Nemzetbiztonsági Szemle

Public Intelligence in Public Diplomacy

Lóránt Szabolcs — 2025-08-15

This paper examines the evolution of intelligence sharing as a tool of public diplomacy through analysis of two recent cases: the U.S. intelligence disclosures preceding Russia’s 2022 invasion of Ukraine and the 2023 Chinese surveillance balloon incident. Drawing on declassified documents and contemporary reporting, the article demonstrates how intelligence sharing has transformed from a purely operational tool into a sophisticated instrument of public diplomacy. The paper reveals distinct approaches to intelligence disclosure: systematic pre-emptive sharing in Ukraine versus rapid crisis response during the balloon incident. Both cases, however, demonstrate the U.S. Intelligence Community’s growing sophistication in balancing operational security with strategic communication needs. Through comparative analysis, the article identifies key patterns in how intelligence sharing can shape international narratives, build coalition support, and counter adversary messaging while maintaining credibility and protecting sources. This evolution in intelligence sharing practices, formalised in U.S. Intelligence Community Directive 405, represents a significant development in how intelligence services engage with both foreign governments and public audiences in an era of digital information warfare and great power competition.

Az ukrán szélsőséges nacionalista szervezetek és pártok félkatonai alakulatainak alkalmazása a 2014-es kelet-ukrajnai harcokban

Szabó Lajos — 2025-08-15

A szélsőséges ukrán nacionalista pártok Ukrajna függetlenné válását követően megjelentek az országos politikában, de csak Nyugat-Ukrajnában rendelkeztek jelentős támogatottsággal és az ukrán parlamenti, illetve elnökválasztásokon sohasem értek el jelentős politikai eredményt. A 2013–2014-es „Méltóság Forradalmáig” ezek a pártok és szervezetek, illetve a hozzájuk kötődő paramilitáris szervezetek inkább csak „egzotikus anakronizmust” jelentettek, és nem valódi politikai tényezőt.

A szélsőséges nacionalista szervezetek és paramilitáris alakulatok térnyerése, valamint politikai súlyának megnövekedése szorosan összefügg a „Méltóság Forradalmát” követő eseményekkel, a Krím annektálásával és a donbászi fegyveres konfliktus kirobbanásával. Az ukrán nacionalista paramilitáris alakulatok a donbászi háború időszakában a meggyengült központi államvezetés és a hadrafoghatóság határán billegő, az ország fegyveres védelmére alkalmatlan ukrán haderő kiegészítéseként, illetve alkalmanként helyette védték meg Ukrajnát a pro-orosz szeparatista erők fegyveres felkelésétől.

A nagy nyelvi modellek működése és képzése, valamint alkalmazásuk stratégiai elemzése, 2. rész

Bottyán Sándor — 2025-08-15

A nagy nyelvi modellek működése komplexitásukból adódóan nehezen érthető és magyarázható tárgykör, de ez a kétrészes tanulmány megkísérli közérthetően bemutatni annak alapvetéseit és a velük tapasztalható jelenségeket. A második részben kifejtjük a nagy nyelvi modellek képzési ciklusát, a képzés alapjául szolgáló adatkészletek típusait, az előképzés, a finomhangolás módszertanát és jellegzetességeit, valamint a modellek gyakori alkalmazási módozatait. A nagy nyelvi modellek alkalmazásának előnyeit és hátrányait egy SWOT-elemzés keretében analizáljuk, kiegészítve azon releváns belső és külső tényezőkkel, amelyek egy szervezet által folytatott információfeldolgozási folyamatban jelentkezhetnek. A tanulmányt azoknak ajánljuk, akik a nemzetbiztonsági területen folytatott információfeldolgozás iránt érdeklődnek, továbbá akik átfogó ismeretanyagot keresnek a nagy nyelvi modellekről és azt saját kutatásaikban szeretnék felhasználni.

Az Európai Unió Hírszerző Ügynöksége

Márton Balázs — 2025-08-15

Az Európai Bizottság elnökének felkérésére Sauli Niinistö egykori finn elnök részletesen megvizsgálta az Európai Unió polgári védelmi és háborús felkészültségének állapotát. A vizsgálat eredményéről készült jelentés javaslatai között egy teljes értékű uniós hírszerzési együttműködési szerv létrehozása is szerepel. Ennek nyomán olyan sajtócikkek láttak napvilágot, amelyek már egy önálló „európai CIA” felállítását vizionálják. A jelen tanulmányban áttekintem a hírszerzés jelenlegi helyét az Európai Unió alkotmányos és geopolitikai viszonyai között, az Európai Unió rendelkezésére álló ilyen jellegű kapacitásokat, valamint az önálló európai hírszerzési szervre vonatkozó elképzeléseket.

A műveleti pszichológia konceptualizálása, helye és szerepe a pszichológiaés rendészettudományban 1.

Erdélyi Ákos — 2025-08-15

Jelen írás egy kétrészes tanulmány első része, amelynek központi témája a műveleti pszichológia tudományterületi és -elméleti kérdése, valamint annak keretrendszere és meghatározása. Az utóbbi években hazánkban is megfigyelhető a kriminálpszichológiai alkalmazott kutatások és gyakorlati feladatellátás megerősödő tendenciája, ugyanakkor a műveleti pszichológiával kapcsolatos tudományos vizsgálódás kevésbé érhető nyomon ilyen mértékben, már ami a rendészeti és bűnügyi területen megjelenő műveleti pszichológiát illeti, ide nem sorolva a katonapszichológia művelettámogató funkcióit, amelyekről több tudományos közlést találunk. Ennek ellenére azonban úgy vélem, nem kérdés, hogy a műveleti pszichológiának fokozott relevanciája van mind a pszichológia-, mind a rendészettudományban.

Ezen írás célja bemutatni a műveleti pszichológia tudományterületi sokszínűségét, és rávilágítani arra, hogy egy jelenleg kevésbé konceptualizált, alkalmazott, multidiszciplináris alapokkal rendelkező terület milyen módokon szolgálhatja a rendészeti feladatok eredményes ellátását. Szakirodalmi feldolgozással, összefoglaló tanulmány jelleggel dolgozom fel a fentiekben megfogalmazottokat.

Mint az megállapítható, annak ellenére, hogy a műveleti pszichológia jelenleg kevésbé jól definiált és kevésbé meghatározott keretrendszerben működő terület, a szakirodalmi feldolgozás alapján látható, hogy nagymértékben tudná támogatni a rendészeti feladatellátást, általános és speciális területeken egyaránt. A kezdeti bizonytalanság leküzdése érdekében célszerű lenne a kriminálpszichológia mellett a műveleti pszichológia konceptualizálására is figyelmet fordítani, amely kiterjedhetne a viszonyrendszerek és a tudományterületi elhelyezkedés tisztázására is.

A kritikus szervezeti reziliencia és a lakosságfelkészítés nemzetbiztonsági jelentősége a modern fenyegetésekkel szemben

Ambrusz József — 2025-08-15

Napjaink modern hibrid fenyegetései egyre összetettebb kihívások elé állítják a kritikus infrastruktúrákat és az alapvető szolgáltatást nyújtó szervezeteket. Az infrastruktúrák elleni kibertámadások nemcsak gazdasági és politikai instabilitást idézhetnek elő, hanem közvetlen hatással lehetnek a lakosság mindennapi életére is. Jelen tanulmány vizsgálja a kritikus szervezetek és infrastruktúrák védelmének nemzetbiztonsági dimenzióit, és rámutat a CER és a NIS2 uniós irányelvek szerepére az érintett szervezetek védelmének megerősítésében. A tudományos munka emellett párhuzamot von a lakossági felkészültség fokozásának szükségességével, amely az aktív felkészítés és a digitális tájékoztatás révén csökkentheti a krízishelyzetek kialakulását, és elősegítheti a hatékony eseménykezelést. Az esettanulmányokon alapuló kutatás konkrét példákkal mutatja be a hibrid fenyegetések hatásait, különös tekintettel a kritikus szolgáltatások működésére gyakorolt következményekre. A szerzők javaslatokat fogalmaznak meg a katasztrófavédelem digitális eszközökkel való támogatására, beleértve a lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének eszközrendszerét is.

A Z generáció munkahelyválasztási preferenciái a nemzetbiztonság területén

Szabó Hedvig — 2025-08-15

A 21. század egyik legfontosabb munkaerőpiaci kihívása a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében is a különböző generációk, különösen a Z generáció munkavállalói elvárásainak megértése. A Z generáció nemcsak munkavégzési preferenciákban, hanem életstílusban, technológiai jártasságban és munkahelyi lojalitásban is jelentős eltéréseket mutat az előző korosztályokhoz képest. A globális gazdasági és társadalmi változások, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia használata tovább erősíti ezt az átalakulást, amely különös jelentőséget kap a nemzetbiztonsági szolgálatok toborzási és állománymegtartási stratégiáiban. Az ezzel összefüggésben felmerülő kérdéseknek – vagy legalább azok egy részének – sikeres megválaszolása érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete egy online, kérdőíves kutatást hajtott végre az elmúlt hónapokban. A kutatás eredményeit egy kétrészes publikáció keretében tárjuk az érdeklődő olvasóközönség elé, amelynek első részét tarja kezében most.