Nemzetbiztonsági Szemle

A csehszlovák állambiztonságtól a Szlovák Információs Szolgálatig

2023-12-13T07:54:38+01:00

Az egykori szocialista blokk államaiban működő titkosszolgálatok működésével, szervezetével kapcsolatos információk felkutatása, elemzése jelen idő tájt is az érdeklődés középpontjában áll. A források hiányából, elérhetőségének nehézségeiből adódóan minden szakmai és tudományos közlemény, publikáció megjelenése újabb lehetőség az ismeretszerzésre. Ez a tanulmány rövid betekintést nyújt abba a folyamatba, hogyan és milyen út vezetett – a Csehszlovákia állambiztonsági szervezetét létrehozó kassai kormányprogramtól – Szlovákia egyetlen civil nemzetbiztonsági szolgálatának, a Szlovák Információs Szolgálatnak (SIS) a megalakulásáig. A totalitárius rendszer időszaka mellett bemutatja továbbá az átmenet időszakának fontosabb szervezeti változásait, valamint a Szlovák Információs Szolgálat létrejöttének körülményeit, működésének jellemzőit.

Gondolatok a magánbiztonsági szektor humánkockázat-kezeléséről

2023-12-11T21:36:02+01:00

A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a nemzet biztonságát fenyegető tényezők elleni fellépése szinte minden esetben csak megfelelő együttműködések esetén lehet sikeres. Ezen együttműködők közül egyre nagyobb hangsúlyt kap a magánbiztonsági szféra, amire tekintettel fontos, hogy figyelmünket ráirányítsuk a biztonság megteremtésének ezen nem állami szereplőire, a rendészet speciális szerveire, „perifériáira”, a hagyományosnak is nevezhető rendészeti felfogástól eltérő módszereik alkalmazására. Tanulmányunkban a hatósági jogkörrel nem rendelkező magánbiztonsági szektorban megvalósuló – esetenként akár nemzetbiztonsági rizikófaktorként is jelölhető – humán kockázatok kezelésének elméleti hátterét vizsgáljuk meg, bepillantást adva a magánszektor sokak által csak kevéssé ismert tevékenységébe.

Az operatív (külső) figyelés az állambiztonság időszakában – esettanulmány

2024-01-19T10:48:23+01:00

Az esettanulmány egy osztrák kereskedő esetén keresztül vizsgálja az állambiztonsági szolgálatok egyik fontos titkos információgyűjtési módszerét, a külső figyelést. Miután a kémelhárítás felismerte az osztrák férfi gyanús viselkedését, titkos nyomozást indított ellene 1975-ben. A titkos nyomozás célja a kémkedésre utaló gyanú megerősítése vagy kizárása volt. Ennek érdekében a magyar állambiztonsági szolgálat a titkos nyomozás számos eszközét alkalmazta, köztük az operatív (külső) figyelést. A szerző az esetet korabeli dokumentumok felhasználásával dolgozta fel, mégpedig az állambiztonsági szolgálat az ügyben készített dokumentumai és jelentései felhasználásával. Így az olvasó számára pontos képet nyújt a titkosszolgálat egykori működéséről, valamint egyik munkamódszerének alkalmazásáról és eredményeiről.

Online manipuláció: a humán döntéshozás meghackelése és manipulációs technikák a digitális világban

2024-02-03T23:05:37+01:00

A Cambridge Analytica botránya óta sok vita folyik az online manipulációról a tudományos életben. Elkezdtük megérteni az online manipuláció mechanizmusát – hogyan működik együtt a viselkedéstudomány, a big data technológia és a mikrotargeting –, de csak találgatni tudunk a hatékonyságáról. Ebben a tanulmányban néhány, az elmúlt évekből vett példán keresztül szemléltetem a manipuláció fogalmát, hogy bepillantást nyerjünk a tömeges online politikai manipuláció mechanizmusába: hogyan működik, miért nem hasonlítható össze a hagyományos reklám- vagy médiamanipulációval? Melyek a folyamat kulcsfontosságú elemei? Röviden bemutatom a big data és az adatbányászat területét és módszereit, valamint azt a folyamatot, amely az algoritmust biztosítja, lehetővé teszi a mikrotargetinget.

A klasszikus biometriától, biostatisztikától az automatikus biometrikus személyazonosság-ellenőrzésig

2024-03-14T10:45:34+01:00

A biometria módszerei a 20. század végéig jellemzően a közigazgatási, bűnüldözési, határvédelmi vonatkozású folyamatok, eljárások keretében nyertek széles körű alkalmazást. Azonban ma már számos területen és nagyon különböző célból használják azonosság-ellenőrzésre biometrikus tulajdonságainkat, jellemzőinket. A tanulmány bemutatja a biometria kapcsolatát különböző tudományokkal, azt a folyamatot, amelynek során a biometria a biostatisztika, a matematika, a biológia és az élettudomány megfelelő eredményeit felhasználja. Ismerteti a biometria különböző evolúciós definícióit, és felvázolja azt a történelmi fejlődési folyamatot, amely során a biometria különböző módszereit a bűnüldözés területén vizsgálni, alkalmazni kezdték, és ahogy a számítástechnika fejlődésével, a mesterséges intelligencia alkalmazásával a biometrikus módszerek új szintre léptek. Elemzi a különféle biometriai jellemzőket, tulajdonságokat és a módszerek kiválasztási szempontjait, és bemutatja a mesterséges intelligencia szerepét. Felhívja a figyelmet a biometrikus azonosság-ellenőrzés, a hitelesítés és a felismerés helyes értelmezésére és a téma még megoldandó szabályozási, etikai problémáira.