Nemzetbiztonsági Szemle

Az izraeli–iráni „árnyékháború” nemzetbiztonsági eszközei

Csepregi Zsolt — 2023-02-20

Az Iráni Iszlám Köztársaság 1979-es megalakulásától kezdődően egyre intenzívebb konfliktusba sodródott Izraellel. A két ország antagonisztikus küzdelme mindeddig hagyományos háború formájában nem jelent meg, azonban számos más formában zajlik. Az izraeli–iráni konfliktus egyre növekvő mértékben történik a kibertérben, nemzetbiztonsági eszközökkel, továbbá a rakétacsapások által. A tanulmány bemutatja az izraeli–iráni szembenállás regionális és globális kontextusát, különös tekintettel a közel-keleti regionális egyensúly (hiányának) kérdésére. Tárgyalja az izraeli katonai stratégia offenzív-defenzív jellegét, amelyből levezethető a zsidó állam által alkalmazott stratégia és a nemzetbiztonsági eszközök alkalmazásának módja Iránnal szemben. A tanulmány az elméleti levezetést követően esettanulmányokként ismerteti a küzdelem két legfontosabb színterét, az iráni szíriai jelenlét ellen végzett támadásokat, továbbá a nukleáris program elleni kiber- és titkosszolgálati műveleteket.

A kiberhírszerzés értelmezése és helye a nemzetbiztonságban

Szeleczki Szilveszter — 2023-02-20

A nemzetbiztonsági feladatokra világszerte meglehetősen nagy figyelem hárul a mindennapok során. A feladatokat végrehajtó szervezetek számára fontos a korszerű technológiai támogatás, valamint a kapcsolódó eljárások gyakorlati alkalmazhatósága. A kibertér megjelenésével a nemzetbiztonsági hírszerzési ágak határai kezdenek elmosódni. A kibertér sokrétű struktúrája a kiberhírszerzést és egyúttal a korábban meghatározott információsszerzési módszereket közös, interdiszciplináris területként teheti értelmezhetővé.

A brit nemzetbiztonság rövid ismertetője

Paroda Zsolt — 2023-02-20

Dolgozatomban az Egyesült Királyság nemzetbiztonságát kívánom górcső alá venni. A megadott hazai irodalom vonatkozó részeinek áttekintésén túl is igyekeztem elmélyülni a szakirodalomban, feltérképezni a vonatkozó publikációkat, a brit jogforrásokat és pontosabb, mélyebb rálátást nyerni a brit nemzetbiztonság jelen helyzetéről, felépítéséről és kihívásairól. Akaratlanul is, mintegy mellékvonalként került elő a brit viszonyoknak a hazai szabályozással való alkalmankénti összevetése. Szomorú aktualitást ad az elemzésnek a február óta zajló ukrajnai háború, hiszen a szenvedés nyilvánvaló csökkentése iránti igény mellett a háborús helyzet több szempontból is rávilágít a nemzetbiztonsági szolgálatok szerepére, azok fontosságára, a megelőzést, a válságkezelést és annak utóhatását tekintve is. Nagy-Britanniának az ukrán háború – egy totális nukleáris konfliktust leszámítva – kevesebb bonyodalmat okoz,
mint a nála keletebbre elhelyezkedő NATO-partnerállamoknak. A szigetország alapvetően más jellegű problémákkal néz szembe. Ezek között szerepel a nagy létszámú muszlim és más vallású közösségek integrációja, a volt gyarmatbirodalomból máig nagy számban a szigetekre költöző természetes személyek által generált nemzetbiztonsági kockázatok és tényezők sokasága. Fel kell tenni a kérdést, hogy képesek-e a brit nemzetbiztonsági szolgálatatok e helyzet kezelésére?

Egy nem igazolt kémgyanú története

Solti István — 2023-02-20

A tanulmány egy svéd újságíró esetét dolgozza fel az 1980-as évek Magyarországáról. A magyar kémelhárítás III/II-10-c alosztálya 1981. január 19-én rendelt el bizalmas nyomozást az újságíró ellen kémkedés gyanúja miatt. Az ügyben a bizalmas nyomozás több éven keresztül tartott, amelynek során az állambiztonsági szolgálatok bevetették a titkos információgyűjtés szinte valamennyi rendelkezésükre álló eszközét. A szerző a tanulmányban megvizsgálja, hogy a felhasznált titkos információgyűjtés erői és eszközei milyen szerepet játszottak a kémgyanú kivizsgálásában, azokat a magyar hivatalos szervek milyen elvek és metódusok mellett alkalmazták és azokkal milyen eredményekre jutottak.

Szanitizáció

Vida Csaba — 2023-02-20

A szerző a tanulmányában megvizsgálta a szanitizáció fogalmi rendszerét és funkcióját a nemzetbiztonsági rendszeren belül. Előtte azonban áttekintette a szanitizáció fogalmát a különböző tudományágakban. Bemutatja a nemzetbiztonsági szolgálatoknál alkalmazott szanitizáció célját, illetve a vele szemben támasztott követelményeket és annak gyakorlati megvalósítását. Rámutat a források és a szenzitív adatok fokozottabb védelmének fontosságára, mivel azok hiánya közvetlen veszélyt jelent a nemzet biztonságára. A szanitizáció történhet a források, az információ metaadatainak és információtartalmának védelme érdekében. A tanulmány végén felvázolja a szanitizációnak azt a fajtáját, amikor politikai vagy szakmai célokból a minősített dokumentumokat nyilvánosságra akarják hozni, amelyet meg kell előznie a dokumentum szanitizációjának.

Kovács Tamás: A Honvédelmi Minisztérium „T” szervének létrejötte és működése – avagy elhárítás és kémkedés az első világháború végétől a bethleni konszolidációig

Dobák Imre — 2023-02-20