Nemzetbiztonsági Szemle

A dezinformáció elleni fellépés a NATO stratégiai kommunikációjában

Torda Péter — Thu, 08 May 2025 00:00:00 +0200

A 2014-ben Ukrajnával szemben megindított orosz agressziót követően a hibrid hadviselés elleni küzdelem, és különösen az Oroszország által folytatott ellenséges információs és dezinformációs kampányokkal szembeni fellépés, lett a NATO stratégiai kommunikációs képességfejlesztés legfontosabb mozgatórugója. A NATO dezinformációellenes fellépése defenzív és offenzív kommunikációs tevékenységeken, illetve a partnerekkel folytatott együttműködésen keresztül valósul meg. A szövetséges államok lakosságának dezinformációkkal szembeni védelmében a nemzeti szintű intézkedések élveznek prioritást, a NATO információs és kommunikációs tevékenysége csak másodlagos szerepet tölt be. Ugyanakkor, a NATO stratégiai kommunikációs elvek és gyakorlatok átültetésével és adaptálásával megteremthető egy nemzeti katonai stratégiai kommunikációs, és ezen belül dezinformációellenes, képesség keretrendszere. Ez a lehetőség a Magyar Honvédség számára is adott, amelynek különös jelentőséget ad, hogy a hazai stratégiai kommunikációs képességek fejlesztését Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája és Nemzeti Katonai Stratégiája is előirányozza.

Nemzetbiztonság v. eljárási garanciák

Csatlós Erzsébet — Thu, 08 May 2025 00:00:00 +0200

A titkosszolgálatok tevékenységük specifikumából adódóan minősített adatokat kezelnek, amelyek elérhetőségét korlátozzák a nemzetbiztonság érdekére hivatkozva. Az idegenrendészeti hatóságok és titkosszolgálatok között ugyanakkor olyan együtt döntési kapcsolat van, amely az ügy érdemére kiható, és az egyén számára az indokolt hatósági döntéshez való jog sérelméhez vezet az, ha nem fér hozzá a rá vonatkozó döntés alapjául szolgáló iratokhoz. Ebből eredően az őt megillető jogorvoslat gyakorolhatósága a minősített információkhoz való hozzáférés nehézségével egyenes arányban csökken, sőt, sokszor ellehetetlenül, mindezzel együtt pedig az eljárás tisztességes volta kérdőjeleződik meg, amely a jogállami alapértékeket erodálja. Egymásnak feszül tehát két alapérték: a nemzetbiztonság és az eljárási garanciarendszer, a kérdés, hogy melyik és mennyiben kerekedhet a másik fölé. Ennek kapcsán a magyar joggyakorlat a közelmúltban ennek kapcsán éles kritikát kapott, amikor az Európai Bíróság a GM-ügyben kijelentette, hogy az eljárásoknak a nemzetbiztonságot is szem előtt kell tartaniuk, de hangsúlyozta a hatékony jogorvoslathoz való jogot és az indokolási kötelezettséget. A minősített adatokat tartalmazó iratok megtekintése, a döntésekkel szembeni jogorvoslati rendszer olyan bonyolult, egymástól teljesen független és nem kapcsolódó eljárások halmazát jelenti, amelynek végső soron a kimenete az, hogy az eljárás alapjául szolgáló tények – amelyek megismerhetősége is kifejezetten nehézkes – nem tehetők a jogorvoslati eljárás során vitássá.

Valahol messze délen… különleges államérdek

Prantner Zoltán — Thu, 08 May 2025 00:00:00 +0200

A Német Demokratikus Köztársaság szinte mindvégig kiemelt figyelmet szentelt az 1967-ben függetlenné vált dél-jemeni államnak, amelynek fejlődésébe/fejlesztésébe kezdettől fogva aktív szerepet vállalt. Ebben a széles körű segítségnyújtásban központi szerepet játszott a keletnémet Állambiztonsági Minisztérium, amely tanácsadói/szakértői csoportok kiküldésével és ádeni állomásoztatásával támogatta a dél-jemeni biztonsági apparátus kiépülését, majd pedig utóbbi működési hatékonyságának növelését. Jelen tanulmány célja ennek a folyamatnak a bemutatása a kezdetektől 1990-ig, amikor a két megosztott ország mindegyike – bő öt hónap különbséggel – beolvadt testvérállamába és megszűnt létezni. A szerző ennek kapcsán kitér a két állam együttműködésének politikai hátterére, a Stasi szerepére a dél-jemeni állambiztonsági apparátus létrejöttében, a két partnerszervezet kooperációjának különböző aspektusaira – különös tekintettel a terrorizmus támogatásában játszott szerepükre – és az 1986-os jemeni eseményeknek az állambiztonsági együttműködésre gyakorolt hatásainak értékelésére.

A biztonságtechnikában is alkalmazható gépi karakterfelismerés különböző mesterségesintelligencia-módszerekkel

Zsenák-Simon Orsolya, Zsenák István — Thu, 08 May 2025 00:00:00 +0200

Számos cikk született már annak vizsgálatára, hogy hogyan ismerheti fel egy algoritmus a képformátumon elhelyezkedő alakzatokat. Az általunk elvégzett vizsgálathoz Hopfiled neurális hálózatok algoritmusát használtunk, és az eredményeket összevetettük egy fuzzy logikával működő eljárás eredményével. Ezek az algoritmusok külön-külön is alkalmasak a karakterfelismerésre, azonban érdekes eredményeket kapunk, ha összevetjük az algoritmusok által kapott eredményeket egymással.

A nemzetbiztonság számos aspektusából kulcsfontosságú, hogy tisztában legyünk a rendelkezésre álló mesterségesintelligencia-módszertanok képességeivel. A gépi karakterfelismerés több ponton kapcsolódik a közigazgatás és a közbiztonság tárgykörébe, így fontos ismernünk, hogy milyen programozási technológiák, milyen hatékonysággal tudják elvégezni ezt a feladatot, ugyanakkor az e tanulmányban bemutatott összehasonlítás csupán egy a sok közül, amelyet a mesterséges intelligencia témakörében el kellene végezni.

Magyarország nemzetbiztonsági rendszerének intézményi jellemzői nemzetközi kitekintésben

Márton Balázs — Thu, 08 May 2025 00:00:00 +0200

Magyarországon jelenleg öt nemzetbiztonsági szolgálat, illetve több titkos információgyűjtésre feljogosított szervezet működik. Az elmúlt több mint három évtizedben számos alkalommal került sor kisebb-nagyobb átalakításra Magyarország nemzetbiztonsági rendszerében, azonban ezek egyike sem tekinthető reformnak. A térség biztonsági helyzete ez alatt az idő alatt számottevően változott, új típusú, komplex és globális biztonsági kihívások jelentek meg. A tanulmány célja bemutatni néhány Magyarországhoz hasonló biztonságpolitikájú ország nemzetbiztonsági rendszerének intézményi oldalát. A nemzetközi példák összehasonlítási alapot adhatnak a hazai nemzetbiztonsági szolgálatokról folytatható elméleti vitákhoz.

A nagy nyelvi modellek működése és képzése, valamint alkalmazásuk stratégiai elemzése 1. rész

Bottyán Sándor — Thu, 08 May 2025 00:00:00 +0200

Napjainkban egyre több olyan munkakörnyezeti szoftvermegoldás jelenik meg, amelyeket mesterségesintelligencia-ügynökök támogatnak, és amelyek fő képességeit nagyméretű nyelvi modellek biztosítják. E modellek megfigyelhető fejlődési irányai (például erőforrás-fogyasztás csökkentése, kompakt architektúrák) olyan jövőt sejtetnek, amelyben ez a technológia valószínűleg mindennapi eszköztárunk részévé válik az információfeldolgozásban, beleértve a nemzetbiztonsági feladatokat is. A hatékony és felelősségteljes használathoz meg kell érteni e technológia alapelveit és fejlesztési szükségleteit, valamint fel kell tárni a gyakorlati alkalmazásban rejlő pozitív és negatív tulajdonságait. Az ismeretterjesztő célú kétrészes tanulmány első részében a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás tágabb területén a transzformátormodellekre és azok leglényegesebb technológiai alapjaira összpontosítunk, hogy demisztifikáljuk ezt a gyakran homályosnak és nehezen érthetőnek tartott jelenséget, és közelebb hozzuk a társadalmi elfogadottsághoz.