Szerzői útmutatók

Szerzői útmutató

Letöltés: SZERZŐI INFORMÁCIÓS ADATLAP

A Ludovika Egyetemi Kiadó kiadásában megjelenő folyóiratok egységes kéziratszabályai

I. Általános alapelvek

1. Számunkra a legfontosabb: az Olvasó – a szövegek nyelvezete és érvmenete legyen alkalmas a szakmai és a széles közönség megszólítására és az eszmecserébe vonására, de sem az érthetőségre törekvés, sem az egyéni fogalmazásmód nem ronthatja a közölni kívánt mű színvonalát.
2. Hazai és nemzetközi mércével mérten is csak új, megvitatásra érdemes, kellően kidolgozott és igényesen megírt gondolatokat közlünk.
3. A szerző felelős az általa közlésre beküldött mű eredetiségéért, az abban foglaltak tény- és jogszerűségéért, valamint a hivatkozottak pontosságáért.
4. A benyújtott kéziratnak mind tartalmával, mind formájával meg kell felelnie a Kiadó elvárásainak. A Kiadó a nem megfelelően szerkesztett és hivatkozott kéziratokat nem fogadja el.
5. A magyar helyesírás szabályai betartandók.

II. Leadási követelmények

1. A kézirathoz magyar és angol nyelvű, rövid tartalmi – de nem a cikk szövegéből kiemelt, hanem az abban közöltek összefoglalását nyújtó – kivonat csatolandó a tartalmat jellemző legfeljebb tíz kulcsszóval együtt. A cím angol fordítását is meg kell adni.
2. A szerzőnek a kézirattal kapcsolatban legfontosabb beosztását, intézményét és hivatalos e-mail-címét a nevéhez kapcsolt lábjegyzetben fel kell tüntetni. Főszabályként egy, kivételes esetben két affiliáció adható meg.

3. A főszöveghez fűzött megjegyzéseket és hivatkozásokat lényegre törő és minimális mennyiségű lábjegyzetben kell elhelyezni. Végjegyzetek nem használhatók.
4. Ábrák és táblázatok csak akkor használhatók, ha azok lényeges információt hordoznak. Az idegen nyelvű adatok magyarra fordítandók. Az ábrák és táblázatok megszerkesztése a szerző feladata. Az illusztrációk a kézirathoz minőségrontó formázás nélkül külön is mellékelendők. Más kiadványból átvett ábra közlését a szerzőnek kell engedélyeztetnie, és saját szövegében a forrást is pontosan meg kell jelölnie.

III. Szerkesztési követelmények és példák

1. A kézirat fő része Times New Roman betűtípussal, 12 pontos betűmérettel, sorkizártan, egyszeres sorközzel, térköz nélkül és normál margókkal formázandó. A lábjegyzet ugyanígy, de a mérete 10 pont legyen. Fejlécek, egyéni beállítások és stíluselemek nem használhatók.
2. Szöveggyűjteményekben az írások csoportjait tartalmazó részek külön egységet képviselnek, és római számokkal jelölendők. Az egyes szövegek szerkezete legyen világos, mélységében legfeljebb négy szintig tagolt. Ezek jelölése: 1., 1.1., 1.1.1. és 1.1.1.1). Minden tartalmi egységnek címet kell adni. A címek legyenek kifejezők és rövidek. Az új tartalmi egység címe után szövegnek kell állnia – azt közvetlenül nem követheti újabb egység.

3. Idegen kifejezések csak a szabatosság és a szóismétlés elkerülése érdekében használhatók.

4. Csak pontos, az eredeti szövegkörnyezetből való kiemeléssel értelmet nem változtató idézetek használhatók. Az idézeteket nem szabad dőlt betűvel szedni. Idegen nyelvű szöveget magyarra fordítva kell idézni. Ha van megjelent magyar fordítás, azt kell idézni, és meg kell adni a fordító nevét, a kiadás adatait és az idézet pontos helyét. Kerüljük a hosszú idézeteket – a felesleges részeket ki kell hagyni. A kihagyást […] beszúrásával kell jelölni. A négy sornál hosszabb idézeteket ki kell emelni előtte és utána egy-egy sor kihagyásával. Ha az idézett szövegben idézőjel van, ügyeljünk az idézőjelek hierarchiájára és megfelelő alakjára: „»’ ’«”. Az idézeteknél csak a saját dőlt betűs kiemelésünket kell jelölni: (Kiemelés: N. N.). Az idézet kezdőbetűjének kis- vagy nagybetűre cseréjét [] közé foglalással jelöljük.

5. A magyar nyelvű, idézett szavakat idézőjelbe tesszük.

Az idegen nyelven hivatkozott szavakat, szakkifejezéseket zárójelbe tesszük, és csak a szavakat dőlt betűkkel szedjük.

6. Személyeket először keresztnévvel (a többi keresztnév első betűjével és ponttal) és vezetéknévvel kell említeni, utána csak vezetéknévvel [Georg W. F. Hegel – Hegel]. Ügyeljünk a nevek helyes írására. A latin ábécét használó nyelveken szereplő neveket nem változtatjuk meg (pl. Vavro Hajdů, Kemal Kılıçdaroğlu, José Manuel Durão Barroso); a nem latin betűs neveket vagy az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványa szerint írjuk át (Alekszandr Sz. Puskin, Ruholláh Homeini, Oszáma bin Láden, Joánisz Kapodísztriasz stb.), vagy pedig az adott nyelv magyar gyakorlata szerint (pl. japán: Sinzó Abe; kínai: Hszi Csin-ping; ógörög: Aiszkhülosz). Titulusokat nem kell feltüntetni. A vezetékneveket nem kell kiskapitális betűkkel szedni.
7. Szervezetek nevét első említésnél, ha van, akkor teljes magyar formájában ki kell írni, utána kerek zárójelben megadva a rövidítését: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). Idegen nyelvű szervezet- és intézménynevek nem magyarítandók, kivéve, ha kisbetűkkel írjuk, és dőlt betűkkel sem kell szedni, pl. a Federal Communications Commission (FCC) – az FCC; a Cour de cassation – a francia semmítőszék. Ha csak néhányszor említjük az intézménynevet, nem kell rövidítést feltüntetni és használni – ha egyértelmű, elegendő a szervezet nevének egy jellemző darabjával utalni rá, pl. az Emberi Jogok Európai Bírósága – a Bíróság. Az „a továbbiakban:” fordulat kerülendő.
8. Kiemelni csak egy-egy valóban fontos szót vagy szókapcsolatot és csak dőlt betűkkel szedéssel lehet.
9. Az ötnél kevesebb tagból álló rövid felsorolás nem igényel külön formázást, elegendő a tagok vesszővel elválasztása. Alkalmazhatók számok és betűk is: 1., 2., 3., 4. vagy a), b), c), d). Csak a négynél több elemből, illetve a tagmondatokból álló felsorolás elemei szedhetők külön sorokba – ilyenkor a felsorolás előtti utolsó szó mögé jellemzően kettőspont kerül, a tagokat gondolatjel előzi meg, az egyes elemeket pedig pontosvessző zárja; a legutolsó elem végére pont kerül, és utána egy sor kihagyásával folytatódik a szöveg.
10. Törvényeket az első említésnél teljes elnevezéssel kell megadni, utána használható csak a száma, a rövid leírása vagy a bevett rövidítése. Rövidítés használatakor azt az első említés után zárójelben kell feltüntetni. Ügyeljünk a helyes írásra: a törvénykönyvek elnevezésének csak a legelső betűje nagy (Polgári törvénykönyv), az Ekertv. nem Eker. tv. (az Eker. irányelv), valamint különbség van alkotmány és Alkotmány között. Más országok törvényeit igyekezzünk magyarul, de az eredeti elnevezést is megadva hivatkozni.

Rendeletek, utasítások, határozatok, döntések, ítéletek és jogesetek hivatkozásakor szintén a hivatalos formát kell használni, azonban ha a megnevezés túl hosszú, a főszövegben elég a rövid változata [pl. 28/2019. (III. 14.) ME határozat], és lábjegyzetben kell elhelyezni teljes formájában. Ügyelni kell a szóközökre és a megfelelő írásjelek használatára. A jogesetek elnevezését nem szedjük dőlt betűvel. Külföldi jogeseteknél a főszövegben először ki kell írni a két peres fél nevét tartalmazó rövid megnevezést (United States v. Virginia) – a pontos adatok lábjegyzetbe kerülnek –, a későbbiekben, ha egyértelmű, elegendő a bevett rövid megnevezés (Virginia-ügy).

Műszaki szövegeknél a Magyar Szabványügyi Testület által megadott címet és formát használjuk. Mindig a tiszta, az európai és a nemzetközi szabványok hivatalos megjelölését használjuk. Ügyeljünk a jel, a hivatkozási szám, az alszabványszám, a kötetszám, a rész, a lapszám és a kiadás évének helyes feltüntetésére.

11. Forrásműveket a magyar könyvészeti hagyományoknak megfelelően, valamint pontosan és beazonosíthatóan, de nem terjengősen kell megadni. Ha egy forrásnak van DOI (digitálisobjektum-azonosító) száma, akkor azt is meg kell adni. Az idegen központozás helyett a magyart kell használni, illetve könyvek esetében feltüntethető a kötet alcíme, de a sorozat, amelynek eleme, és hogy szöveggyűjtemény, fakszimile stb., már nem. A kiadás számát csak indokolt esetben kell megadni. A kiadók nevében szereplő „Kiadó” szót sem írjuk le. Ha nem általában a műre, hanem csak az egyik gondolatára hivatkozunk, a lábjegyzetben fel kell tüntetni annak pontos oldalszámát. Háromnál több szerzős műnél csak egy szerző nevét írjuk ki, a többiekét az „et alii” kifejezéssel helyettesítjük. Szerzőpárosok nevének említésekor ügyelni kell az első és a további megjelölések különbségére (először: Ország László – Magay Tamás; utána: Ország–Magay). A nem magyar szerzők nevét a lábjegyzetben keresztnév és vezetéknév sorrendben kell írni, azonban a bibliográfiában a betűrend miatt a sorrend megfordul.

Kötetben megjelent tanulmány esetén meg kell adni a tanulmány szerzőjét és címét, a kötet pontos kiadási adatait, a tanulmány kezdő és záró oldalszámát, valamint a hivatkozott oldalszámot (többkötetes műnél az adott kötetet római számokkal kell feltüntetni az oldalszám előtt). Ugyanígy kell eljárni a periodikákban megjelent cikkekkel (a folyóiratok címét teljes formában kell megadni, a rövidítésük nem használható). Az interneten közzétett szövegeknél szintén ezt a módszert kell alkalmazni. Teljesen általános linkeket, pl. egy szervezet honlapjának címét, szükségtelen megadni.

12. A lábjegyzetszám jellemzően a mondatrészt vagy mondatot záró írásjel mögé kerül. Lábjegyzetszámok közvetlenül egymás mellett nem állhatnak, még vesszővel elválasztva sem. Ha egy bekezdésben egymás utáni mondatokban ugyanannak a műnek ugyanarról az oldaláról, vagy ugyanarról a jogszabályhelyről stb. többször is szerepel idézet, csak az utolsó után kell megadni az idézetek helyét. A lábjegyzetek végén mindig pont van.

13. A hivatkozott forrásműveket első említésüknél hiánytalanul kell a lábjegyzetben adatolni, azután már csak rövid formában kell hivatkozni rájuk, megadva az első említésük lábjegyzetszámát is. Ha egymást követő lábjegyzetek hivatkoznak ugyanarra a forrásra, a hivatkozást „Uo.” használatával kell rövidíteni, de megadva a pontos oldal-, paragrafus- stb. számot (az „skk.” megjelölés csak indokolt esetben alkalmazható). Ugyanígy kell korábbi lábjegyzetre is visszautalni. Ha több forrásművet is tartalmaz a lábjegyzet, akkor azokat pontosvesszővel kell elválasztani egymástól. Amennyiben ugyanannak a szerzőnek több műve is szerepel a lábjegyzetben, a szerző neve minden mű első említésénél kiírandó.

14. Az évszázadok számát arab, a háborúk sorszámát római számokkal kell írni.
15. A lábjegyzetekben a bevett rövidítéseket alkalmazni kell: pl., vö., ld., fej., bek.
16. A zárójelek sorrendje: ([{}]).