Nemzetbiztonsági Szemle

Az Izrael–Hamász háború és az izraeli nemzetbiztonsági stratégia jövője

Csepregi Zsolt — 2024-03-21

A Hamász 2023. október 7-én végrehajtott terrortámadása megrengette az izraeli nemzetbiztonsági stratégia alappilléreit. A tanulmány bemutatja, hogy az izraeli katonai és nemzetbiztonsági stratégia mind a négy pillérje: a korai előrejelzés, az elrettentés, a döntő győzelem és a védelem is – még ha csak átmenetileg és korlátozott mértékben, de – súlyos kudarcot vallottak. Ezzel együtt is ugyanakkor amellett érvelek, hogy mindez nem jelenti egyértelműen, hogy Izrael hasonló kudarcot vallott volna egy, a létét fenyegető háború kitörésének esetében. Az Izrael–Hamász háború valójában izraeli képességek tekintetében egy közepes szintű biztonsági kihívásra adott vészhelyzeti katonai művelet, nem pedig a stratégia alapját képező létért vívott háború. A háború kitörése nyomán azonban jogosan azonosíthatunk és elemezhetünk számos hiányosságot Izrael nemzetbiztonsági készenlétével és hatékonyságával kapcsolatban, továbbá a tanulmány bemutatja a fő fejlesztési irányokat.

A mesterséges intelligencia és a rendvédelmi szervek, valamint a közigazgatás kapcsolata

Sáfrán József — 2024-03-21

Az utóbbi időben a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence – AI) a figyelem középpontjába került, különösen a közigazgatási és biztonsági ágazatok területén. Nemcsak Magyarországon, de világszerte is, az AI lehetőséget teremt arra, hogy a biztonsági erők eredményesebben reagáljanak a különféle fenyegetésekre, miközben hatékonyságuk is növekszik. Az AI integrációjával azonban számos etikai és jogi kérdés is felmerül, különösen a személyes adatok védelmének és a polgári szabadságjogoknak a kontextusában, valamint az állami szerepvállalás terén. Ennek megértése érdekében fontos áttekinteni az AI-technológiát és a potenciális kihívásokat, amelyek demokratikus társadalmakban jelentkeznek annak alkalmazása során. A tanulmányban elemzem az AI szabályozásának jelenlegi állapotát Magyarországon. Megvizsgálom azokat a normákat és irányelveket, amelyek szabályozzák annak alkalmazását a közszférában és a biztonsági erők körében. A mélyebb betekintés érdekében elitinterjút készítettem egy-egy vezető szakértővel a magyar biztonsági ágazatban, akik képet adnak arról, hogy jelenleg milyen formában és milyen mértékben alkalmazzák az AI-technológiát ezen a területen, illetve milyen jövőbeli lehetőségek állnak rendelkezésre. A tanulmány záró részében konklúziókat fogalmazok meg az AI és a magyar biztonsági szektor (a rendvédelmi szervek egy része és a Magyar Honvédség) közötti viszonyról, ideértve a pozitívumokat és a kockázatokat egyaránt, különös tekintettel a közigazgatásra. A nemzetközi összehasonlításban pedig megvizsgáljuk Magyarország viszonyulását az AI-hoz más országok gyakorlatával összevetve, ennek során kiemelünk néhány lehetséges fejlesztési irányt és legjobb gyakorlatot. A vizsgálat fő célja, hogy átfogó képet adjon az AI és a magyar biztonsági erők közötti viszony dinamikájáról, fókuszálva a közigazgatásra és a jogra gyakorolt potenciális hatásaira.

A mesterséges intelligencia biztonsági kockázatai egy új korszak kezdetén

Szabó Hedvig — 2024-03-21

Ma már egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia (MI) megváltoztatta a biztonsági helyzetet, ebből eredően a bűnözők lehetőségeit is, hiszen a rosszindulatú szereplők kezében az MI újabb lehetőséget teremt bűncselekmények elkövetésére. Már rendelkezésre állnak az Interpol és Europol által kiadott, bűnügyi helyzetet értékelő dokumentumok, hogy az MI már most milyen változásokat hozott a bűnözésben. Jelen tanulmány számba veszi egyrészről, hogy milyen kiberbűncselekmény-típusokban történt szintlépés az MI-megoldásoknak köszönhetően. Másrészről bemutatja, hogy a pszichológiai manipuláció tökéletesre fejleszthető a technológia használatával, evvel teret adva az átverések új generációjának, amikor már a biztonságtudatosság sem nyújt kellő védelmet. A deepfake módszer nemcsak a teljes megtévesztés lehetőségét hozza el, hanem a büntetőeljárásban is felveti a bizonyítékok felhasználhatóságának kérdését: hogyan lehet a kép- és hangfelvételek valódiságát, hitelességét biztosítani. A nagy nyelvi modellek előretörése lehetőséget ad a rossz szándékú szereplőknek biológiai fegyver előállítására is az MI biztonsági protokolljainak kijátszásával. Mindemellett a bűnözésben is kialakul az információs társadalomra jellemző megosztásos modell, amely a bűnelkövetés mint szolgáltatás metódusban követhető leginkább nyomon.

Conceptual Debate on the Intelligence Cycle

Urszán József — 2024-03-21

The author provides a systematisation on the theoretical approaches and views of applied intelligence cycle from a conceptual approach. The article focuses on systematising of the diverse contemporary concepts and approaches to the framework and stages of the intelligence cycle as a workflow model in the security and defence sphere.

A stratégiai gondolkodás változása a cseh nemzeti biztonsági stratégiák tükrében a rendszerváltozástól napjainkig

Benedek Márta — 2024-03-21

A gyorsan változó és rendkívül összetett, kölcsönhatásokra épülő biztonsági környezet szükségessé teszi az államok reagálását a biztonságpolitikai kihívásokra, legyen szó akár a belső, akár a külső fenyegetésekről. A cseh kormány 2023. június 28-án fogadta el az ország új Nemzeti Biztonsági Stratégáját, ami felváltotta a legutóbbi, több mint nyolc évig hatályban lévő dokumentumot. A tanulmány célja, hogy bemutassa a cseh stratégiai gondolkodás változását a rendszerváltástól napjainkig a kihívások, kockázatok és fenyegetések rendszerére, illetve a nemzeti érdek meghatározására fókuszálva, valamint rámutasson arra az új megközelítésre, amely teljesen új perspektívát jelent az ország biztonságfelfogásában.