és a megfelelő írásjelek használatára. A jogesetek elnevezését nem szedjük dőlt betűvel. Külföldi jogeseteknél a főszövegben először ki kell írni a két peres fél nevét tartalmazó rövid megnevezést (United States v. Virginia) – a pontos adatok lábjegyzetbe kerülnek –, a későbbiekben, ha egyértelmű, elegendő a bevett rövid megnevezés (Virginia-ügy).

20/2019. (V. 27.) AM rendelet a szárítmány-előállítók által igénybe vehető költségtámogatásról

52/2019. (III. 14.) Korm. rendelet a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjról

 

13/2016. (XII. 22.) OBH utasítás a Bírósági Határozatok Gyűjteményének közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról

 

28/2019. (III. 14.) ME határozat a Felsőoktatási Tervezési Testület elnökének és tagjainak megbízásáról

1129/2019. (III. 14.) Korm. határozat Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya közötti környezetügyi együttműködésről szóló egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról

1/2019. számú KMPJE határozat

BH2018. 24.

EBH2018. 24.

BDT2018. 24.

A Tanács (EU, Euratom) 2018/994 határozata (2018. július 13.) az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról

 

2/2018. számú gazdasági elvi döntés

 

A Kúria Kfv.VI.38.026/2017/8. számú ítélete

A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.129/2015/6. számú ítélete

A Tatabányai Törvényszék 4.P.20.051/2018/37. számú ítélete

 

Arrêt n°1113 du 19 décembre 2019 (18-25.113)

BVerfGE 120

Cass. civ. 13 aprile 2000, n. 4790

Von Hannover v. Germany, no. 59320/00, 2004. június 24-i ítélet

Von Hannover v. Germany (No. 2), no. 40660/08 és 60641/08, 2012. február 7-i ítélet

A C-154/19. sz. Kypriaki Kentriki Archi kontra GA ügy 2019. október 7-i végzése

A C-143/19. P. sz. Der Grüne Punkt – Duales System Deutschland GmbH kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala ügyben 2019. december 12-én hozott ítélet

Burnett v. National Enquirer, Inc. 144 Cal. App. 3d 991 (1983)

R v. Secretary of State for the Home Department [2000] AC 115

Connolly v. Director of Public Prosecutions [2007] EWHC 237

Hill v. Great Tey Primary School [2013] ICR 691

Smith Kline & French Laboratories (Australia) Ltd. v. Secretary to the Department of Community Services and Health (1990) 22 FCR 73

Lingens v. Austria (1986) 8 EHRR 407

London Artists Ltd. v. Littler [1969] 2 All ER 193

Rofe v. Smith’s Newspapers Ltd. [1924] 25 SR (NSW) 4

Australian Broadcasting Corp. v. O’Neill [2006] HCA 46

Abrams v. United States 250 US 616 (1919)

 

amerikai jogeseteknél a pontos oldalszám megadásának formája: Schenck v. United States 249 US 47, 52 (1919)

az ítéletek paragrafusaira való hivatkozás formája: R (on the application of ProLife Alliance) v. British Broadcasting Corporation [2003] UKHL 23, [91]

 

Műszaki szövegeknél a Magyar Szabványügyi Testület által megadott címet és formát használjuk. Mindig a tiszta, az európai és a nemzetközi szabványok hivatalos megjelölését használjuk. Ügyeljünk a jel, a hivatkozási szám, az alszabványszám, a kötetszám, a rész, a lapszám és a kiadás évének helyes feltüntetésére.

MSZ 3156:1984 Fúrócsövek

MSZ 12-06:2015 Útmutató a Mikulás-ünnepi hagyományokhoz

MSZ HD 60364-7-753:2014 Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Fűtőkábelek és beágyazott fűtőrendszerek

MSZ EN 16636:2015 Kártevő-mentesítési szolgáltatások. Követelmények és kompetenciák

MSZ ISO 31000:2018 Kockázatmenedzsment. Irányelvek

MSZ EN ISO 16967:2015 Szilárd biohajtóanyagok. A fő elemek meghatározása. Al, Ca, Fe, Mg, P, K, Si, Na és Ti

MSZ IEC 50(191):1992 Nemzetközi elektrotechnikai szótár. Megbízhatóság és a szolgáltatás minősége

MSZ ISO/IEC 27001:2014 Informatika. Biztonságtechnika. Információbiztonság-irányítási rendszerek. Követelmények

 
  1. Forrásműveket a magyar könyvészeti hagyományoknak megfelelően, valamint pontosan és beazonosíthatóan, de nem terjengősen kell megadni. Ha egy forrásnak van DOI (digitálisobjektum-azonosító) száma, akkor azt is meg kell adni. Az idegen központozás helyett a magyart kell használni, illetve könyvek esetében feltüntethető a kötet alcíme, de a sorozat, amelynek eleme, és hogy szöveggyűjtemény, fakszimile stb., már nem. A kiadás számát csak indokolt esetben kell megadni. A kiadók nevében szereplő „Kiadó” szót sem írjuk le. Ha nem általában a műre, hanem csak az egyik gondolatára hivatkozunk, a lábjegyzetben fel kell tüntetni annak pontos oldalszámát. Háromnál több szerzős műnél csak egy szerző nevét írjuk ki, a többiekét az „et alii” kifejezéssel helyettesítjük. Szerzőpárosok nevének említésekor ügyelni kell az első és a további megjelölések különbségére (először: Ország László – Magay Tamás; utána: Ország–Magay). A nem magyar szerzők nevét a lábjegyzetben keresztnév és vezetéknév sorrendben kell írni, azonban a bibliográfiában a betűrend miatt a sorrend megfordul.

Kötetben megjelent tanulmány esetén meg kell adni a tanulmány szerzőjét és címét, a kötet pontos kiadási adatait, a tanulmány kezdő és záró oldalszámát, valamint a hivatkozott oldalszámot (többkötetes műnél az adott kötetet római számokkal kell feltüntetni az oldalszám előtt). Ugyanígy kell eljárni a periodikákban megjelent cikkekkel (a folyóiratok címét teljes formában kell megadni, a rövidítésük nem használható). Az interneten közzétett szövegeknél szintén ezt a módszert kell alkalmazni. Teljesen általános linkeket, pl. egy szervezet honlapjának címét, szükségtelen megadni.

lábjegyzetben:

1 Heather Patterson: A poppy is to remember. Markham, Scholastic Canada, 2005. 33.

2 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Hornyánszky Viktor, 1914. XIV., 122.

3 Gárdos Péter: Előszó. In Gárdos Péter (szerk.): Tanulmányok a fiduciárius biztosítékok köréből. Budapest, HVG–ORAC, 2010. 7–16. 11.

 

az irodalomjegyzékben:

Bartosek, Karel: A történelem visszatérése – cseh módra. Világosság, 34. (1993), 1. 10–15.

Brandeis, Louis D. – Warren, Samuel D.: The right to privacy. Harvard Law Review, 4. (1890), 5. 193–220.

Changeux, Jean-Pierre – Paul Ricoeur: Ce qui nous fait penser – la nature et la règle. Párizs, Odile Jacob, 1998.

idegen címeknél ügyelni kell a nyelvi sajátosságokra: José E. Aguilar Chiu et alii (szerk.): The Paulist biblical commentary. New York, Paulist, 2018.

Dewey, John: Logic. The theory of inquiry. New York, Henry Holt, 1938.

Düllmann, Christoph E. et alii (szerk.): Nuclear physics A. Special issue on superheavy elements. Oxford, Elsevier, 2015.

Gárdos Péter: Előszó. In Gárdos Péter (szerk.): Tanulmányok a fiduciárius biztosítékok köréből. Budapest, HVG–ORAC, 2010. 7–16.

Patterson, Heather: A poppy is to remember. Markham, Scholastic Canada, 2005.

Stevenson, Robert L.: A gázlámpák védelmében. Ford. Zubreczky György. In Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai. Budapest, Európa, 1967. 413–416.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, XVI.. Budapest, Hornyánszky Viktor, 1914.

Róka Gedeon – Kulin György (szerk.): Csillagászati kisenciklopédia. Budapest, Gondolat, 1969.

Vászonyi Jenő: Közgazdasági széljegyzetek. Az Est, 1926. április 29. 8.

Wettig, Klaus (szerk.): »Ich wohne nicht in stehenden Gewässern«. Der politische Günter Grass. Göttingen, Steidl, 2018.

 

régi szerzők új kiadású műveinél adjuk meg az első megjelenés évét: Voltaire: Candide vagy az optimizmus. Budapest, Európa, [1759] 2005.

 
  1. A lábjegyzetszám jellemzően a mondatrészt vagy mondatot záró írásjel mögé kerül. Lábjegyzetszámok közvetlenül egymás mellett nem állhatnak, még vesszővel elválasztva sem. Ha egy bekezdésben egymás utáni mondatokban ugyanannak a műnek ugyanarról az oldaláról, vagy ugyanarról a jogszabályhelyről stb. többször is szerepel idézet, csak az utolsó után kell megadni az idézetek helyét. A lábjegyzetek végén mindig pont van.

A Bevezetésben Keith O’Brien megjegyzi, hogy az 1920-as évek közepéig a női pilótákat az égbolt tündérkéinek vagy szerelmeseinek tartották, csak amolyan „repkedő lányoknak”. Azonban 1926-ban:

 

„a női pilóták új nemzedéke tűnt fel, akik visszautasították, hogy beskatulyázzák […] őket. Inkább összefogtak, hogy megküzdjenek a férfiakkal az amerikai történelem egy különleges pillanatában, amikor a nyitott pilótafülkés légi versenyek nagyobb tömegeket vonzottak, mint a Yankee stadion szezonnyitója és az összes vasárnapi NFL meccs – együttvéve. Sem az »égbolt szerelmesei«, sem »tündérkék« nem voltak. Ha nevet kellett volna adni a női pilótáknak, az a „repülő nők” lett volna.”

 

O’Brien rövid meghatározást is hozzáfűz: „azok a fiatal nők, akik megtagadták, hogy a régi szabályok szerint éljenek, emiatt merésznek és szinte veszélyesnek tűntek.”1

 

1 Keith O’Brien: Fly Girls: How Five Daring Women Defied All Odds and Made Aviation History. New York, Eamon Dolan – Houghton Mifflin Harcourt, 2018. xiii (kiemelés – N. N.).

 
  1. A hivatkozott forrásműveket első említésüknél hiánytalanul kell a lábjegyzetben adatolni, azután már csak rövid formában kell hivatkozni rájuk, megadva az első említésük lábjegyzetszámát is. Ha egymást követő lábjegyzetek hivatkoznak ugyanarra a forrásra, a hivatkozást „Uo.” használatával kell rövidíteni, de megadva a pontos oldal-, paragrafus- stb. számot (az „skk.” megjelölés csak indokolt esetben alkalmazható). Ugyanígy kell korábbi lábjegyzetre is visszautalni. Ha több forrásművet is tartalmaz a lábjegyzet, akkor azokat pontosvesszővel kell elválasztani egymástól. Amennyiben ugyanannak a szerzőnek több műve is szerepel a lábjegyzetben, a szerző neve minden mű első említésénél kiírandó.

1 Czuczor Gergely: Paprikás versek – a magyar nép épülésére. Budapest, Szent István Társulat, 1896. 11.

2 Jedlik Ányos: Hőtan. Budapest, Műszaki, 1990.

3 Uo. 17.

4 Kazinczy Ferenc: Magyar ország geographica. Kassa, 1775a; Kazinczy Ferenc: Az amerikai Podocz és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése. Kassa, 1775b; Kazinczy Ferenc: Lanassza. Pest, 1793.

5 Czuczor i. m. (1. lj.) 12.

6 Kazinczy (1793) i. m. (4. lj.); Kazinczy (1775a) i. m. (4. lj.) 8–9, 11, 13; Kazinczy (1775b) i. m. (4. lj.) 6.

 
  1. Az évszázadok számát arab, a háborúk sorszámát római számokkal kell írni.
  2. A lábjegyzetekben a bevett rövidítéseket alkalmazni kell: pl., vö., ld., fej., bek.
  3. A zárójelek sorrendje: ([{}]).

Szerzői jogi közlemény

Etikai Kódex

A kézirat beküldésével és a lektorálási folyamat megkezdésével a felek elfogadják az alábbi erkölcsi magatartásra vonatkozó szabályokat.

  • A Nemzetbiztonsági Szemle szerkesztősége a benyújtott kéziratokat minden esetben kompetens, tudományos fokozattal rendelkező személlyel lektoráltatja. A lektorálási folyamat során a tanulmány szerzője a lektorálás tartalmát ismeri meg.
  • A nem megjelent írásműveket a szerkesztőség nem tárolja, az abban leírtakat nem használja fel.
  • A szerző hozzájárul ahhoz, hogy a folyóirat szerkesztősége
    • a megjelentetett írásmű egy példányát tárolja (elektronikus adathordozón rögzítse),
    • rendszereiben archiválja,
    • az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Periodika Adatbázisában archiváltassa,
    • online kiadványának Internetes felületén azt mások számára szabadon letölthető formában hozzáférhetővé tegye. 
  • A szerző hozzájárul ahhoz, hogy más személyek a nyilvános felületen megjelent írásművet és az abban foglaltakat a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézhessék.
  • A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy a közlésre benyújtott írásmű
    • a szerző(k) kizárólagos szellemi tevékenységének eredménye, a benne foglaltak más személyek jogszabályban rögzített jogait nem sértik,
    • készítése során amennyiben felhasználták mások munkáit, eredményeit, akkor azokat megfelelő módon idézik és szakszerűen hivatkozzák,
    • eddig máshol még nem jelent meg, illetve nincs folyamatban lektorálási folyamat,
    • nem tartalmaz minősítéssel védett adatokat, információkat (ez a szerző felelőssége, a szerkesztőbizottság / lektor nem vizsgálja),
    • nem sérti az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvényben foglaltakat,
    • bibliográfiával ellátott (amely tartalmazza a hivatkozott irodalom jegyzékét, és az internetes anyagok jegyzékét a letöltés idejével),
  • A kéziratot benyújtó kötelessége annak szavatolása, hogy az írásmű szerzőjeként feltüntetésre kerüljenek az esetleges társszerzők, azok belegyeztek a lektorálási folyamat eredményeként létrejövő írásmű nyilvános publikálásába.