Nemzetbiztonsági Szemle

Az afgán tálibok külpolitikája és államiságuk elismerésének kérdései

Katona Magda Nasrin — 2024-10-22

Ha egy terrorszervezetnek nyilvánított, elszigetelt felkelőcsoport megragadja a hatalmat, nyit a külvilágra és konszolidálódik, államuk elismerése olyan stabilizáló tényező, amely csökkenti a biztonsági kockázatokat Afganisztánban, annak környezetében és a régióban, sőt globális szinten is. Az afgán tálibok második kormányzással eltelt három éve során, a dohai tárgyalásokon megedződve kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat alakítottak ki, bár ezek elsősorban a gazdasági, biztonsági és humanitárius szektorokra fókuszálnak. Ez idő alatt bebizonyosodott, hogy a montevideói egyezmény állam ismérveinek lényegében eleget tettek, tartós békét, egységes közigazgatást teremtettek, nincs rivális erő, amely komoly katonai kihívást idézne uralmuk ellen, uralják az ország egészét. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, elismeréssel vagy elismerés nélkül. A de facto elismerést első ízben 2024. január 24-én Kína adta meg, amikor Hszi államfő átvette a tálib nagykövet megbízólevelét. A nemzetbiztonsági kockázatok mérlegelése során fontos kérdés, hányan követik majd és képesek lesznek-e a tálibok teljesíteni a nemzetközi közösség normáit, amelyekkel kiérdemlik a de jure elismerést, amely stabilizáló faktor lehet.

Magyarország kiberbiztonságának jövője az európai uniós NIS2 irányelv tükrében

Vásárhelyi Örs — 2024-10-22

Európát és az Európai Uniót az elmúlt években számos válság és megoldandó problémák érték. Talán a második világháború óta még sosem volt ennyire kiszámíthatatlan Európa biztonsága. Az orosz–ukrán háború és az azt megelőző konfliktusok rámutattak arra, hogy a kibertérben nemcsak az egymással ellenségeskedő felek számíthatnak fokozott támadásokra, de harmadik felek is, leginkább azon országok, amelyek valamelyik háborús fél ellátási láncának részét képezik. Ezért Európa és az Unió védelmi képességét folyamatosan fejleszteni kell, és valamennyi tagállam közreműködésével egységes, magas szintű rezilienciát kell megvalósítani több területen is. Elsődlegesen a kritikus infrastruktúrák tekintetében, amelynek védelmével a CER EU-s irányelv foglalkozik, valamint a kiberbiztonság területén kell egységes magas védelmi képességet létrehozni, amelynek alapjait a NIS2 irányelv hivatott megteremteni.

Az MI5 az első világháború során

Pomogács Péter — 2024-10-22

Nagy-Britannia első világháborús hadba lépése előtt a brit biztonsági szolgálat az azonosított német ügynökök azonnali letartóztatása helyett inkább a szoros megfigyelésük mellett döntött, hogy a háború kitörésekor rövid időn belül felszámolhassa a német kémhálózatot. A háború alatt az elhárítás a be- és kiutazók, valamint a levelek és táviratok ellenőrzésére támaszkodott a német kémek beazonosítása érdekében, amely gyakorlat a kezdetleges módszerekkel dolgozó ellenséges ügynökök, köztük az úgynevezett „citromlé kémek” elfogását eredményezte. A német kémtevékenység 1916-tól való enyhülésével az MI5 figyelme a kémelhárításról a felforgató akciók elhárítására tevődött át. Németország a Brit Birodalommal szemben ellenséges érzelmeket tápláló csoportok, köztük ír szeparatisták és indiai forradalmárok felbujtásával és támogatásával próbálta meg aláásni a brit háborús erőfeszítéseket. Az 1917-es októberi orosz forradalom után a felforgatás elleni küzdelem középpontjába a kommunista fenyegetés elhárítása került.

Katonák szökései mint állambiztonsági esetek a határőrségnél a ’60-as évek elején

Fórizs Sándor — 2024-10-22

A publikáció a határőrségnél az 1960-as évek elejei állambiztonsági vonatkozású történéseket ismertet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Lángliliom utcai dokumentumgyűjteménye alapján. Az olvasó megismerhet megtörtént eseményeket, azok kivizsgálásának módjait, kapcsolódó katonai ügyészségi okmányokat és bírósági ítéleteket. Betekinthetünk a határőrizet néhány módszerébe és a határőrség egyes problémáiba.

A technológiai szingularitás egyes biztonsági kihívásai

Ollári Viktor — 2024-10-22

A 21. század második évtizedére a mindennapi életünket átszövő infokommunikáció kínálta lehetőségek mellett a vonatkozó kihívások száma is jelentősen megnövekedett, új – gazdasági és a biztonság más szféráit érintő – frontot nyitva az államok közötti versengésekben. A hardvertechnológia fejlődése a 2010-es években új lendületet adott a mesterséges intelligencia (MI) alap- és alkalmazott kutatásoknak, az MI-alkalmazások intenzív terjedésének. 2022 a nagy nyelvi modellek (Large Language Model, LLM) terén hozott figyelemre méltó áttörést. Az MI-potenciál, fuzionálva a nagy tömegű, valós idejű adatokat generáló technológiákkal (például IoT) és az információk továbbítását biztosító, tervezetten „mindenhol jelen lévő” infokommunikáció technológiai IKT-megoldásokkal (5G/6G), kézközelbe hozta a technológiai szingularitást (TS). Jelen tanulmányban a vonatkozó szakirodalom elemzése útján a TS biztonságunkra gyakorolt egyes hatásait vizsgáltam, rámutatva, hogy a TS viszonylatában elégtelen korunk biztonsági/kibervédelmi megközelítése.

A megerősített hatáskörű nemzetbiztonsági főtanácsadó Magyarországon

Márton Balázs — 2024-10-22

A hazai nemzetbiztonsági igazgatásban a 2022. évi új Kormány megalakulását követően megkezdett átalakítások 2024 tavaszára teljesedtek ki. A politikai koordinációban a korábbinál súlypontibb helyet foglal el a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. A nemzetbiztonsági igazgatásban az utóbbi időben fokozatosan megjelentek a kooperatív modell irányába mutató lépések. A megerősített hatáskörű nemzetbiztonsági főtanácsadó a nemzetbiztonsági igazgatásban bevezetett fúziós információkezelés „politikai adoptációja”. Létrehozásának eredményeképpen mérséklődik az osztott politikai irányítás, ami a nemzetbiztonsági tájékoztatás hatékonyságnövekedését eredményezheti. Fennmaradnak ugyanakkor olyan párhuzamosságok, amelyek miatt az irányítási rendszer nem tekinthető teljesen konvergensnek.

Könyvismertető Kovács Tamás A magyar kémelhárítás a II. világháború idején című művéről

Dobák Imre — 2024-10-22

Könyvajánló