Szerzői útmutatók

Letöltés: Szerzői útmutató

Letöltés: SZERZŐI INFORMÁCIÓS ADATLAP

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem folyóiratainak egységes kéziratszabályai

1. Általános alapelvek

Számunkra a legfontosabb: az Olvasó – a szövegek nyelvezete és érvmenete legyen alkalmas a szakmai és a széles közönség megszólítására és az eszmecserébe vonására, de sem az érthetőségre törekvés, sem az egyéni fogalmazásmód nem ronthatja a közölni kívánt mű színvonalát.

 

A folyóirat hazai és nemzetközi mércével mérten is csak új, megvitatásra érdemes, kellően kidolgozott és igényesen megírt gondolatokat közöl. Kizárólag eredeti kutatáson alapuló és korábban máshol még nem közölt – ide nem értve a korábbi, már közölt kutatási eredményeken alapuló kéziratok későbbi átdolgozásait –, vagy közlésre máshol be nem fogadott kézirat nyújtható be. A szerző felelős az általa közlésre beküldött mű eredetiségéért, az abban foglaltak tény- és jogszerűségéért, valamint a hivatkozottak pontosságáért.

 

A közlésre benyújtott kéziratot az itt meghatározott szerkesztési szabályokkal összhangban szükséges előkészíteni.

 

A Szerkesztőség kizárólag a fentieknek megfelelően elkészített kéziratokat küldi ki lektorálásra.

 

A magyar helyesírás szabályai betartandók.

 

 

2. Leadási követelmények

 

2.1. A kézirat terjedelme és kötelező elemei

Közlésre minimum 0,5, maximum 2 szerzői ív (egy szerzői ív 40 000 leütés) terjedelmű kézirat nyújtható be. A kézirat kötelező elemei:

• absztrakt: magyar és angol nyelvű, legfeljebb 1000 leütés terjedelmű tartalmi – de nem a cikk szövegéből kiemelt, hanem az abban közöltek összefoglalását nyújtó – kivonat;
• kulcsszavak: minimum 3, maximum 6 a tartalmat jellemző kifejezés vagy szókapcsolat;
• a cím angol fordítása.

 

2.2. Anonimizálás

A kéziratokat anonimizált módon szükséges benyújtani. A benyújtott kéziratban a szerzőségre utaló mindenféle megjegyzéstől tartózkodni kell. A szerzőségre vonatkozó információk, köszönetnyilvánítások, stb. az erre a célra rendszeresített szerzői információs adatlapon nyújtandók be.

 

2.3. Illusztrációk

Ábrák és táblázatok csak akkor használhatók, ha azok lényeges információt hordoznak. Az idegen nyelvű adatok magyarra fordítandók. Az ábrák és táblázatok megszerkesztése a szerző feladata. A táblázatokat szöveges, szerkeszthető formában kell a kéziratba illeszteni; a fényképek kivételével az ábrákat szürkeárnyalatos változatban kell elkészíteni. Az illusztrációk (fotók és egyéb ábrák) a kézirathoz minőségrontó formázás nélkül külön is mellékelendők. Más kiadványból átvett ábra közlését a szerzőnek kell engedélyeztetnie, és saját szövegében a forrást is pontosan meg kell jelölnie. A főszövegben nem hivatkozott, indokolatlan, értelmezhetetlen vagy bizonytalan eredetű illusztrációk közlését a Kiadó megtagadhatja.

 

Technikai követelmények: -        felbontás: legalább 300 dpi (vékony vonalas ábráknál 600 dpi); -        szélesség: legfeljebb 128 mm; -        minimális méret: 200 kB.

 

 

3. Szerkesztési követelmények és példák

 

3.1. Törzsszöveg

A kézirat fő része Times New Roman betűtípussal, 12 pontos betűmérettel, sorkizártan, egyszeres sorközzel, térköz nélkül és normál margókkal formázandó. A lábjegyzet ugyanígy, de a mérete 10 pont legyen. Fejlécek, egyéni beállítások és stíluselemek nem használhatók.

 

3.2. Tagolás

A törzsszöveg szerkezete legyen világos, mélységében legfeljebb négy szintig tagolt. Ezek jelölése: I., 1., 1.1., 1.1.1.. Minden tartalmi egységnek címet kell adni. A címek legyenek kifejezők és rövidek. Az új tartalmi egység címe után szövegnek kell állnia, azt közvetlenül nem követheti újabb egységcím.

 

Cikk/tanulmány címe magyarul

Cikk/tanulmány címe angolul

 

Absztrakt: Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.

 

Kulcsszavak: minim, veniam, quis, nostrud

 

Abstract: Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.

 

Keywords: minim, veniam, quis, nostrud

I. Elsőrendű címfokozat

 

Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua.¹ Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. […]

1. Másodrendű címfokozat

 

In voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur.² Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum. […]

 

1.1. Harmadrendű címfokozat

 

Iste natus error sit voluptatem accusantium doloremque laudantium, totam rem aperiam, eaque ipsa quae ab illo inventore veritatis et quasi architecto beatae vitae dicta sunt explicabo. […]

 

1.1.1. Negyedrendű címfokozat

 

Quia voluptas sit aspernatur aut odit aut fugit, sed quia consequuntur magni dolores eos qui ratione voluptatem sequi nesciunt. […]

 

II. Elsőrendű címfokozat

 

Qui dolorem ipsum quia dolor sit amet, consectetur, adipisci velit, sed quia non numquam eius modi tempora incidunt ut labore et dolore magnam aliquam quaerat voluptatem. […]

 

 

 

¹ Ut enim ad minima veniam, quis nostrum exercitationem ullam corporis suscipit laboriosam, nisi ut aliquid ex ea commodi consequatur?

² Quis autem vel eum iure reprehenderit qui in ea voluptate velit esse quam nihil molestiae consequatur, vel illum qui dolorem eum fugiat quo voluptas nulla pariatur?

 

3.3. Idézés

Csak pontos, az eredeti szövegkörnyezetből való kiemeléssel értelmet nem változtató idézetek használhatók. Az idézeteket nem szabad dőlt betűvel szedni. Idegen nyelvű szöveget magyarra fordítva kell idézni. Ha van megjelent magyar fordítás, azt kell idézni, és meg kell adni a fordító nevét, a kiadás adatait és az idézet pontos helyét. Kerüljük a hosszú idézeteket – a felesleges részeket ki kell hagyni. A kihagyást […] beszúrásával kell jelölni. A négy sornál hosszabb idézeteket ki kell emelni előtte és utána egy-egy sor kihagyásával. Ha az idézett szövegben idézőjel van, ügyeljünk az idézőjelek hierarchiájára és megfelelő alakjára: „»’ ’«”. Az idézeteknél csak a saját dőlt betűs kiemelésünket kell jelölni: (Kiemelés – N. N.). Az idézet kezdőbetűjének kis- vagy nagybetűre cseréjét [ ] közé foglalással jelöljük.

 

A fenti különleges karakterek billentyűkódjai:   Idézőjel („nyitó és záró”): Alt8222, Alt8221 Belső idézőjel (»nyitó és záró«): Alt0187, Alt0171 Harmadlagos idézőjel (’): Alt0146 Nagykötőjel (–): Alt0150 Három pont (…): Alt0133 Zárójel (nyitó és záró): Alt40, Alt41 Szögletes zárójel [nyitó és záró]: Alt91, Alt93

 

Szerb Antal így írt a bírálatokról a Varázsló eltöri pálcáját című művében:   „Az írók általában sokkal súlyosabban fogják fel a kritikákat, mint a közönség gondolná, vagy mint ahogy a kritika megérdemelné. […] De az író nem gondol arra, hogy a rossz kritikát rajta kívül senki sem olvassa el figyelmesen, és aki elolvassa, az is elfelejti öt perc múlva. Az író úgy érzi, hogy a kritikus pellengérre állította őt az egész világ előtt, minden ember rajta mulat, vagy őrá haragszik.”   A továbbiakban párhuzamot vont Berzsenyi Dániel és John Keats között…

 

Ahogyan írta, „[n]em az a kérdés, hogy »képes-e ’beszély’, hanem hogy mennyire képtelen a benne megfogalmazott ötlet«.”

 

3.4. Kiemelés

Kiemelni csak egy-egy valóban fontos szót vagy szókapcsolatot és csak dőlt betűs szedéssel lehet. Az idegen kifejezéseket szintén dőlt betűs szedéssel kell írni. A dőlten szedett szóhoz tapadó írásjeleket is dőlt formázással kell szedni.

 

3.5. Nevek, jogszabályok és egyéb szabályozók írásmódjára vonatkozó előírások

Személyeket először keresztnévvel (a többi keresztnév első betűjével és ponttal) és vezetéknévvel kell említeni, utána csak vezetéknévvel [Georg W. F. Hegel – Hegel]. Ügyeljünk a nevek helyes írására. A latin ábécét használó nyelveken szereplő neveket nem változtatjuk meg (pl. Vavro Hajdů, Kemal Kılıçdaroğlu, José Manuel Durão Barroso); a nem latin betűs neveket vagy az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványa szerint írjuk át (Alekszandr Sz. Puskin, Ruholláh Homeini, Oszáma bin Láden, Joánisz Kapodísztriasz stb.), vagy pedig az adott nyelv magyar gyakorlata szerint (pl. japán: Sinzó Abe; kínai: Hszi Csin-ping; ógörög: Aiszkhülosz). Titulusokat nem kell feltüntetni.

 

Szervezetek nevét első említésnél teljes magyar formájában ki kell írni, ha van hivatalos magyar neve, utána kerek zárójelben megadva a rövidítését: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). Idegen nyelvű szervezet- és intézménynevek eredeti alakjukban használandók, amennyiben nincs hivatalos fordításuk, például a Federal Communications Commission (FCC).

 

Törvényeket az első említésnél teljes elnevezéssel kell megadni, utána használható csak a száma, a rövid leírása vagy a bevett rövidítése. Rövidítés használatakor azt az első említés után zárójelben kell feltüntetni. Ügyeljünk a helyes írásra: a törvénykönyvek elnevezésének és rövidítésének csak a legelső betűje nagy (Polgári törvénykönyv, Ptk., Büntető törvénykönyv, Btk.), az Ekertv. nem Eker. tv. (az Eker. irányelv), valamint különbség van alkotmány (mint jogszabálytípus) és Alkotmány (mint konkrét jogszabály) között. Más országok törvényeit igyekezzünk magyarul, de az eredeti elnevezést is megadva hivatkozni.

 

Hazai jogszabályok esetén az alábbi két megoldás egyikének következetes alkalmazása elfogadott: a)      első említésnél: A 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről […]; utána: A 2001. évi CVIII. törvény […]; vagy: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény […]; b)      első említésnél: A 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Ekertv.) […]; utána: Az Ekertv. […].   Más országok törvényei esetén: Első említésnél: a 2013-as rágalmazásról szóló brit törvény (Defamation Act); utána: a 2013-as rágalmazásról szóló brit törvény.

 

Rendeletek, utasítások, határozatok, döntések, ítéletek és jogesetek hivatkozásakor szintén a hivatalos formát kell használni, azonban ha a megnevezés túl hosszú, a főszövegben elég a rövid változata [pl. 28/2019. (III. 14.) ME határozat], és lábjegyzetben kell elhelyezni teljes formájában. Ügyelni kell a szóközökre és a megfelelő írásjelek használatára. A jogesetek elnevezését nem szedjük dőlt betűvel. Külföldi jogeseteknél a főszövegben először ki kell írni a két peres fél nevét tartalmazó rövid megnevezést (United States v. Virginia) – a pontos adatok lábjegyzetbe kerülnek –, a későbbiekben, ha egyértelmű, elegendő a bevett rövid megnevezés (Virginia-ügy).

 

20/2019. (V. 27.) AM rendelet a szárítmány-előállítók által igénybe vehető költségtámogatásról

52/2019. (III. 14.) Korm. rendelet a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjról

 

13/2016. (XII. 22.) OBH utasítás a Bírósági Határozatok Gyűjteményének közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról

 

28/2019. (III. 14.) ME határozat a Felsőoktatási Tervezési Testület elnökének és tagjainak megbízásáról

1129/2019. (III. 14.) Korm. határozat Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya közötti környezetügyi együttműködésről szóló egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról

1/2019. számú KMPJE határozat

BH2018. 24.

EBH2018. 24.

BDT2018. 24.

A Tanács (EU, Euratom) 2018/994 határozata (2018. július 13.) az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról

 

2/2018. számú gazdasági elvi döntés

 

A Kúria Kfv.VI.38.026/2017/8. számú ítélete

A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.129/2015/6. számú ítélete

A Tatabányai Törvényszék 4.P.20.051/2018/37. számú ítélete

 

Arrêt n°1113 du 19 décembre 2019 (18-25.113)

BVerfGE 120

Cass. civ. 13 aprile 2000, n. 4790

Von Hannover v. Germany, no. 59320/00, 2004. június 24-i ítélet

Von Hannover v. Germany (No. 2), no. 40660/08 és 60641/08, 2012. február 7-i ítélet

A C-154/19. sz. Kypriaki Kentriki Archi kontra GA ügy 2019. október 7-i végzése

A C-143/19. P. sz. Der Grüne Punkt – Duales System Deutschland GmbH kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala ügyben 2019. december 12-én hozott ítélet

Burnett v. National Enquirer, Inc. 144 Cal. App. 3d 991 (1983)

R v. Secretary of State for the Home Department [2000] AC 115

Connolly v. Director of Public Prosecutions [2007] EWHC 237

Hill v. Great Tey Primary School [2013] ICR 691

Smith Kline & French Laboratories (Australia) Ltd. v. Secretary to the Department of Community Services and Health (1990) 22 FCR 73

Lingens v. Austria (1986) 8 EHRR 407

London Artists Ltd. v. Littler [1969] 2 All ER 193

Rofe v. Smith’s Newspapers Ltd. [1924] 25 SR (NSW) 4

Australian Broadcasting Corp. v. O’Neill [2006] HCA 46

Abrams v. United States 250 US 616 (1919)

 

amerikai jogeseteknél a pontos oldalszám megadásának formája: Schenck v. United States 249 US 47, 52 (1919)

az ítéletek paragrafusaira való hivatkozás formája: R (on the application of ProLife Alliance) v. British Broadcasting Corporation [2003] UKHL 23, [91]

 

Műszaki szövegeknél a Magyar Szabványügyi Testület által megadott címet és formát használjuk. Mindig a tiszta, az európai és a nemzetközi szabványok hivatalos megjelölését használjuk. Ügyeljünk a jel, a hivatkozási szám, az alszabványszám, a kötetszám, a rész, a lapszám és a kiadás évének helyes feltüntetésére.

 

MSZ 3156:1984 Fúrócsövek

MSZ 12-06:2015 Útmutató a Mikulás-ünnepi hagyományokhoz

MSZ HD 60364-7-753:2014 Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Fűtőkábelek és beágyazott fűtőrendszerek

MSZ EN 16636:2015 Kártevő-mentesítési szolgáltatások. Követelmények és kompetenciák

MSZ ISO 31000:2018 Kockázatmenedzsment. Irányelvek

MSZ EN ISO 16967:2015 Szilárd biohajtóanyagok. A fő elemek meghatározása. Al, Ca, Fe, Mg, P, K, Si, Na és Ti

MSZ IEC 50(191):1992 Nemzetközi elektrotechnikai szótár. Megbízhatóság és a szolgáltatás minősége

MSZ ISO/IEC 27001:2014 Informatika. Biztonságtechnika. Információbiztonság-irányítási rendszerek. Követelmények

 

3.6. Hivatkozások: a lábjegyzetek és a felhasznált irodalmak jegyzékének formai előírásai

A hivatkozott forrásműveket első említésüknél hiánytalanul kell a lábjegyzetben adatolni, azután már csak rövid formában kell hivatkozni rájuk szintén kizárólag lábjegyzetben. Ha több forrásművet is tartalmaz a lábjegyzet, akkor azokat pontosvesszővel kell elválasztani egymástól. Amennyiben ugyanannak a szerzőnek több műve is szerepel a lábjegyzetben, a szerző neve minden mű első említésénél kiírandó.

Ha nem általában a műre, hanem csak az egyik gondolatára hivatkozunk, a lábjegyzetben fel kell tüntetni annak pontos oldalszámát.

Ábrák és táblázatok forrásmegjelölésében az ábra és táblázat alatt, de egyéb tekintetben ugyanígy kell eljárni.

A lábjegyzetszám jellemzően a mondatrészt vagy mondatot záró írásjel mögé kerül. Lábjegyzetszámok közvetlenül egymás mellett nem állhatnak, még vesszővel elválasztva sem. Ha egy bekezdésben egymás utáni mondatokban ugyanannak a műnek ugyanarról az oldaláról, vagy ugyanarról a jogszabályhelyről stb. többször is szerepel idézet, csak az utolsó után kell megadni az idézetek helyét. A lábjegyzetekben a bevett rövidítéseket alkalmazni kell: vö., fej., bek. A lábjegyzetek végén mindig pont van.

A forrásműveket a magyar könyvészeti hagyományoknak megfelelően, valamint pontosan és beazonosíthatóan, de nem terjengősen kell megadni. Ha egy forrásnak van DOI-száma (digitálisobjektum-azonosító), akkor a felhasznált irodalomban azt is meg kell adni. Az idegen központozás helyett a magyart kell használni, illetve könyvek esetében feltüntethető a kötet alcíme, de a sorozat, amelynek eleme, és hogy szöveggyűjtemény, fakszimile stb., már nem. A kiadás számát csak indokolt esetben kell megadni. Háromnál több szerzős műnél csak egy szerző nevét írjuk ki a lábjegyzetben, a többiekét az „et al.” kifejezéssel helyettesítjük. Szerzőpárosok nevének említésekor ügyelni kell az első és a további megjelölések különbségére (először: Országh László – Magay Tamás; utána: Országh–Magay). A nem magyar szerzők nevét a lábjegyzetben keresztnév és vezetéknév sorrendben kell írni, azonban a bibliográfiában a betűrend miatt a sorrend megfordul az első szerző nevében (Brandeis, Louis D. – Samuel D. Warren).

Kötetben megjelent tanulmány esetén meg kell adni a tanulmány szerzőjét és címét, a kötet pontos kiadási adatait – kiadás helye, kiadó neve, megjelenés éve –, a tanulmány általános hivatkozása esetén a kezdő és záró oldalszámát. Amennyiben a kiadás alapadatai (kiadás helye, kiadó neve, megjelenés éve) hiányosak, nem rekonstruálhatók, a következő, kerek zárójelbe tett rövidítések alkalmazandók: hely nélkül (h. n.), kiadó nélkül (k. n.), év nélkül (é. n.). Konkrét gondolat idézése esetén lábjegyzetben a kezdő és záró oldalszám helyett csak a hivatkozott gondolat oldalszámát kérjük megadni.

Többkötetes műnél az adott kötetet római számokkal kell feltüntetni a kötet címét záró pont után (XIV. kötet).

A periodikákban megjelent cikkek esetén a szerző és a cikk címe mellett kötelező adat a folyóirat neve (a folyóiratok címét fő szabály szerint teljes formában kell megadni, a rövidítésük nem használható), az évfolyam sorszáma, a megjelenés éve, a lapszám sorszáma és a cikk kezdő és záró oldalszáma. Online periodika esetén az irodalomjegyzékben a cikk pontos elérési útvonalát vagy DOI-számát is fel kell tüntetni a következő formában: Online: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199687114.013.2. Amennyiben egy közlemény rendelkezik DOI-val, az minden esetben kötelező eleme a bibliográfiai leírásnak.

Az interneten közzétett szövegeknél fel kell tüntetni a szerzőt (lehet személy vagy szervezet), a közlemény címét (szerző hiányában ez kerül a hivatkozás elejére), a weboldal címét, a megjelenés dátumát, valamint az irodalomjegyzékben az elérési útvonalat is. Az elérési útvonal (link) lábjegyzetben nem szerepelhet kiírva. Teljesen általános linkeket, pl. egy szervezet honlapjának címét, szükségtelen megadni az irodalomjegyzékben.

A tanulmány végén közölni kell a felhasznált irodalmak jegyzékét, amely kizárólag a lábjegyzetben vagy ábra, illetve táblázat forrásmegjelölésében hivatkozott műveket tartalmazhatja ábécérendbe sorolva.

 

Lábjegyzetben:   1 Heather Patterson: A Poppy Is to Remember. Markham, Scholastic Canada, 2005. 33. 2 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. kötet. Budapest, Hornyánszky Viktor, 1914. 122. 3 Gárdos Péter: Előszó. In Gárdos Péter (szerk.): Tanulmányok a fiduciárius biztosítékok köréből. Budapest, HVG-ORAC, 2010. 11. 4 Karel Bartošek: A történelem visszatérése – cseh módra. Világosság, 34. (1993), 1. 10–15. 5 Louis D. Brandeis – Samuel D. Warren: The Right to Privacy. Harvard Law Review, 4. (1890), 5. 193–220. 6 Jean-Pierre Changeux – Paul Ricoeur: Ce qui nous fait penser – la nature et la règle. Paris, Odile Jacob, 1998. 7 José E. Aguilar Chiu et al. (szerk.): The Paulist Biblical Commentary. New York, Paulist, 2018. 8 John Dewey: Logic. The Theory of Inquiry. New York, Henry Holt, 1938. 9 Christoph E. Düllmann et al. (szerk.): Nuclear Physics A. Special Issue on Superheavy Elements. Oxford, Elsevier, 2015. 11 Robert L. Stevenson: A gázlámpák védelmében. Ford. Zubreczky György. In Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai. Budapest, Európa, 1967. 413–416. 12 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XVI. kötet. Budapest, Hornyánszky Viktor, 1914. 13 Róka Gedeon – Kulin György (szerk.): Csillagászati kisenciklopédia. Budapest, Gondolat, 1969. 14 Vászonyi Jenő: Közgazdasági széljegyzetek. Az Est, 1926. április 29. 8. 15 Klaus Wettig (szerk.): »Ich wohne nicht in stehenden Gewässern«. Der politische Günter Grass. Göttingen, Steidl, 2018. 16 Csink Lóránt: Mikor legyen a jogrend különleges? Iustum Aequum Salutare, 13. (2017), 4. 7–16. 17 Techet Péter: Tényleg Carl Schmittet kell olvasni, hogy megértsük a járványhelyzetet? Azonnali, 2020. április 8. 18 Pinar Tremblay: Turkey’s State Religious Body Undermines Anti-Coronavirus Efforts. Al-monitor, 2020. április 7. 19 Robert Birnbaum – Georg Ismar: Schäuble will dem Schutz des Lebens nicht alles unterordnen. Der Tagesspiegel, 2020. április 26. 20 Európai Bizottság: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális menetrend.  COM(2010)245 végleges (2010. március 19.). 21 Európai Központi Bank: Monetáris politikai döntések (2020. március 12.). 22 OECD: COVID-19 and Africa: Socio-Economic Implications and Policy Responses (2020. május 7.). 23 IMF: Ghana. IMF Country Report, no. 19/367 (2019. december). 24 Paul Collier: Africa’s New Economic Opportunities. In Célestin Monga – Justin Yifu Lin (szerk.): The Oxford Handbook of Africa and Economics. I. kötet. Context and Concepts. Oxford, Oxford University Press, 2015. 473–482. 25 MetroPOLL Araştırma [@metropoll]: Turkey’s Pulse July 2020 [Tweet]. Twitter, 2020. augusztus 7. 26 L’Autorité rend son avis sur la publicité en ligne. Autorite de la concurrence, 2018. március 6. 27 Eleonora Ocello – Cristina Sjödin: Microsoft/LinkedIn. Big Data and Conglomerate Effects in Tech Markets. Competition Merger Brief, (2017), 1. 2. 28 Barabási Albert-László [@Albert-Laszlo Barabasi]: Július végén, amikor hazaköltöztem Magyarországra, olyan üdítő volt újra normálisan élni… [Idővonal-bejegyzés]. Facebook, 2020. szeptember 8.

 

Lábjegyzetben második említéstől röviden:   1 Czuczor Gergely: Paprikás versek – a magyar nép épülésére. Budapest, Szent István Társulat, 1896. 11. 2 Jedlik Ányos: Hőtan. Budapest, Műszaki, 1990. 3 Jedlik (1990): i. m. 17. 4 Kazinczy Ferenc: Magyar ország geographica. Kassa, Landerer, 1775; Kazinczy Ferenc: Az amerikai Podocz és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése. Kassa, Landerer, 1776; Kazinczy Ferenc: Lanassza. In Endrődy János (szerk.): A magyar játékszín. IV. kötet. Pest, [k. n.], 1793. 5 Czuczor (1896): i. m. 12. 6 Kazinczy (1793): i. m.; Kazinczy (1775): i. m. 8–9, 11, 13; Kazinczy (1776): i. m. 6.   Ábra/táblázat forrásmegjelölésében (ha korábban még nem hivatkozta lábjegyzetben sem):   […] Forrás: Jedlik Ányos: Hőtan. Budapest, Műszaki, 1990. 24.   […]   Forrás: Jedlik (1990): i. m. 25.

 

A felhasznált irodalomban [az adott példa által bemutatott típus, eset – nem része a hivatkozásnak]:   Barabási Albert-László [@Albert-Laszlo Barabasi]: Július végén, amikor hazaköltöztem Magyarországra, olyan üdítő volt újra normálisan élni… [Idővonal-bejegyzés]. Facebook, 2020. szeptember 8. Online: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10164024229080612&set=a.10150450744610612&type=3 [idővonal-bejegyzés] Bartošek, Karel: A történelem visszatérése – cseh módra. Világosság, 34. (1993), 1. 10–15. [hagyományos, nyomtatott megjelenésű periodika] Birnbaum, Robert – Georg Ismar: Schäuble will dem Schutz des Lebens nicht alles unterordnen. Der Tagesspiegel, 2020. április 26. Online: www.tagesspiegel.de/politik/bundestagspraesident-zur-corona-krise-schaeuble-will-dem-schutz-des-lebens-nicht-alles-unterordnen/25770466.html [online periodika] Brandeis, Louis D. – Samuel D. Warren: The Right to Privacy. Harvard Law Review, 4. (1890), 5. 193–220. [többszerzős cikk] Changeux, Jean-Pierre – Paul Ricoeur: Ce qui nous fait penser – la nature et la règle. Paris, Odile Jacob, 1998. [a kiadás helye a kiadás nyelve szerint közlendő, nem fordítható magyarra] Chiu, José E. Aguilar – Richard J. Clifford – Carol J. Dempsey ؘ– Eileen M. Schuller – Thomas D. Stegman – Ronald D. Witherup (szerk.): The Paulist Biblical Commentary. New York, Paulist, 2018. [több szerkesztő által jegyzett kötet] Collier, Paul: Africa’s New Economic Opportunities. In Célestin Monga – Justin Yifu Lin (szerk.): The Oxford Handbook of Africa and Economics. I. kötet. Context and Concepts. Oxford, Oxford University Press, 2015. 473–482. Online: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199687114.013.2 [DOI-számmal rendelkező könyvfejezet] Csink Lóránt: Mikor legyen a jogrend különleges? Iustum Aequum Salutare, 13. (2017), 4. 7–16. Online: http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20174sz/01b_Csink_IAS_2017_4.pdf [online is elérhető periodikában megjelent cikk] Dewey, John: Logic. The Theory of Inquiry. New York, Henry Holt, 1938. [önálló kötet alcímmel] Düllmann, Christoph E. – Rolf-Dietmar Herzberg – Witold Nazarewicz – Yuri Oganessian (szerk.): Nuclear Physics A. Special Issue on Superheavy Elements. Oxford, Elsevier, 2015. Online: www.sciencedirect.com/journal/nuclear-physics-a/vol/944/suppl/C [folyóirat különszám] Gaszt Csaba: A mesterséges intelligencia szabályozási kérdései, különös tekintettel a robotikára. Infokommunikáció és Jog, (2019), 1. 21–26. [évfolyamjelzet nélküli folyóiratban megjelent cikk] Európai Bizottság: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális menetrend.  COM(2010)245 végleges (2010. március  19.). Online: https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0245:FIN:HU:PDF [európai uniós döntés-előkészítő dokumentumok] Európai Központi Bank: Monetáris politikai döntések (2020. március 12.). Online: www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.mp200312~8d3aec3ff2.hu.html [európai uniós egyéb dokumentumok, pl. sajtóközlemények] Gárdos Péter: Előszó. In Gárdos Péter (szerk.): Tanulmányok a fiduciárius biztosítékok köréből. Budapest, HVG–ORAC, 2010. 7–16. [gyűjteményes kötetben megjelent fejezet/tanulmány] IMF: Ghana. IMF Country Report, no. 19/367 (2019. december). Online: https://doi.org/10.5089/9781513523347.002 [a közlemény szerzője egy szervezet] L’Autorité rend son avis sur la publicité en ligne. Autorite de la concurrence, 2018. március 6. Online: www.autoritedelaconcurrence.fr/fr/communiques-de-presse/lautorite-rend-son-avis-sur-la-publicite-en-ligne [beazonosítható szerző nélküli közlemény] MetroPOLL Araştırma [@metropoll]: Turkey’s Pulse July 2020 [Tweet]. Twitter, 2020. augusztus 7. Online: https://twitter.com/metropoll/status/1295249870832508928 [tweet] Ocello, Eleonora– Cristina Sjödin: Microsoft/LinkedIn. Big Data and Conglomerate Effects in Tech Markets. Competition Merger Brief, (2017), 1. 1–6. Online: https://doi.org/10.2763/97672 [évfolyamjelzet nélkül] OECD: COVID-19 and Africa: Socio-Economic Implications and Policy Responses (2020. május 7.). Online: www.oecd.org/coronavirus/policy-responses/covid-19-and-africa-socio-economic-implications-and-policy-responses-96e1b282 [a közlemény szerzője egy szervezet] Patterson, Heather: A Poppy Is to Remember. Markham, Scholastic Canada, 2005. Róka Gedeon – Kulin György (szerk.): Csillagászati kisenciklopédia. Budapest, Gondolat, 1969. Stevenson, Robert L.: A gázlámpák védelmében. Ford. Zubreczky György. In Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai. Budapest, Európa, 1967. 413–416. [szerkesztő nélküli gyűjteményes műben megjelent mű] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. kötet. Budapest, Hornyánszky Viktor, 1914. Techet Péter: Tényleg Carl Schmittet kell olvasni, hogy megértsük a járványhelyzetet? Azonnali, 2020. április 8. Online: https://azonnali.hu/cikk/20200408_tenyleg-carl-schmittet-kell-olvasni-hogy-megertsuk-a-jarvanyhelyzetet Tremblay, Pinar: Turkey’s State Religious Body Undermines Anti-Coronavirus Efforts. Al-monitor, 2020. április 7. Online: www.al-monitor.com/pulse/originals/2020/04/turkey-religious-body-diyanet-mired-coronavirus-controversy.html Vászonyi Jenő: Közgazdasági széljegyzetek. Az Est, 1926. április 29. 8. Wettig, Klaus (szerk.): »Ich wohne nicht in stehenden Gewässern«. Der politische Günter Grass. Göttingen, Steidl, 2018. Voltaire: Candide vagy az optimizmus. Budapest, Európa, [1759] 2005. [klasszikus művek eredeti megjelenési éve szögletes zárójelben közlendő]

 

3.7. Számok

Az évszázadok számát arab, a háborúk sorszámát római számokkal kell írni.

 

A mértékegységeket rövidítve kell írni (méter – m, kilogramm – kg), 1000-ig nem használunk a helyi értéknél sem pontot, sem vesszőt, sem szóközt, 10 000 felett nem törő szóközt kell alkalmazni. A műszaki szövegekben a számokat nem írjuk ki betűvel, nem műszaki szövegekben a magyar helyesírásnak megfelelően. 

 

3.8. A zárójelek hierarchiája

A zárójelek sorrendje: ([{}]).