Nemzetbiztonsági Szemle

Irredenta pénzhamisítás mint (kis)antantellenes különleges katonai művelet az 1920-as években

Kántás Balázs — 2023-09-05

Cikkében a szerző bemutatja, miként kísérelt meg az 1920-as években a fegyverkezési korlátozások alatt álló magyar haderő titkosszolgálata kvázi ellenséges antant- és kisantantországok ellen különleges, nem konvencionális katonai műveletek keretében fellépni. Az aszimmetrikus/diverziós hadviselés egyik formája a hamis pénz forgalomba hozatala volt többek között Csehszlovákia, Franciaország és Jugoszlávia területén. A cikk három ilyen hadműveletet ismertet és elemez.

Felderítőeszközök alkalmazása a nukleárisfegyverzet-ellenőrzés támogatására

Várdai Mihail Istvanovics — 2023-09-05

A nukleáris leszerelés jövőbeni ellenőrzése különböző kihívásokat vet fel. A fegyverzet-ellenőrzési feladatok támogatása érdekében a felderítőeszközök alkalmazása kiemelten fontos, mert e teendőket nem lehet folyamatosan a helyszínen végrehajtani. Meg kell tudni határozni az ellenőrzési metódusokat és megközelítéseket, amelyekkel ezeknek a készülékeknek a képességeit hasznosítani lehet, mert minden megközelítés más és más jellegű eszközt igényel. A korábbi nukleáris fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodások is tartalmaznak a különböző, elsősorban műholdas felderítőeszközökre vonatkozó elemeket, amelyeket az egyes szerződések és megállapodások úgynevezett nemzeti technikai ellenőrző eszközökként jelenítenek meg, azok alkalmazásának szabályait, elveit viszont nem részletezik. A technikai fejlődés eredményeképp ezeknek a felderítőrendszereknek a jelentősége megnőtt, de fontos, hogy ezek az eszközök az alkalmazási korlátokból kifolyólag nem tudják teljes mértékben kiváltani a helyszíni ellenőrzési tevékenységet. A Nemzetközi Nukleárisleszerelés-ellenőrzési Szövetség a kidolgozói munka során újra vizsgálni kezdte ezeknek a szenzoroknak az alkalmazási lehetőségeit a technikai fejlődés következtében.

Trendi terrorizmus: terroristamarketing, toborzás és megfélemlítés a közösségi médiában

Suller Zénó — 2023-09-05

A digitális fejlődés és a globalizáció a nemzetközi terrorizmus területén is érezteti hatását. Az új kihívások abból fakadnak, hogy a terrorista szervek is élnek a közösségi média és az internet által nyújtott lehetőségekkel. Ennek köszönhetően a globális toborzás, illetve a megfélemlítés, a dezinformáció soha nem látott hatékonysági fokot ért el. A tanulmány az online terrorista tartalmak konkrét megjelenési formáit, az általuk kiváltott hatást mutatja be. A növekvő nemzetbiztonsági kockázatot a nemzeti jogrendszerek és az európai közösség is felismerte. Bemutatom, hogy milyen nemzetállami büntetőjogi szabályozási megoldások tudják lefedni az online terrorista tartalmakba foglalt fenyegetéseket. Emellett a legfrissebb európai uniós rendeleti szabályozást is ismertetjük, amely az ilyen tartalmak eltávolításának biztosít közösségi normát, ezáltal csökkentve az eltérő nemzetállami szabályozásokban rejlő kollektív biztonsági kockázatot.

A tudomány és a nemzetbiztonsági érdek mint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tudományos működésének új modellje, különféle tényezők hatása innovációs tevékenységükre a mesterséges intelligencia korában

Szabó Hedvig — 2023-09-05

2023. április 3-án létrejött a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közös Tudományos Innovációs Fóruma (TIF). A tudományos munka a TIF megalakulása előtt is szerves része volt a szolgálatok elmúlt évtizedekben változó szervezeti keretek között végzett feladatainak. A tanulmány bemutatja, hogy milyen rendezőelvek segítették a TIF létrejöttét, valamint a Nemzeti Biztonsági Stratégia által megfogalmazott elvárások hogyan képeződnek le a szolgálatoknál, milyen feladatok, megoldások és képességek (tervezés, reziliencia, együttműködés, innováció) jelentek meg. Az írásom ismerteti továbbá, hogy miért kerül előtérbe a szolgálatok rendszermodelljei közül a kooperatív működés a tudományos területen is, és összefoglalja a TIF célkitűzéseit és a Triple Helix2 rendszerben való tudatos közreműködésre való törekvését.

Az iráni nagyhatalmi politika és hírszerzés:

Bosnyák Henrietta — 2023-09-05

Az 1979-es iráni forradalom és az 1980-as évek iraki–iráni háborúja óta Irán igyekezett saját érdekei szerint alakítani Irak politikáját. 2003 óta Irán befolyása Irakban a síita milíciák támogatásán keresztül tovább erősödött, az Iszlám Állam felemelkedésével és az iraki kormányerők területvesztésével pedig az Iránhoz hű síita milíciák tovább terjeszkedtek. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárdahadtest kulcsszerepet játszik a befolyási övezetek kialakításában. Az Iszlám Köztársaság regionális hatalmi törekvése civilizációs, illetve síita ideológiai alapon nyugszik a velájat-e faqíh modellen keresztül, célja az iszlám forradalom exportja. Irán eszközei befolyásának kiterjesztésére tehát színesek: széles körű soft power, kulturális diplomácia, katonai erő. Mégis, a köztük lévő összetartó erő leginkább ideológián alapszik.

Az MI5 a második világháború alatt

Pomogács Péter — 2023-09-05

Az MI5 a második világháború során sebezhetőnek bizonyult a szovjet hírszerzéssel szemben, mivel figyelmét elsősorban a Harmadik Birodalommal vívott háború kötötte le. A háború során több szovjet kém is beépült a brit biztonsági szolgálat kötelékébe, akik közül a leghíresebbeket ma cambridge-iötökként ismerjük. Az MI5 kettős ügynökeinek hálózata fedett műveletek sorával sikeresen dezinformálta a német hírszerzést, így hozzásegítve Nagy-Britanniát a győzelemhez. A kettősügynök-rendszer a németekkel szemben hatékonynak bizonyult ugyan, de a hidegháború kezdetekor az MI5-ba beépült szovjet ügynökök lebukása és disszidálása ráébreszette a brit titkosszolgálatokat, hogy az orosz hírszerzés már jóval azelőtt kiterjedt hálózatot hozott létre Nagy-Britanniában, hogy a Szovjetunió szövetségesből ellenséggé vált volna a második világháborút követően.