Nemzetbiztonsági Szemle

A titkosszolgálati szféra evolúciója a Koszovói Köztársaságban

Lángné Petruska Szidónia — Fri, 28 Feb 2025 00:00:00 +0100

A Koszovói Hírszerző Ügynökség – a koszovói albánság első és eddigi egyetlen, a demokratikus normák szerint működő titkosszolgálata – felállítása a függetlenség 2008-as kikiáltását követően kezdődött meg. Mandátuma kiterjed a polgári hírszerzésre és elhárításra is, utóbbi terén azonban napjainkig partnerintézményeire hagyatkozik. Működését 2020-ig változatos botrányok kísérték, amelyek megerősítették a „háborús elit” általi politikai befolyásoltságára utaló feltételezéseket. A 2021-es koszovói politikai elitváltás óta az intézmény megítélése jelentősen javult. Az ukrajnai háború kitörése és ezzel is összefüggésben a Szerbia általi fenyegetettségérzet növekedése újabb lendületet adott a szféra fejlesztésének, akár már 2024-ben elfogadhatják a Védelmi Hírszerző és Biztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló törvényt. A koszovói titkosszolgálati szféra fejlődését, kiteljesedését az „elsődleges ellenségnek” tekintett Szerbia (és támogatói) mellett a koszovói albánok egy része is ellenérzésekkel szemléli, a korábbi „földalatti” titkosszolgálataik ugyanis vélhetően jelentős szerepet játszottak az egyes politikai érdekköreik közötti, Koszovó feletti uralomért folyó erőszakos küzdelemben.

Az argentin nemzetbiztonsági szolgálatok helyzete 1983-tól napjainkig

Bács Zoltán György — Fri, 28 Feb 2025 00:00:00 +0100

Az argentin nemzetbiztonsági szolgálatok – az egy intézmény keretein belül működő elhárítás és hírszerzés – elmúlt néhány évtizedre visszanyúló szakmai feldolgozása, a buktatókkal teli fejlődés bemutatása a magyar szakirodalomban még hiányos. Talán, az időszak sajátos, retrospektív vizsgálata megadhatja a kellő lökést a világ nyolcadik legnagyobb országában a mai napig is fontos, leggyakrabban politikailag erősen motivált szerepet játszó szolgálatok tevékenységének megismeréséhez.

A tanulmány célja bemutatni a nemzetbiztonsági tevékenység helyét és megítélését Argentínában, valamint bemutatni a diktatúrából a demokráciába való átmenet során elkövetett jogsértések és bűncselekmények némelyikét, és egy megtörtént eset kapcsán rávilágítani a szolgálatoknak a politika perifériáján betöltött, nem mindig egyértelmű szerepére.

Olaszország információs rendszere, avagy az olasz nemzetbiztonsági szféra demokratikus reformja és felépítése

Solti István — Fri, 28 Feb 2025 00:00:00 +0100

A szerző tanulmányában bemutatja Olaszország titkosszolgálati szervezetei átalakulásának lényeges mérföldköveit a hidegháború idején és az azt követő időszakban. A szerző a téma kifejtésénél az olasz állambiztonsági majd nemzetbiztonsági szervezetek tevékenységét szabályozó nyilvános jogszabályok meghatározó rendelkezéseire támaszkodik. Így megvizsgálja a 801/1977. és a 124/2007. sz. törvények jelentősebb újdonságait és trendfordító jogi szabályait. A jogszabályi rendelkezések magyarázásához felhasználja az 1990 előtti olasz szolgálatok jellemzőinek kimutatásakor a magyar állambiztonsági és a szocialista partnerszolgálatok által készített korabeli jelentéseket, tájékoztató anyagokat és feljegyzéseket. A modern kori szolálatok esetében a jelenleg hatályos törvény és annak belföldi értelmezése adja a kiindulópontot.

A tanulmány célja az olasz nemzetbiztonsági struktúra jelenlegi helyzetének, feladat- és szervezeti rendszerének, valamint irányítási és ellenőrzési struktúrájának bemutatása.

A cseh nemzetbiztonsági rendszer változásai az elmúlt évtizedben

Benedek Márta — Fri, 28 Feb 2025 00:00:00 +0100

A cseh nemzetbiztonsági rendszer jelentős változáson ment át az elmúlt évtizedben, ami volumenében a rendszerváltás utáni időszakhoz mérhető. Akkor kialakultak a nemzetbiztonsági rendszer alapjai, amelyek több alkalommal finomhangoláson mentek keresztül. Az elmúlt évtizedben megerősödtek a törvényi keretek, illetve az ellenőrzés mechanizmusai, növelve a szféra átláthatóságát amellett, hogy a rendszer egészének választ kellett adnia, és igazodnia kellett az átalakuló világrend kihívásaihoz. Az alkalmazkodás és a válaszkeresés napjainkban is tart, így a tanulmány egy változás alatt álló, ugyanakkor jól definiálható keretrendszert mutat be.

Az állam működése szempontjából kiemelten fontos orosz különleges és titkosszolgálatok bemutatása napjainkban a működésüket meghatározó jogszabályok alapján

Németh Gyula — Fri, 28 Feb 2025 00:00:00 +0100

A Szovjetunió felbomlását követően az orosz különleges és titkosszolgálatok (szolgálatok) életében – ahogy az állam és a gazdaság szinte minden területén – a folyamatos átstrukturálások voltak a jellemzők, az új állami intézmények kialakítása és a meglévők átalakítása hosszú időt vett igénybe. Az új jogi és adminisztratív struktúrák kidolgozása és bevezetése prioritást élvezett, és a szolgálatok szabályozása ennek a folyamatnak csak egy része volt. Jelen publikáció célja, hogy bemutassa Oroszország szolgálatainak helyét és szerepét az államban a működésüket meghatározó jogszabályok alapján.

Izrael titkosszolgálatainak leghíresebb műveletei

Rémai Dániel József — Fri, 28 Feb 2025 00:00:00 +0100

Izrael Állam titkosszolgálatai a világ egyik legzártabb és legrejtélyesebb nemzetbiztonsági rendszerét alkotják. A tanulmány célja az volt, hogy az izraeli titkosszolgálatok válogatott műveletei alapján betekintést nyújtson a szervezetek működésébe, feladatköreibe, fejlődésébe és az általuk alkalmazott módszerek fejlődésébe. Az elemzett esettanulmányok különféle műveleti típusokat ölelnek fel, beleértve a klasszikus hírszerzést, ipari kémkedést, célzott likvidálásokat, szabotázst, túszmentést, valamint a legmodernebb technológiák, mint a kiberműveletek alkalmazását.

A tanulmány részletesen tárgyalja a műveletekről elérhető és ellenőrizhető információkat, vizsgálja ezek eredményességét, hatását a szervezetekre, Izrael és a régió biztonságára. Az esettanulmányok mentén haladva nem titkolt cél, hogy rendszerbe foglaljuk az olvasó számára az izraeli nemzetbiztonsági szervek tevékenységét különböző elemzési dimenziók mentén, mint a földrajzi hatáskör, a műveletek típusai vagy a motiváció. Előbbiek mellett „szórakoztató” elemként építettünk be némi „popkulturális kitekintést”, amely az adott műveletek esetében ajánl könyveket, dokumentum és fikciós filmfeldolgozásokat, törekedve az igazi kuriózumok felvonultatására.

Kanada titkosszolgálati rendszere

Varga Márton — Fri, 28 Feb 2025 00:00:00 +0100

Kanada a NATO tagjaként Magyarországgal közös szövetségi rendszerben van, mégis, az Amerikai Egyesült Államokkal vagy az Egyesült Királysággal összehasonlítva kevés ismeretünk van titkosszolgálatának működéséről. Pedig a kanadai hírszerzés története hosszú múltra tekint vissza. Fejlődésében találunk úttörő vállalkozásokat, de súlyos botrányokat egyaránt. Jelen tanulmány rövid áttekintést nyújt arról, hogy miként vált a kanadai hírszerzés az irreguláris lovas felderítőkből a világ egyik legjelentősebb hírszerző közösségének tagjává, bemutatva a mai kanadai hírszerző közösség felépítését.

„Partout où nécessité fait loi”

Kovács Tamás — Fri, 28 Feb 2025 00:00:00 +0100

Franciaország az Egyesült Nemzetetek Szervezet Biztonsági Tanácsának állandó, vagyis vétójoggal rendelkező tagja, nemkülönben az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) meghatározó tagországa. Franciaország lénygében Nagy Károly óta a kontinens, illetve a 18. századtól a világ egyik meghatározó nagyhatalma. Igaz ez még akkor is, ha befolyásának nagysága és erőssége időben változó és erősen hullámzó. A francia gloire és nagyhatalmi pozíció érzete legalább annyira fontos a mai francia társadalomnak is, mint a „köztársaság eszméjének”, a „szabadság, egyenlőség, testvériség” hármassága. Azzal azonban a francia vezetés mindig is tisztában volt, hogy Franciaország nemzetközi pozícióinak megtartásához, további erősítéséhez nélkülözhetetlenek a hatékony titkosszolgálatok.

Felderítés, hírszerzés és információgyűjtés a nemzetközi szervezeteknél

Boda József — Fri, 28 Feb 2025 00:00:00 +0100

A tanulmány a nemzetközi szervezeteknél folyó felderítő tevékenyéget, hírszerző és információgyűjtő munkát mutatja be, a teljesség igénye nélkül.

The Question of the International Isolation of the Russian Federation

Andrékó Gábor — Fri, 28 Feb 2025 00:00:00 +0100

On 24 February 2022, the Russian Federation launched what is called in Russian political jargon as a ‘special military operation’ against Ukraine. In response to Russia’s war against Ukraine, the United States of America and developed Western countries have introduced individual and economic sanctions against Russian natural and legal persons. Barely a year after the outbreak of the conflict in Ukraine, by 2023 Russia had already become the most sanctioned country in the world[1], and with 14,081 active sanctions, it won a dubious victory by surpassing the combined results of the seven most sanctioned countries. Based on the large number of sanctions, Russia should have been isolated in international economic and political relations, but despite expectations, the Russian economy and politics survived the ordeal by 2024. The study examines Russia’s attempted international isolation.