Nemzetbiztonsági Szemle https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz <p><strong>A Nemzetbiztonsági Szemle</strong> az NKE Nemzetbiztonsági Intézetének elektronikus (online) megjelenésű tudományos folyóirata. Célja, hogy lehetőséget teremtsen a nemzetbiztonsági szakterület tudományos igényű művelésével foglalkozó oktatók, kutatók, szakemberek, hallgatók tudományos eredményeinek közzétételére.</p> hu-HU dobak.imre@uni-nke.hu (Dobák Imre) gilian.maria@uni-nke.hu (Gilián Mária (Ludovika Egyetemi Kiadó)) Thu, 02 Dec 2021 16:23:16 +0100 OJS 3.3.0.5 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 A SARS-CoV-2-vírus okozta fertőzés terjedését nyomon követő és karanténellenőrző applikációk https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz/article/view/5594 <p>A koronavírus-applikációk, vagyis a kontaktusok nyomon követését és a karanténszabályok távoli ellenőrzését lehetővé tévő okostelefonos megoldások a világ számos államában strukturális elemét képezik a pandémia miatt szükségessé váló válságkezelési gyakorlatnak. A tanulmány a Kínai Népköztársaság és a Koreai Köztársaság által alkalmazott koronavírus-applikációk és kiegészítő, IT-re támaszkodó adminisztratív intézkedések bemutatásával és értékelésével javaslatokat fogalmaz meg Magyarország számára a technológiai alapú válságkezelési mechanizmusok integrálhatóságára vonatkozóan. A kutatás bemutatja a hazánkban elérhető alkalmazások körét, valamint a magán- és állami szféra fejlesztéseinek markáns jellemzőit, majd sorra veszi a kontaktuskövetési rendszer kialakítására irányuló európai uniós adatvédelmi előírásokat. Végül a koronavírus-alkalmazásokban rejlő további, hazánk számára a jövőben kiaknázható lehetőségek és felhasználási metódusok bemutatására kerül sor.</p> Lendvai Tünde, Krasznay Csaba Copyright (c) 2021 Lendvai Tünde, Krasznay Csaba https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz/article/view/5594 Thu, 02 Dec 2021 00:00:00 +0100 Az online térben bekövetkező zaklatások lehetséges okai, dinamikai jellegzetességei és megoldási lehetőségei https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz/article/view/5436 <p>A 21. században a technológiai újítások fénykorát éljük. Az online tér nagyban megkönnyíti mindennapjainkat, ugyanakkor számos előnye mellett a sötét oldalát is kénytelenek vagyunk megismerni. Nem kell a legdrasztikusabb cselekményekre gondolni ahhoz, hogy találkozzunk az internet veszélyeivel: elég csupán, ha zaklatásnak vagyunk kitéve a közösségi média egyes platformjain. Az online zaklatás, más néven cyberbullying olyan, agresszív és szándékosan ismétlődő cselekvés, amelyet egy egyén vagy csoport hajt végre elektronikus eszközök alkalmazásával (kép, videó eljuttatásával, telefonhívással, e-mailek küldésével, weboldalak és egyéb üzenetküldő programok használatával), s amellyel szemben az áldozat gyakran védtelen. Fontos feladat azonosítani az elkövetőket és feltárni az egyes zaklatások mögött meghúzódó dinamikai folyamatokat. Az elkövetők személyiségelemzése révén felkutatásuk és azonosításuk felgyorsulhat, az áldozatok jó esetben segítséget kapnak az átélt traumával való megküzdéshez és a reziliencia tudatos formálásával kapcsolatban, továbbá hatékony preventív és interventív módszerek kidolgozása is megvalósulhat.</p> Erdélyi Ákos Copyright (c) 2021 Erdélyi Ákos https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz/article/view/5436 Thu, 02 Dec 2021 00:00:00 +0100 Opposing Discourses of Terror: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz/article/view/5752 <p>The primary goal of the paper is to examine how the Turkish and Russian Governments are using the term terrorist in their diplomatic communication towards the Syrian conflict. Following the introduction, the study outlines the theoretical framework – namely the securitisation theory –, then presents a concept of terrorism, which is focusing on the instrumentalisation of the terrorist label in discursive processes. Henceforward, the paper attempts to accomplish the aforementioned goal by examining the Turkish and Russian security discourses on two interrelated issues of the Syrian war: Turkey’s Operation Peace Spring in October 2019, and the Russian–Syrian offensive codenamed Operation Dawn of Idlib between April 2019 and March 2020. Based on the detailed analysis of relevant speeches and articles given or written by high-ranking Russian and Turkish diplomats, the paper displays how the two states justified their military interventions, defined their own roles, and framed the non-governmental actors involved in the conflicts. According to the conclusion of the author, despite the numerous similarities in their discourses, Turkey and Russia define oppositely, who is, and who is not a terrorist in Syria, which constitutes a major collision point between their geostrategic perspectives.</p> Lechner Zoltán Copyright (c) 2021 Lechner Zoltán https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz/article/view/5752 Thu, 02 Dec 2021 00:00:00 +0100 A terrorizmus és az információs tér kapcsolódási pontjai https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz/article/view/5764 <p>A digitális kultúra, a mobileszközök és a közösségi média nélkülözhetetlen részévé vált az életünknek. A legfrissebb felmérések szerint a Föld népességének 60%-a használja az internetet, így a közösségi média alkalmazóinak száma meghaladja a 3,8 milliárdot.<br />Egy átlagos internetező naponta közel 6 óra 45 percet tölt el a világhálón, ebből közel 2 óra 30 percet közösségi média használatával. Ezek a számok folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak. A világ népességének jelentős része elérhető a virtuális térben, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a terrorizmus és az abban érintett személyek hogyan viszonyulnak a digitalizáció nyújtotta lehetőségekhez, és ez milyen kihívások elé állítja a biztonságért felelős szerveket.</p> Eck Gábor Copyright (c) 2021 Eck Gábor https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz/article/view/5764 Thu, 02 Dec 2021 00:00:00 +0100 Az Oszmán Birodalom hírszerzése https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz/article/view/5518 <p>Az Oszmán Birodalom hírszerzése decentralizált volt és rendkívül nagy területet kellett átfognia. Elsősorban a nagyúri udvarokon (háztartásokon) nyugodott, ezért tanulmányom első nagyobb egysége ezekkel foglalkozik. A következő egységben a hírszerzést végző, különböző hátterű csoportokról lesz szó. Így például a mórokról, a zsidókról vagy a kereskedőkről. Majd írok a postai rendszerről, amely gyorsan célba juttatta az elhárító tevékenységgel kapcsolatos híreket. Ez is decentralizált volt, ami azonban semmit nem von le hatékonyságából. Következtetésekkel zárom a munkát. Ezek legfontosabbika: a rendszer hasonló problémákkal küzdött, mint például a központosított nyugati hírszerző szervezetek.</p> Majorosi Ádám Copyright (c) 2021 Majorosi Ádám https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/nbsz/article/view/5518 Thu, 02 Dec 2021 00:00:00 +0100