Nemzetbiztonsági Szemle

The Collapse of the Ottoman Empire:

Mustafa Burak Şener — Wed, 21 Aug 2024 00:00:00 +0200

One of the largest empires in world history, the Ottoman Empire had its golden age in the 16^thcentury. However, in this period, when the Ottoman Empire was the strongest and unbeatable, some problems began to occur. The empire, which could not keep up with the developments and innovations in the world required by the period, collapsed over the centuries due to its weak internal structure. In the meantime, Europeans found new trade routes and colonised many places with geographical discoveries, advanced in science, art, and technology with the Age of Enlightenment, mechanised with the Industrial Revolution, and democratised with the French Revolution. While all those developments took place in Europe, the Ottoman Empire could not provide the necessary modernisation. In this direction, with its weakened internal structure in the military, economic, political, administrative, and educational fields, it could not prevent that process. Thus, it gradually became a state that fall behind in every area from Europe over the centuries and eventually collapsed. Accordingly, this study has comprehensively analysed the Ottoman disintegration process, which had started in the 16^th century, by considering the significant historical developments in Europe and the gradually weakening Ottoman internal structure.

Kritikus rendszerelemek jellemzői, azok kijelölése, valamint azok védelme

Szénási Imre — Wed, 21 Aug 2024 00:00:00 +0200

Globalizált világunkban a kritikus rendszerelemek vagy más néven a kritikus infrastruktúrák védelme egyre nagyobb figyelmet kap. A tanulmányban megvizsgálom a kritikus infrastruktúrák védelmére a 21. században létrejött szabályozást az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Magyarország szempontjából. A kritikus rendszerelemek védelme hazánkban alapvetően a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának hatáskörébe tartozik, azonban lehetnek olyan esetek, amikor nem a Belügyminisztérium, hanem a Magyar Honvédség látja el ezeket a feladatokat. Az őrzés-védelmi feladat e formája egyáltalán nem könnyű. Napjainkban megjelentek néhány évtizeddel ezelőtt még egyáltalán nem létező nyílt információforrások. Segítségükkel az őrzött kritikus infrastruktúra elleni támadás viszonylag egyszerűen megtervezhető, akár amatőrök számára is. A tanulmányban az orosz–ukrán háborúból származó példákat mutatok be arra, hogy egyszerű felhasználók is milyen hatékonyan támogathatják a hadseregek harcát, hogyan igazolhatják vagy cáfolhatják a propaganda állításait kizárólag az internet felhasználásával. Megfogalmaztam egy javaslatot az aktív és tartalékos katonák információtudatosságra való felkészítésére. A kutatásom során nyílt forrásokra támaszkodtam, a témához tartozó szakirodalom, a sajtóban megjelent források, valamint a jogszabályok analízisét és elemzését végeztem el.

Lehetőségek a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatos integrált kormányzati tájékoztatás és a nemzetbiztonsági megközelítés erősítésére

Márton Balázs — Wed, 21 Aug 2024 00:00:00 +0200

A nemzetközi terrorizmus súlyos kihívást jelent az Európai Unióban. Annak ellenére, hogy Magyarországon alacsony a nemzetközi terrorizmusból fakadó kockázat, a globális és a regionális biztonságpolitikai folyamatok azt vetítik előre, hogy fokozni kell a nemzetközi terrorizmus elleni nemzeti erőfeszítéseket. Ezeknek a részét képezik a nemzetbiztonsági megközelítést igénylő felderítési, koordinációs és kormányzati tájékoztatási feladatok. Az integrált kormányzati tájékoztatás eléréséhez az általános hatáskörű nemzetbiztonsági fúziós központ létrehozása érdemi előrelépés, azonban a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatos információmegosztás, koordináció és kormányzati tájékoztatás rendjében fennmaradt néhány párhuzamosság és átfedés. A vonatkozó jogszabályok, valamint az érintett szervek feladat- és hatáskörének pontosítása mellett, a Terrorellenes Koordinációs Bizottság biztonsági architektúra szerveitől való függetlenítése megfelelő lehet ezek korrekciójára. Nemzetközi példa igazolja, hogy egy különös hatáskörű fúziós szerv felállításának van létjogosultsága. Megfontolandó volna a bizottság mellett egy ilyen szervként funkcionáló állandó titkárságot szervezni, amely egyfelől elősegítheti, hogy a bizottság független, teljes körű, objektív és integratív módon láthassa el a döntéstámogató feladatait, sőt akár arra is alkalmas lehet, hogy a nemzetközi terrorizmust mint egyre nagyobb biztonsági kihívást láthatóbbá tegye.

A Kínai Népköztársaság feltételezett kiberhírszerzési műveleteinek értékelése:

Lendvai Tünde — Wed, 21 Aug 2024 00:00:00 +0200

A tanulmány kutatási célkitűzése, hogy áttekintést adjon a Kínai Népköztársaság kiberhírszerzési tevékenységének nemzetközi relációban megjelenő helyéről és szerepéről, eszközrendszeréről. A szekunder források feldolgozása kvalitatív módszerrel valósult meg, kiegészítve olyan esetpéldák elemzésével, amelyek jól szemléltetik az elmúlt 5–7 év során nyilvánosan attributált, feltételezhetően kínai kibertéri hírszerző műveletek cél- és eszközrendszerét. Az Egyesült Államokat érő, 2015 után megindított műveleteket (a Marriott Szállodaláncot, az Equifax hitelminősítőt és az Anthem Biztosítót ért incidensek) gazdasági, technológiai és politikai előnyök megszerzése motiválta. A megszerzett adatok felhasználhatók adatigényes technológiák és speciális IoT-eszközök fejlesztési és piackutatási szakaszában. Az incidensek kapcsán az USA nyomozó szervei rávilágítottak egy átfogó kínai kiberhírszerzési kampány eshetőségére. A nemzetbiztonsági kockázatok közt megjelenik a piaci szereplőktől megszerzett adatbázisok kombinálhatósága a szövetségi alkalmazottak személyi ügyeit kezelő hivataltól 2015-ig megszerzett (OPM-adatlopás) érzékeny információkkal és személyes adatokkal.

Új képzési módszerek alkalmazásának tapasztalatai a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál

Horváth Ferenc — Wed, 21 Aug 2024 00:00:00 +0200

A technikai lehetőségek fejlődése, az új generációk munkaerőpiacra lépése, illetve az elmúlt évek pandémiás kihívásai együttesen olyan közeget teremtettek, amelyek nélkülözhetetlenné tették, hogy a hagyományos oktatási megoldások mellett új szemléletű képzési módszerekkel próbáljuk meg biztosítani a pályára lépők számára a betanulást, illetve a már polgári nemzetbiztonsági pályán lévők számára a továbbképzési lehetőségeket. A hagyományos paradigma szerint a pályakör betöltéséhez szükséges ismereteket elméleti oktatással, előadásokkal, jegyzetekkel, vizsgákkal kell biztosítani, miközben szigorúan ellenőrizni kell a részvételt, a felkészülést és a számonkérés tisztaságát. Egy lépést jelent előre, de érdemi változást önmagában nem hoz, amikor ugyanezeket a megoldásokat elektronikus felületekre helyezik át. Az igazi áttörést az jelenti, amikor magukat a tanulókat, az ő igényeiket és sajátosságaikat sikerül fókuszba helyezni. Amikor a tanulásra szorítás helyett a tanulás lehetőségének felhasználóbarát megteremtése válik elsődlegessé. Az ismeretátadás helyett a kompetenciafejlesztés, a közlés helyett az interakció, a beszéd helyett a multimodális megtapasztalás, a kötelezés helyett a gamifikáció, az emlékezettesztelés helyett a gyakorlati alkalmazás, az oktatói hatalom helyett a partneri bevonás. A tanulmány az új képzési módszerekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatainkat foglalja össze.